A helyi társadalmak jövője a fiatal generáció kezében van. Kézdivásárhely és tágabb környezete, Felső-Háromszék számára különösen fontos kérdés, hogyan látják a fiatalok saját életútjukat, lehetőségeiket és jövőjüket ebben a régióban. A Kézdin FiatalON 2.0 ifjúsági kutatás – amelyet 2025 májusa és augusztusa között végeztek – pontosan erre kereste a választ. Az adatfelvétel a 2020-as kutatás folytatásaként készült, ezúttal 624, tizennégy és harmincöt év közötti kézdivásárhelyi és környékbeli fiatal véleményét összesítette.
A projektet a Kézdivásárhelyi Ifjúsági Szervezet (KVISZ) szervezte, szakmai partnerei között pedig ott találjuk a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Szociológia Tanszékét, a kézdivásárhelyi önkormányzatot, a Vigadó Művelődési Központot és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-t. A kutatás célja nem csupán az ifjúság helyzetének feltárása volt, hanem az is, hogy hozzájáruljon a régió jövőbeli stratégiáinak, ifjúságpolitikájának és oktatási programjainak megalapozásához.
A kérdőívet online, magyar és román nyelven töltötték ki a válaszadók, akik tanulmányaik, munkájuk vagy lakóhelyük révén kötődnek Kézdivásárhelyhez. A válaszadók 50,2 százaléka férfi, 49,8 százaléka nő. A legnagyobb korcsoportot a 14–18 évesek alkotják (39 százalék), őket a 29–35 évesek (23 százalék) és a 24–28 évesek (21 százalék) követik. A válaszadók 65 százaléka Kézdivásárhelyen, 24 százaléka Kézdiszéken, 8 százaléka pedig más településeken él.
Az iskolai végzettség megoszlása: a megkérdezettek 38 százaléka legfeljebb nyolc osztályt végzett, 20 százalékuk érettségizett, 20 százalékuk egyetemi alapképzéssel, 17 százalékuk mesterivel, és 1 százalékuk doktori fokozattal rendelkezik. Családi állapot szerint a válaszadók 40 százaléka nőtlen vagy hajadon, 42 százaléka párkapcsolatban él, 13 százaléka házas, 4 százaléka élettársi viszonyban él, 1 százaléka elvált.
Értékek és életút: a család az első, fontos a társasági élet
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a kézdivásárhelyi fiatalok értékrendjében a család áll az első helyen. A válaszadók több mint 80 százaléka ezt nevezte meg élete legfontosabb értékeként, míg közel háromnegyedük a baráti kapcsolatokat is meghatározónak tartja.
A családalapítás és gyermekvállalás iránti hajlandóság szintén rendkívül magas: a fiatalok 95 százaléka jelezte, hogy szeretne gyermeket, vagy már van gyermeke. Ez azt mutatja, hogy a hagyományos értékek továbbra is erősek a térségben, és a fiatal felnőttek számára a család az élet egyik legfontosabb célja.
Az életút mérföldkövei is jól követhetők a válaszok alapján. Az első párkapcsolat többnyire 14–17 éves korban kezdődik, az első fizetett munka 14–20 éves korban jelenik meg, míg az önállósodás – például a szülői házból való elköltözés – jellemzően 18–25 éves kor között történik. Saját lakáshoz a legtöbben csak 25 és 35 éves koruk között jutnak, ami gazdasági korlátokra is utal.
Kiadvány is készült a korábbi felmérésből. Fotó:Facebook / KVISZ
A fiatalok szabadidejüket elsősorban társas környezetben töltik: 23 százalék a barátokkal, családdal pihen, míg 31 százalék aktív, szabadtéri tevékenységeket (sport, túrázás, kirándulás) részesít előnyben. Az olvasás 15 százaléknál jelenik meg rendszeres elfoglaltságként, a „képernyős” tevékenységek – filmnézés, sorozatok, videójátékok – pedig 17 százaléknál.
A legnépszerűbb szabadidős tevékenység a sport, ezen belül a labdarúgás, a kerékpározás és a kosárlabda. Jelentős arányban választják a fiatalok a zenei és művészeti elfoglaltságokat is, például zenélést, fotózást vagy festést. Bár a kulturális intézmények – múzeumok, könyvtárak, kiállítások – iránti érdeklődés alacsony, a fesztiválok népszerűsége kiemelkedő: a megkérdezettek több mint 95 százaléka vett részt legalább egy fesztiválon az elmúlt két évben.
A leglátogatottabb esemény a Kézdivásárhelyi Sokadalom, amelyet a fiatalok 72 százaléka említett. Ezt követi a Tusványos (51 százalék), a Sic Feszt (44 százalék), a Tabakó Fesztivál (35 százalék), valamint a Vibe Fesztivál (27 százalék). Az adatok azt mutatják, hogy a helyi és regionális rendezvények meghatározó szerepet játszanak a fiatalok kulturális identitásában és közösségi életében.
Digitális világ: az online tér uralma
A digitális eszközhasználat gyakorlatilag univerzális a vizsgált korosztályban: 99 százalék rendelkezik mobiltelefonnal és internet-hozzáféréssel. A laptophasználat aránya 79 százalék, míg az asztali számítógépeké 43 százalék. Az okosórák és aktivitásmérők 47 százaléknál vannak jelen, ami jelzi, hogy az okoseszközök mindennapivá váltak.
A közösségi média a fiatalok életének szerves része. Az Instagramot a válaszadók 88 százaléka naponta használja, míg a Facebookot 91 százalék. A TikTok szintén kiemelkedően népszerű (61 százalékos napi szintű használat), a Snapchat 45 százaléknál jelenik meg. Az újabb platformok, mint a BeReal vagy az X (korábban Twitter), csak kisebb mértékben népszerűek. A fiatalok leginkább szórakozásra (82 százalék) és információszerzésre (74 százalék) használják ezeket a felületeket, de egyre többen üzleti célokra (35 százalék) is igénybe veszik.
Az információszerzési szokások azt mutatják, hogy a közösségi média (87 százalék) és a baráti kapcsolatok (90 százalék) a legfontosabb források. Az írott sajtó (41 százalék) és a televízió (24 százalék) szerepe erősen visszaszorult, ami jól jelzi a digitális korszak begyűrűzését a helyi fiatalok körébe.
A fiatalok a Sokadalmon is részt vesznek. Fotó: Facebook / Sokadalom
Munka, nyelvtudás és jövőkép
A kutatásból az is kiderül, hogy a fiatalok több mint fele korlátozottnak érzi a térség karrierlehetőségeit, ugyanakkor 76,2 százalékuk továbbra is Romániában tervezi jövőjét. Ezen belül 37,9 százalék Székelyföldön, 20,5 százalék pedig Kézdivásárhelyen képzeli el az életét. Külföldre mindössze a válaszadók 23 százaléka menne: 7 százalék Magyarországot, 9 százalék nyugat-európai országokat, 7 százalék pedig más célországokat jelölt meg.
A megkérdezettek legnagyobb arányban a tanulási lehetőségekkel elégedettek: a fiatalok több mint háromnegyede (74 százalék) elégedett vagy nagymértékben elégedett ezen a téren. A baráti kapcsolatokkal való elégedettség szintén kiemelkedő. A partnerkapcsolatok esetében is hasonló figyelhető meg, ahol a fiatalok közel kétharmada elégedett jelenlegi helyzetével. Ezzel szemben a munkavállalási lehetőségekkel kapcsolatos elégedettség lényegesen alacsonyabb: mindössze 35 százalék tartja kielégítőnek a térség munkaerőpiaci helyzetét, míg a válaszadók közel fele inkább elégedetlen vagy teljes mértékben elégedetlen azzal.
A magyar anyanyelvű fiatalok körében a románnyelv-tudás közepes szintű: az önértékelés súlyozott átlaga 5,66 pont a 10-es skálán. Ez a nyelvi korlát továbbra is kihívást jelent a munkaerőpiaci érvényesülés és a társadalmi integráció szempontjából.
A város fejlődési irányát a fiatalok átlagosan 5,24 pontra értékelték, ami mindenképpen elgondolkodtató: sokan érzik úgy, hogy vannak pozitív változások, de a fejlődés iránti igények továbbra is erősek.
Összegzés: a jövő itthon is építhető
A Kézdin FiatalON 2.0 kutatás eredményei azt mutatják, hogy a kézdivásárhelyi és felső-háromszéki fiatalok erősen kötődnek szülőföldjükhöz, ugyanakkor érzékenyek a társadalmi változásokra. Bár sokan elégedetlenek a karrierlehetőségekkel, a többség mégis itthon képzeli el jövőjét, és tenni is szeretne a közösségért.
A kutatás vezetője, Szöllősi Tamás szerint „ezek az eredmények nem csupán tudományos értékűek, hanem gyakorlati következményekkel is bírnak: segítenek megérteni, hogyan lehet Kézdivásárhelyt a fiatalok számára élhetőbbé és vonzóbbá tenni”. A Kézdin FiatalON 2.0 tehát nem pusztán egy adatgyűjtés, hanem egy társadalmi tükör is: megmutatja, milyen irányba tart a helyi ifjúság, milyen értékek mentén gondolkodik és hogyan képzeli el jövőjét ebben a gyorsan változó világban.
Szőllősi Tamás érdeklődésünkre elmondta: az anyag teljes feldolgozása még tart, eredményekre valamikor jövő év januárjában vagy februárjában lehet számítani.
