Bereckben Dimény Zoltán polgármester elmondta: a 3300-as lélekszámú községben – amelyhez Kézdimartonos és Ojtoz is tartozik – vele együtt összesen 18-an dolgoznak az önkormányzatnál. Ebben a számban benne van a szennyvízhálózat, a vízház, egy gépész és a kulturális központ vezetője is. „A lélekszám szerint 25-en lehetnénk, a hivatalban a takarítóval együtt kilencen vagyunk. Ha le kell építenem valakit, az én leszek, aztán kínlódjon az, aki akar” – mondotta keserűen. Kifejtette: épp az állam az, mely nem áll jól a dolgokhoz, az elvégzett munkálatokért – amit a községháza a saját költségvetésből meghitelezett – másfél millió lejjel tartozik.

Esztelneken sem találtuk a legjobb hangulatban Salamon Balázs polgármestert. Az önkormányzatnál 12-en vannak, nincs helyi rendőr, de még takarító sem, ugyanis azt korábban le kellett építeni, így most egy szociális munkás végzi a teendőit. „A tizenkettes létszámban benne van a két választott személy, vagyis irodástul, alárendelt intézményekkel együtt vagyunk ennyien”. A községhez még egy falu tartozik, Kurtapatakkal együtt 1111-en laknak itt. „Ha le kell építeni, nagyon nehezen fog menni a munka” – magyarázta Salamon Balázs. Hozzátette: pont azokat az állami intézményeket nem piszkálja a kormány, ahol az igazán nagy pénzek vannak, több ezer eurós fizetéseket vesz fel a semmire a klientúra.

Kézdialmás is a kisebb települések közé tartozik, Csomortánnal alkot egy községet. „A községházán tízen vagyunk, egy személy szülési szabadságra ment, így gyakorlatilag kilencen maradtunk. A tíz emberben benne vagyok én, az alpolgármester, két gépész és egy takarító, valamint az az öt személy, aki az irodákban dolgozik. Ennyiből áll az apparátus” – mondotta az 1268-as lélekszámú község vezetője.

Kézdiszentlélek a megye negyedik legnagyobb lélekszámú települése, lélekszáma 4700. A község élén Balogh Tibor polgármester és Baróthi Balázs alpolgármester tevékenykedik, összesen 25-en vannak a községházán. „Az irodai személyzet 15 fős, van két helyi rendőr is. Ezenkívül van nyolc munkás, ők mindennel foglalkoznak, kertészkednek, a saját tulajdonban lévő gépekkel tartják karban a mezei útjainkat. A községben több park van, azokat is gondozni kell, csak egyedül a porondi egyhektáros. Folyamatosan kell kaszálni, hanem felveszi a gaz, és akkor mi értelme van? Arra sem gondolnak, akik le akarnak építeni, hogy ha ezeket a munkálatokat ki kell adni, az mennyibe fog kerülni? Ki fogja vezetni a talajgyalut, a buldoexkavátort? Ki fogja a községben elvégezni a karbantartási munkálatokat akkor?” – sorjázta a  kérdéseket Balogh Tibor. Hozzátette: attól, hogy két-három embert leépítenek, még nem lesz beruházás. „Úgymond megspórolnak két fizetést, ha kirúgásokra kényszerítenek. De abból hogy jön ki egy többmilliós beruházás értéke? Mitől lesz több pénze az országnak?” – mondotta Balogh Tibor, aki a községközpont mellett Kiskászont, Kézdiszárazpatakot és Kézdikővárt is igazgatja.

Alsó- és Felsőlemhényben összesen 1708-an laknak. Jénáki Csongor polgármester kifejtette: már tavaly elbocsátották a kultúrfelelőst és a községi könyvtárost, amikor leépítésre kényszerítették őket. „Mi összesen – ebben benne vagyok én és az alpolgármester is – 14-en vagyunk. De ebben a létszámban nemcsak az irodások vannak, hanem a kisegítő személyzet, a munkások is, legyen szó a buszsofőrről vagy a takarítóról” – magyarázta.

Ha a fenti adatok alapján statisztikát készítünk, kiderül, hogy ebben az öt községben összesen 79 személy dolgozik a közigazgatásban, a települések lélekszáma pedig 12 087. Ez azt jelenti, hogy az öt községházán a lakosság mindössze 0,65 százaléka dolgozik a közigazgatásban.

Romániában ugyan nincs pontos kimutatás, de úgy becsülik, hogy az aktív (18–65 év közötti) lakosság 14 százaléka dolgozik az államnak. Ennek tükrében vélhetően a vizsgált községekben is valamivel magasabb az államapparátusban dolgozók száma, ezt adatok hiányában nem tudtuk kiszámolni. Azt viszont tudni lehet, hogy Románia lakossága a Worldometer oldal szerint 2025 októberében 18 880 571 fő volt, miközben a pénzügyminisztérium adatai szerint 2025 augusztusában az országnak 1 268 801 közalkalmazottja volt, ebből 466 972 dolgozott a helyi közigazgatásban. Ez az összlakosságra vetítve 2,47 százalékot jelent, vagyis vannak olyan települések, ahol lényegesen többen dolgoznak a község- vagy városházán, mint a vizsgált községekben. Erre jó példa lehet a Hunyad megyei Bătrâna község, amelynek hivatalosan 88, valójában 77 lakosa van négy településen szétszóródva, az ottani közigazgatásban pedig hatan dolgoznak.