Az 1802-ben megalapított Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) nagy utat járt be, amíg jelenlegi otthonába, a budai várba költözött. A budai várat, a könyvtár épületét és annak berendezéseit Budapest ostromakor, majd az azt követő szocializmusban is komoly veszteségek érték, így talán nem is lehetett volna találóbb helyszínt választani egy olyan kötet ismertetésére, mely kárpátországi szobrok, emlékművek, emlékhelyek viszontagságos sorsát hivatott bemutatni.

Az erdélyi származású Elbe István, az OSZK állománygyarapítási és -nyilvántartási osztályának munkatársa az est házigazdájaként köszöntötte a vendégeket, és intézett kérdéseket a jelen lévő szerzőkhöz. Galbács Pál, a kötet ötletgazdája röviden bemutatta az egyesület előző négy kötetét, majd elővetítette a készülőben lévő hatodik témáját. Bedő Zoltán, a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének elnöke az egyesület célkitűzéseiről, eddigi tevékenységeiről és jövőbeli terveiről beszélt.

Rátérve a Vértelen vértanúk kötet bemutatására, elsőként Préda Barna néprajzkutató foglalta össze esszéjét, aki lokálpatriótaként a zalánpataki országzászló-talapzat nem mindennapi sorsát, állításának körülményeit, szétbontását, majd újjászületését dolgozta fel. Bedő Zoltán a hányatott sorsú rétyi honvédszobor, Galbács Pál pedig a buziásfürdői Deák-pad történetét ismertette a népes közönséggel. A kötet szerzői közül jelen volt továbbá Györffi Réka Sarolta és Martinek Imre.

A Vértelen vértanúk kötetet másnap, október 10-én a Kárpát-medencei Magyar Újságíró-egyesületek Közösségének balatonalmádi találkozóján is bemutatták, ahol Galbács Pál ötletgazda és Sarány István szerkesztő beszélt a kötetről.

Pataky Márton