A helyi társadalmak jövője a fiatal generáció kezében van. Kézdivásárhely és tágabb környezete, Felső-Háromszék számára különösen fontos kérdés, hogyan látják a fiatalok saját életútjukat, lehetőségeiket és jövőjüket ebben a régióban. A Kézdin FiatalON 2.0 ifjúsági kutatás – amelyet 2025 májusa és augusztusa között végeztek – pontosan erre kereste a választ. Az adatfelvétel a 2020-as kutatás folytatásaként készült, ezúttal 624, tizennégy és harmincöt év közötti kézdivásárhelyi és környékbeli fiatal véleményét összesítette.
A projektet a Kézdivásárhelyi Ifjúsági Szervezet (KVISZ) szervezte, szakmai partnerei között pedig ott találjuk a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Szociológia Tanszékét, a kézdivásárhelyi önkormányzatot, a Vigadó Művelődési Központot és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-t. A kutatás célja nem csupán az ifjúság helyzetének feltárása volt, hanem az is, hogy hozzájáruljon a régió jövőbeli stratégiáinak, ifjúságpolitikájának és oktatási programjainak megalapozásához.
A kérdőívet online, magyar és román nyelven töltötték ki a válaszadók, akik tanulmányaik, munkájuk vagy lakóhelyük révén kötődnek Kézdivásárhelyhez. A válaszadók 50,2 százaléka férfi, 49,8 százaléka nő. A legnagyobb korcsoportot a 14–18 évesek alkotják (39 százalék), őket a 29–35 évesek (23 százalék) és a 24–28 évesek (21 százalék) követik. A válaszadók 65 százaléka Kézdivásárhelyen, 24 százaléka Kézdiszéken, 8 százaléka pedig más településeken él.
Az iskolai végzettség megoszlása: a megkérdezettek 38 százaléka legfeljebb nyolc osztályt végzett, 20 százalékuk érettségizett, 20 százalékuk egyetemi alapképzéssel, 17 százalékuk mesterivel, és 1 százalékuk doktori fokozattal rendelkezik. Családi állapot szerint a válaszadók 40 százaléka nőtlen vagy hajadon, 42 százaléka párkapcsolatban él, 13 százaléka házas, 4 százaléka élettársi viszonyban él, 1 százaléka elvált.
Értékek és életút: a család az első, fontos a társasági élet
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a kézdivásárhelyi fiatalok értékrendjében a család áll az első helyen. A válaszadók több mint 80 százaléka ezt nevezte meg élete legfontosabb értékeként, míg közel háromnegyedük a baráti kapcsolatokat is meghatározónak tartja.
A családalapítás és gyermekvállalás iránti hajlandóság szintén rendkívül magas: a fiatalok 95 százaléka jelezte, hogy szeretne gyermeket, vagy már van gyermeke. Ez azt mutatja, hogy a hagyományos értékek továbbra is erősek a térségben, és a fiatal felnőttek számára a család az élet egyik legfontosabb célja.
Az életút mérföldkövei is jól követhetők a válaszok alapján. Az első párkapcsolat többnyire 14–17 éves korban kezdődik, az első fizetett munka 14–20 éves korban jelenik meg, míg az önállósodás – például a szülői házból való elköltözés – jellemzően 18–25 éves kor között történik. Saját lakáshoz a legtöbben csak 25 és 35 éves koruk között jutnak, ami gazdasági korlátokra is utal.
Kiadvány is készült a korábbi felmérésből. Fotó:Facebook / KVISZ
A fiatalok szabadidejüket elsősorban társas környezetben töltik: 23 százalék a barátokkal, családdal pihen, míg 31 százalék aktív, szabadtéri tevékenységeket (sport, túrázás, kirándulás) részesít előnyben. Az olvasás 15 százaléknál jelenik meg rendszeres elfoglaltságként, a „képernyős” tevékenységek – filmnézés, sorozatok, videójátékok – pedig 17 százaléknál.
A legnépszerűbb szabadidős tevékenység a sport, ezen belül a labdarúgás, a kerékpározás és a kosárlabda. Jelentős arányban választják a fiatalok a zenei és művészeti elfoglaltságokat is, például zenélést, fotózást vagy festést. Bár a kulturális intézmények – múzeumok, könyvtárak, kiállítások – iránti érdeklődés alacsony, a fesztiválok népszerűsége kiemelkedő: a megkérdezettek több mint 95 százaléka vett részt legalább egy fesztiválon az elmúlt két évben.
A leglátogatottabb esemény a Kézdivásárhelyi Sokadalom, amelyet a fiatalok 72 százaléka említett. Ezt követi a Tusványos (51 százalék), a Sic Feszt (44 százalék), a Tabakó Fesztivál (35 százalék), valamint a Vibe Fesztivál (27 százalék). Az adatok azt mutatják, hogy a helyi és regionális rendezvények meghatározó szerepet játszanak a fiatalok kulturális identitásában és közösségi életében.
Digitális világ: az online tér uralma
A digitális eszközhasználat gyakorlatilag univerzális a vizsgált korosztályban: 99 százalék rendelkezik mobiltelefonnal és internet-hozzáféréssel. A laptophasználat aránya 79 százalék, míg az asztali számítógépeké 43 százalék. Az okosórák és aktivitásmérők 47 százaléknál vannak jelen, ami jelzi, hogy az okoseszközök mindennapivá váltak.
A közösségi média a fiatalok életének szerves része. Az Instagramot a válaszadók 88 százaléka naponta használja, míg a Facebookot 91 százalék. A TikTok szintén kiemelkedően népszerű (61 százalékos napi szintű használat), a Snapchat 45 százaléknál jelenik meg. Az újabb platformok, mint a BeReal vagy az X (korábban Twitter), csak kisebb mértékben népszerűek. A fiatalok leginkább szórakozásra (82 százalék) és információszerzésre (74 százalék) használják ezeket a felületeket, de egyre többen üzleti célokra (35 százalék) is igénybe veszik.
Az információszerzési szokások azt mutatják, hogy a közösségi média (87 százalék) és a baráti kapcsolatok (90 százalék) a legfontosabb források. Az írott sajtó (41 százalék) és a televízió (24 százalék) szerepe erősen visszaszorult, ami jól jelzi a digitális korszak begyűrűzését a helyi fiatalok körébe.
A fiatalok a Sokadalmon is részt vesznek. Fotó: Facebook / Sokadalom
Munka, nyelvtudás és jövőkép
A kutatásból az is kiderül, hogy a fiatalok több mint fele korlátozottnak érzi a térség karrierlehetőségeit, ugyanakkor 76,2 százalékuk továbbra is Romániában tervezi jövőjét. Ezen belül 37,9 százalék Székelyföldön, 20,5 százalék pedig Kézdivásárhelyen képzeli el az életét. Külföldre mindössze a válaszadók 23 százaléka menne: 7 százalék Magyarországot, 9 százalék nyugat-európai országokat, 7 százalék pedig más célországokat jelölt meg.
A megkérdezettek legnagyobb arányban a tanulási lehetőségekkel elégedettek: a fiatalok több mint háromnegyede (74 százalék) elégedett vagy nagymértékben elégedett ezen a téren. A baráti kapcsolatokkal való elégedettség szintén kiemelkedő. A partnerkapcsolatok esetében is hasonló figyelhető meg, ahol a fiatalok közel kétharmada elégedett jelenlegi helyzetével. Ezzel szemben a munkavállalási lehetőségekkel kapcsolatos elégedettség lényegesen alacsonyabb: mindössze 35 százalék tartja kielégítőnek a térség munkaerőpiaci helyzetét, míg a válaszadók közel fele inkább elégedetlen vagy teljes mértékben elégedetlen azzal.
A magyar anyanyelvű fiatalok körében a románnyelv-tudás közepes szintű: az önértékelés súlyozott átlaga 5,66 pont a 10-es skálán. Ez a nyelvi korlát továbbra is kihívást jelent a munkaerőpiaci érvényesülés és a társadalmi integráció szempontjából.
A város fejlődési irányát a fiatalok átlagosan 5,24 pontra értékelték, ami mindenképpen elgondolkodtató: sokan érzik úgy, hogy vannak pozitív változások, de a fejlődés iránti igények továbbra is erősek.
Összegzés: a jövő itthon is építhető
A Kézdin FiatalON 2.0 kutatás eredményei azt mutatják, hogy a kézdivásárhelyi és felső-háromszéki fiatalok erősen kötődnek szülőföldjükhöz, ugyanakkor érzékenyek a társadalmi változásokra. Bár sokan elégedetlenek a karrierlehetőségekkel, a többség mégis itthon képzeli el jövőjét, és tenni is szeretne a közösségért.
A kutatás vezetője, Szöllősi Tamás szerint „ezek az eredmények nem csupán tudományos értékűek, hanem gyakorlati következményekkel is bírnak: segítenek megérteni, hogyan lehet Kézdivásárhelyt a fiatalok számára élhetőbbé és vonzóbbá tenni”. A Kézdin FiatalON 2.0 tehát nem pusztán egy adatgyűjtés, hanem egy társadalmi tükör is: megmutatja, milyen irányba tart a helyi ifjúság, milyen értékek mentén gondolkodik és hogyan képzeli el jövőjét ebben a gyorsan változó világban.
Szőllősi Tamás érdeklődésünkre elmondta: az anyag teljes feldolgozása még tart, eredményekre valamikor jövő év januárjában vagy februárjában lehet számítani.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
