A művészetnek szentelt délutánnal kezdődött pénteken a Székelyföldi Vadásznapok: Prihoda Judit festő- és grafikusművész és Szigeti Edit természetfotós Így vadászunk mi című közös kiállításának megnyitójára került sor a Székelyföldi Vadászati Közgyűjtemény Bene-házbeli székhelyén.
Prihoda Juditnak és Szigeti Editnek is volt már önálló kiállítása Sepsiszentgyörgyön, ezúttal együtt mutatják be alkotásaikat, mondta el felvezetőjében a házigazda Demeter János, a Székelyföldi Vadászkürt Egyesület vadászindulóját követően. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke beszédében kiemelte, a vadászat sohasem csupán a zsákmányszerzésről szólt: a vadászat kulturális fokmérő, életmód és világszemlélet. „Ahogyan vadászunk, olyan emberek vagyunk: felelősséggel a természet iránt, tisztelettel a vaddal szemben és alázattal a hagyományok felé. Mert mindezek nélkül a vadászat puszta vadűzés volna – nem pedig életforma”, állapította meg Tamás Sándor. Felidézte, a vadak és vadászatok művészi megörökítése egyidős magával a vadászattal, ez a tevékenység pedig legtöbbször a férfiakhoz kötődött, miként a vadászat is sokáig a férfiak kiváltsága volt – ezért különleges a két női alkotó közös kiállítása.

A kiállítást megnyitó Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetője a közös tematikában, de eltérő technikákkal dolgozó kiállítókról elmondta, Prihoda Judit vegyes technikájú festményei, rajzai a képzőművészet míves hagyományait folytatják, Szigeti Edit pedig a pillanat megragadásával a fotográfia modern technikáját használja. „Ami összeköti mindkét alkotót: a női érzékenység, a fokozott megfigyelőképesség, a természet tisztelete és szeretete, a látás és láttatás ihletettsége”, szögezte le Szebeni Zsuzsa, hozzátéve: a két női alkotó érzékenysége párban rímel egymásra, nagyon hasonló helyzeteket ábrázolnak, legyen szó frissen ejtett prédáról, az áhított zsákmány utáni sóvárgásról vagy a féltett utódról való önfeledt játékról. „Mindketten a vadásztársadalom avatott tagjai, akik együtt lélegeznek és léteznek a vadászat ősrégi, veretes nemes hagyományával, és nem tántorítja el ettől őket a mai kor virtuális illúziója”, zárta beszédét Szebeni Zsuzsa. A kiállításmegnyitót mintegy keretbe foglalva, a Székelyföldi Vadászkürt Egyesület újabb köszöntője rekesztette be.