A politikus Facebook-bejegyzésben számolt be egy általa előterjesztett javaslatról, amely szerint tisztáznák az alapszabályban a párt identitását és ideológiai irányultságát. „Lemondunk a progresszív párt megjelölésről, mert a 2000-es években elfogadott definíciónak már semmi köze ahhoz, amit a párt jelenleg képvisel. Ezzel a módosítással a PSD megerősíti, hogy egy modern, balközép, nemzeti és kiegyensúlyozott párt, amely a társadalmi igazságosság, a szolidaritás és a román nép demokratikus, vallási, hagyományos és kulturális értékei tiszteletben tartásának előmozdításán dolgozik” – fogalmazott Grindeanu. Bejegyzésében megerősítette, hogy megpályázza a PSD elnöki 
tisztségét.

A szociáldemokrata párt új vezetőségében a pártelnök mellett öt első alelnök, nyolc regionális alelnök, illetve a különböző tevékenységi területekért felelős 12 másik alelnök kap helyet. Az alapszabályt módosító javaslatokat a vezető testület a kongresszust megelőző napon vitatja meg és fogadja el.

Corlățean visszalép

A PSD kongresszusának időpontját röviddel azután jelentették be, hogy Titus Corlățean Dâmbovița megyei szenátor – aki igazságügyi és külügyminiszter is volt a Ponta-kormányokban – közölte, hogy mégsem indul a pártelnöki tisztségért, és 24 év után a pártból is kilép. Az AUR-hoz közel álló, erősen konzervatív nézeteiről ismert politikus – aki a trianoni döntés napját (június 4-én) nemzeti ünneppé nyilvánító törvénytervezetet nyújtott be a parlamentbe – a családját ért nyomásra és a bátorság nélküli emberekre hivatkozva jelentette be visszavonulását. Corlățean súlyos szavakkal illette pártját: „tranzakciók, félelmek és személyes számítások által dominált térnek” nevezi, amely képtelen a mélyreható megújulásra. Már nincs politikai, demokratikus, élénk élet a pártban, a személyes érdekek felülkerekednek az eszméken és értékeken – állítja. Corlățean úgy látja, hogy az általa ajánlott alternatíva nem megvalósítható, mert a PSD mostanság már inkább egy gazdasági szervezet, amelynek vezetői „saját érdekeikről, befolyásukról, hatalmukról, befolyásos pozícióikról, projektjeikről és pénzükről” tárgyalnak és alkudoznak. S bár vannak még jól képzett és jól teljesítő emberek a pártban, ők csak „suttogva, félve” beszélnek, nem vállalják a véleményüket, ami érhető, őt magát és családját is rengeteg irányított támadás érte az elmúlt két hónapban.

Grindeanu a liberálisokat hibáztatja

Az tény, hogy a Szociáldemokrata Párt népszerűsége nagyon lecsökkent: a 2016-os választásokhoz képest, amikor nagyjából 45,5 százaléka volt a parlamentben, 2024-ben már csak a választók 22,3 százaléka szavazott a PSD-re, idén tovább fogyott a bizalom iránta: júniusban (a Bolojan-kormány megalakulásakor) 13,7 százalékon álltak, amit októberre ugyan feltornásztak 17,6 százalékra, de ez még mindig mélypontnak számít.

Sorin Grindeanu szerint ezt két hibának köszönhetik. A PSD ügyvezető elnökét az Antena 3 csatornán kérdezték vasárnap este, hogy miként csökkent 20 százalék alá a PSD támogatottsága a felmérésekben. Grindeanu azt válaszolta, hogy ennek több oka is van: az egyik az, hogy a kormányban vállalt szerep minden párt támogatottságán ront, a másik pedig az, hogy a szociáldemokraták több politikai hibát is elkövettek. Az egyik az volt, hogy túlságosan megbíztak a liberálisok szavában: miután megállapodtak, hogy közös listán indulnak az európai parlamenti választásokon (ez így is lett) és közös jelöltet állítanak az elnökválasztáson (azt a politikust, aki a legjobban áll a felmérésekben), az EP-választások után a PNL kihátrált, és a parlamenti, illetve elnökválasztásig eltelt hat hónapban a két párt egymást támadta megalapozott és megalapozatlan vádakkal. A PNL és a PSD egyaránt óriási hibát követett el ezzel, sokat veszítettek a támogatottságukból – magyarázta. A szociáldemokraták második legnagyobb hibájának azt nevezte, hogy nem folytattak több tárgyalást Victor Pontával, hogy meggyőzzék, ne induljon az elnökválasztáson.