Magyar Állandó Értekezlet BudapestenHelyzetet értékelt Orbán Viktor

2025. október 17., péntek, Világfigyelő

A nemzetpolitika nagy kihívás a mindenkori magyar kormányok számára; ez az a terület, ahol egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) tegnapi plenáris ülésén Budapesten. A kormányfő a legfontosabb aktualitásként a háború vagy béke dilemmáját jelölte meg. Alapvető kérdés most a Kárpát-medencei magyar közösség számára a határokon belül és kívül egyaránt, hogy mi lesz Európában: háború vagy béke – húzta alá Orbán Viktor.

  • Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály / Fischer Zoltán
    Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály / Fischer Zoltán

A szomszéd országokkal ápolt kapcsolatokat értékelve kifejtette, Ukrajna ellenséges Magyarországgal szemben, és ez nem hagyja érintetlenül a helyi magyar kisebbséget sem. Az Ukrajnából érkezett kisebbségi vezetőkhöz fordulva hangsúlyozta: Magyarország teljes mellszélességgel a kárpátaljai magyar kisebbség mögött áll, az ottani magyar közösség mindenben számíthat Magyarországra.

A románokkal való együttműködésre kitérve elsőként Románia gazdasági nehézségeiről és 9,4 százalékos költségvetési hiányáról szólt, majd gratulált az RMDSZ-nek, amiért ilyen helyzetben is kormányzati felelősséget vállaltak. Magyarország áll rendelkezésre – biztosította Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét, emlékeztetve arra: „mégis csak bevittük a románokat Schengenbe”, és ez létrehozott egy bizalmi alapot.

Ausztriáról szólva elmondta, kiegyensúlyozott kapcsolatban van az osztrák kancellárral. Ugyanakkor megjegyezte, bíznak abban, hogy előbb-utóbb a választásokat megnyerő párt is kormányt alakíthat Ausztriában. „Milyen érdekes lenne, ha ezt is kipróbálnák” – fogalmazott.

A szerb–magyar kapcsolatokkal összefüggésben megköszönte a délvidéki politikusok közreműködését. Hozzátette, nem dolga kommentálni a szerb belpolitikai eseményeket, de bíznak abban, hogy „Szerbiában a mostani irányvonal sértetlenül kerül ki ebből a helyzetből, és a stratégiai jelentőségű szerb–magyar együttműködés fennmarad”.

Közölte, Horvátországgal egy sajátságos viszonyt ápolnak; a horvát miniszterelnökkel történő tárgyalásainak visszatérő eleme, hogy a Horvátországban élő magyarok kiszámítható, megbízható és felkészült partnerek a kormányzásban.

Orbán Viktor Szlovéniát egy nagyon rejtélyes országnak nevezte. Reményét fejezte ki, hogy a jövő év eleji választás után egy szerencsésebb, könnyebb időszak következik a szlovéniai magyarok számára, mint amilyen volt az elmúlt három-négy év. Kitért arra, hogy Szlovénia az egyetlen olyan ország, amellyel Magyarország nem tud zöld ágra vergődni a gázvezeték-építés ügyében.

A Szlovákiával való jó kapcsolatot azzal a példával festette le, 15 éve még elképzelhetetlen lett volna, hogy az október 23-i állami ünnep miatt az Európai Tanács első feléről lemaradó magyar miniszterelnök álláspontját a szlovák kormányfő képviselje. Ez egy nagyon biztató és egyben tanulságos jel a jövőt illetően: nincs olyan reláció, amely reménytelen lenne – mutatott rá.

Orbán Viktor azt mondta, ha Lengyelországban helyreáll a természetes rend, a csehek megalakítják a kormányukat, Szlovákia kitart, Magyarország állja a sarat, Ausztriában tesznek egy kísérletet, hogy a győztes párt alakítson kormányt és a szerbek is tartják magukat a józan észen alapuló külpolitikájukhoz, akkor egy nagyon erős közép-európai blokk jöhet létre. Ezeknek az országoknak nem minden kérdésben esik egybe az érdekük, de a legfontosabb stratégiai kérdésekben összehangolhatóak az érdekeik – mondta.

Úgy folytatta, ez egy teljesen más Európát mutat, hiszen ennek a régiónak a gazdasági növekedési potenciálja jóval meghaladja a nyugat-európai országokét.

Igaz, hogy ők gazdagabbak és tőkeerősebbek, de a jövő nem az ő oldalukon, hanem a közép-európaiak oldalán áll, és ha egy ilyen rendszerben össze tudjuk fogni a közép-európai országokat, az egy egészen más Európát jelenthet a következő 15–20 évre – fogalmazott Orbán Viktor.

A miniszterelnök kijelentette: meggyőződése, hogy ma a külhoni magyarok szervezetei, közösségei megingathatatlanul erős lábakon állnak, pénzügyi, politikai, jogi tekintetben egyaránt.

Megköszönte a határon túli szervezeteknek az elmúlt 15 éves együttműködést és támogatást, jelezve, hogy a következő MÁÉRT a magyar választások után lesz majd. Megjegyezte: semmit sem szeretne jobban, mint folytatni ezt a megkezdett munkát.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint ki volt a legrosszabb miniszterelnöke Romániának az elmúlt években?
















eredmények
szavazatok száma 1008
szavazógép
2025-10-17: Közélet - Bartos Lóránt:

Kézdivásárhelyi fiatalok jövőképe: itthon maradnának, de változást akarnak

A helyi társadalmak jövője a fiatal generáció kezében van. Kézdivásárhely és tágabb környezete, Felső-Háromszék számára különösen fontos kérdés, hogyan látják a fiatalok saját életútjukat, lehetőségeiket és jövőjüket ebben a régióban. A Kézdin FiatalON 2.0 ifjúsági kutatás – amelyet 2025 májusa és augusztusa között végeztek – pontosan erre kereste a választ. Az adatfelvétel a 2020-as kutatás folytatásaként készült, ezúttal 624, tizennégy és harmincöt év közötti kézdivásárhelyi és környékbeli fiatal véleményét összesítette.
2025-10-17: Jegyzet - Kuti János:

Zenekritikák (Kármentő)

Az RMDSZ kongresszusa után a hírtelevíziókban (és máshol) szereplők leginkább zenei művek elemzésével, zenekritikával foglalkoztak.