Fekete Réka
Értem én, hogy gazdasági szempontból (is) nagy bajban van az ország, meg kell húzni a nadrágszíjat, ahol csak lehet, de egy kis matematikával és a pártközi birkózások mellőzésével lehetne néhány dologban észszerűbben dönteni. Főként, ha gyermekekről van szó.
Több mint egy évtizede ígéri a mindenkori kormány, hogy megoldja a diákok államilag finanszírozott étkeztetését, de még a 2002-ben bevezetett, tej-kifli program néven elhíresült ingyentízóraiztatást sem tudják megoldani úgy, hogy azt a tanév kezdetétől megkapják a gyermekek. Ősszel az adott tanévre vonatkozó módszertan késik, a következő év elején nincs elfogadott költségvetés, csak ezt követően indulhat el a közbeszerzés – kitavaszodik tehát, mire az óvodások, az elemisták és a gimnazista diákok majszolhatják a kiflit. Egy ideje gyümölcs is került a csomagba, persze nem mindennap, de ettől a program nem működik gördülékenyebben.
Amiről ellenben ezúttal szólni szeretnénk, az a meleg ebéd biztosítása minden óvodás, iskolás számára. Ez lenne a normális, jobb helyeken ezt hívják diákétkeztetésnek. Román módi szerint kezdetben (2016) igencsak óvatosan, országszinten ötven iskolában – feltételezhető, nem éppen objektív módon választották ki – indult el a melegebéd-program, később kiterjesztették háromszázötven iskolára, 2022-ben pedig elnevezték egészséges ebédnek, de még mindig csak félmillió gyermek részesült belőle a 2 875 900 óvodásból és diákból (2024/2025-ös tanévre vonatkozó adat, Országos Statisztikai Intézet), holott a 2023-ban jóváhagyott oktatási törvény legkevesebb egymilliót ír elő.
Szintén az elmúlt tanévre vonatkozó adatok szerint a meleg ebéd gyermekenként alig több, mint kétezer lejbe került, de az országos megszorítások miatt továbbra sem terjesztik ki egymillió diákra a programot. Gondoljunk bele, manapság mennyi az a kétezer lej, ha száznyolcvan nappal számolunk, ráadásul az érintett iskolák alig töredékében kapják a gyermekek műanyag dobozba csomagolt meleg étel formájában az ebédet, amelyet étkezőhelyiség hiányában sok esetben az osztályteremben fogyasztanak el: a többség szendvicset kap. Ráadásul számos érintett önkormányzat tanévre kötött szerződést, amely a nyáron lejárt, és jelenleg még az új beszállítót keresik, holott az új tanévben jócskán benne járunk már.
Fontos megjegyezni, a program elsősorban az iskolaelhagyás csökkentése céljából jött létre, ezért leginkább vidéki tanintézményeket és peremre szorult városi kis iskolákat érint, ahol sok gyermeknek ez lenne az egyedüli lehetősége, hogy mindennap meleg ebédet egyék. Szerencse, hogy vannak civil szervezetek, egyházak és olyan helyi önkormányzatok, amelyek összefogással bővítik a meleg ebédben részesülő gyermekek körét.
Tényleg azt a napi tizenkét lejt, évi kétezer lejt sajnálja Románia a gyermekektől? Kevésbé hihető, hogy amit így megspórol, azzal lényegesen csökken a költségvetési hiány, de ha így lenne, akkor sem a gyermekek szájától kellene elvenni.
Illusztráció. Fotó: pixabay.com