A Magyar Állattenyésztők Szövetségét 1995 nyarán alapította a Magyar Szarvasmarha-tenyésztők Szövetsége, a Magyar Sertéstenyésztők Szövetsége, a Magyar Juhtenyésztők és Juhtenyésztő Szervezetek Szövetsége, valamint a Magyar Lótenyésztő és Lovas Szervezetek Szövetsége. Ezt követően csatlakozott hozzá a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete, a Magyar Kisállat-nemesítők Génmegőrző Egyesülete, a Csincsillatenyésztők Országos Szövetsége, valamint a Magyar Óriásnyúl-tenyésztők Országos Egyesülete, így jelenleg az MÁSZ felöleli a magyarországi sertés, szarvasmarha, ló, juh, kecske, baromfi, méh, csincsilla, valamint őshonos állatfajok tenyésztőit és tartóit, azaz az állattenyésztési ágazat szereplőinek egy igen tekintélyes részét. 

A szervezet újjáalakulásának három évtizedes története alatt kizárólag szakmai alapokon nyugvó, a hazai állattenyésztés helyzetét rövid és hosszú távon előremozdító érdekeket szem előtt tartva végezte és végzi tevékenységét – jelentette ki Wagenhoffer Zsombor. Mint mondotta: „Szövetségünk kiemelt feladata a magyar állattenyésztők érdekeinek képviselete a döntéshozók, politikusok és a közélet felé idehaza és külföldön egyaránt. Fontosabb feladataink közé tartozik a magyar állattenyésztés társadalmi és gazdasági elismertségének fokozása, értékeinek megőrzése, ápolása, az ágazati jövőkép felvázolása, javaslatok kidolgozása, az állattenyésztők számára hozzáférhető uniós és nemzeti támogatási lehetőségek kihasználása, jogszabályok véleményezése, módosítások kezdeményezése, iránymutatások nyújtása alkalmazott kutatásokhoz, fejlesztésekhez.” A szövetség mottója: Azért dolgozunk, hogy a magyar állattenyésztésnek ne csak dicső múltja, de sikeres jövője is legyen!

Az állattenyésztők érdekeinek összehangolása, képviselete, stratégiák alkotása, ágazatok elemzése, tenyészállat-kiállítások, szakmai rendezvények szervezése, edukációs és népszerűsítő tevékenységek, hiteles tájékoztatás – ez mind a Magyar Állattenyésztők Szövetségének küldetése és feladata immár 30 éve. Szorosan ide tartozik, hogy a szövetség hónaponként megjelenő saját szakmai lapot is indított 1996-ban, a Magyar Állattenyésztők Lapját, amelynek 2006 óta Wagenhoffer Zsombor a főszerkesztője, akivel baráti kapcsolatokat sikerült kialakítanunk, és napi szinten tájékoztatjuk egymást a két országban megjelenő mezőgazdasági újdonságokról, hírekről. 

Wagenhoffer Zsombor szerint fontos, hogy legyen egy olyan közös nevező, egy ernyőszervezet, amely a faji és hasznosítási sajátosságok ismeretében megkeresi, kialakítja, képviseli a közös érdekeket. Az elmúlt harminc év alatt számos alkalommal kellett a tenyésztésszervezési rendszer fenntartásáért kiállni, amit egy-egy szövetség külön-külön nem biztos, hogy el tudott volna érni. Az állattenyésztés támogatási, jogszabályi kereteinek megalkotása és módosítása során a döntéshozó agrárminisztérium mindig figyelembe vette az MÁSZ álláspontját, ami persze nem azt jelenti, hogy minden javaslatot el is fogadtak. 

Wagenhoffer Zsombor azt mondta, van mit ünnepelni, annak ellenére, hogy a magyar állattenyésztés, vele együtt az MÁSZ és tagszervezetei nehéz utat jártak be az elmúlt 30 évben. A nehézségek már a rendszerváltás előtt jelentkeztek, és a kilencvenes években csúcsosodtak ki. A külső közgazdasági és politikai körülmények, az ezekre adott elhibázott válaszok drámai visszaesést okoztak a magyar állattenyésztési ágazatok szinte mindegyikében. Pedig akkor még nem volt érzékelhető a klímaváltozás. Ilyen körülmények között különösen fontos volt a zömmel a kilencvenes évek elején megalakult, a genetikai alapok megőrzésében és fejlesztésében meghatározó szereppel felruházott tenyésztőszervezetek megerősítése, valamint az MÁSZ közös ernyője alá terelése. Az 1993-ban elkészült állattenyésztési törvény, majd a végrehajtási rendeletek 25 évig – az egységes uniós szabályozás bevezetéséig – határozták meg a hazai tenyésztésszervezés jogszabályi kereteit. A hét éve hatályba lépett új közösségi jogrend lehetővé teszi egyszerre több tenyésztőszervezet működését adott fajta esetén és a tevékenységük kiterjesztését az országhatárokon túlra. A tenyésztőszervezetek működésüket és főleg az egyre többe kerülő fejlesztéseket – az ágazat gyenge jövedelemtermelő képessége miatt – kizárólag a tenyésztők befizetéséből képtelenek voltak finanszírozni. Az önálló, szuverén tenyésztésszervezés stratégiai jelentőségét az elmúlt három évtizedben – az MÁSZ fellépésének is köszönhetően – a politikai döntéshozók is felismerték. A törzskönyvezés és a teljesítményvizsgálatok elvégzésére a kezdetektől támogatást nyújtottak, és ez a mai napig így van. A Biológiai Alapoknak hívott keret felét az állam, másik felét a termelői hozzájárulások adták, amiket az állatok és termékeik értékesítése után kellett befizetni. 2007-től ezt a közteherviselést megszüntették, ezzel a támogatás sorsa a politikai szférába került, így az agrárminisztérium teljes egészében fizeti a teljesítményvizsgálatok elvégzésének költségeit. Az elmúlt 18 évben – néhány évet leszámítva – alultervezett volt a tenyésztési támogatások kerete, viszon az MÁSZ közbenjárásával az agrárminisztérium évről évre az igényekhez mérten kiegészítette a támogatási keretet. Idén az igény 1,98 milliárd forint. 

„A magyar állattenyésztés hosszú mélyrepülése után a kilábalás nem akkor és nem teljesen úgy sikerült, ahogyan a legtöbben remélték vagy elképzelték. Ennek ellenére vannak olyan eredmények, amelyekre joggal lehetünk büszkék, és amelyekre alapozva minden ágazat számára megrajzolható a sikeres jövőkép. Azt viszont talán senki nem hitte még néhány évvel ezelőtt sem, hogy 2022 és 2023 ekkora fordulatot hoz a növénytermesztés és állattenyésztés jövedelmezőségében az előbbi rovására és az utóbbi előnyére. Az elmúlt évek eredményei, minden idők legjelentősebb fejlesztési támogatásai, beruházásai és nem utolsósorban a piaci kilátások újra hitet adnak, hogy sokkal könnyebb ugyan nem lesz az életünk, de okosan végzett kitartó, szorgalmas munkával, pozitív hozzáállással, az újdonságok iránti fogékonysággal, összefogással igenis van értelme és jövője a csodálatos szakmánknak. Az idén 30 éves MÁSZ mindezek megvalósításában szeretne a tagszervezetei és minden magyar állattenyésztő segítségére lenni” – zárta beszélgetésünket dr. Wagenhoffer Zsombor.