A jogszabály lényege, hogy a nyugdíjba vonuló munkavállalók csak a magánnyug­díj-megtakarításuk 30 szá­zalékát vehetik fel egy összegben, a többit nyolc év alatt kapják meg havi részletekben. A korlátozás nem vonatkozik a rákbetegekre, akik kérésre egy összegben felvehetik a megtakarításukat. Egy tételben felvehetik a teljes összeget azok is, akiknek a magánnyugdíjalapnál összegyűlt megtakarítása nem éri el a szociális minimálnyugdíj 12-szeresét.

A tervezet szerint a megtakarítások kifizetésére létrejönnek a magánnyug­díj-kifizető alapok, amelyeket az úgynevezett magánnyug­díj-szolgáltatók kezelnek. Magánnyugdíj-szolgáltatók lehetnek a meglévő ma­gánnyugdíjpénztár-kezelők, életbiztosítást nyújtó biztosítótársaságok, befektetési alapkezelők vagy a törvény szerint kifejezetten erre a célra létrehozott új társaságok. A magánnyugdíj-kifizető alapok kétfélék lehetnek: az egyéni számlák alapján működő, ütemezett kifizetést lebonyolító pénztárak, amelyek korlátozott ideig utalnak nyugdíjat, valamint az életjáradékot kifizető pénztárak. Az életjáradék élethosszig tartó kifizetést jelent, függetlenül a nyugdíjas élettartamától.

A Romániai Magánnyugdíjpénztárak Szövetségének (APAPR) elnöke, Radu Crăciun korábban egy sajtótájékoztatón elmagyarázta: az életjáradék esetében a hosszú élettartam kockázatát a kifizető viseli. „Ha a nyugdíjas nagyon sokáig él, több pénzt vehet fel, mint amennyit befizetett, mivel az élethosszig tartó nyugdíj garantált” – magyarázta. Hozzátette: a nyugdíjas is kockáztat, mert ha kevesebbet él, akkor előfordulhat, hogy a megtakarításánál kisebb összeget kap vissza, és a kifizetetlen rész ebben az esetben nem öröklődik.