Péntek délután Baróton a művelődési ház Bodosi Dániel-termében emlékkonferencia során emlékeztek egykori barátai, kollégái, tanítványai, szakmatársai a húsz éve elhunyt Dénes István baróti barlangászra, geológusra, régészre, aki példa nélküli elhivatottságával, odaadásával, pontosságával, rendhagyó munkásságával írta be nevét a székelyföldi természetvédelem és barlangkutatás nagykönyvébe.
Dénes István régészeti feltárásaival is értékes örökséget hagyott maga után. Kutatásait elsősorban a Vargyas-szorosban végezte, de azon túl, Erdővidékre és egész Székelyföldre is kiterjedt munkássága. Az emlékkonferencia hat előadója közül hárman régészek voltak. A sepsiszentgyörgyi Sztáncsuj Sándor József, a székelyudvarhelyi Botha Zoltán József, valamint a Vargyas-szorosban jelenleg is régészeti kutatásokat végző târgoviște-i Valahia Egyetem tanára, Marian Cosac elismerően beszélt Dénes István régészeti munkásságáról. Sőt utóbbi, aki személyesen nem ismerte Dénes Istvánt, csak régészeti jegyzetfüzetei révén szerzett tudomást munkásságáról, azt mondta, hogy szakképzett régészeket is megszégyenítő pontossággal írta le a szorosbeli lelőhelyeket, a leleteket pedig szakszerűen konzerválta. Az általa lejegyzett adatok ma is használhatóak és használják is a régészek.
„Szakmai kompetenciáját jelzi, hogy pontosan elvégezte munkáját, a Vargyas-szoros 125 barlangjának egyharmadából leleteket gyűjtött, ezáltal keresztmetszetét nyújtva a szoros történetének” – hangoztatta Sztáncsuj Sándor József. Kiemelte a székelyföldi védrendszerek és középkori várak kutatásában szerzett érdemeit is. „Dénes István lezárt egy fejezetet és újat is nyitott az erdélyi régészeti kutatások történetében” – jegyezte meg.
Papucs András már a geológus Dénes Istvánról beszélt, előadásában beszámolt mindazon kövületlelőhelyekről, melyeket neki köszönhetően ismerhettek meg sokan: kezdve a Vargyas-szorosi Hidegaszó-patak völgyétől, ahol tengeri liliomokat gyűjtöttek, egészen a Kakukk-hegyig, ahol a híres kakukk-hegyi gyémántokat keresték. „Pista nyomdokain érdemes elindulni, hagyatékát ásványtani szempontból is érdemes lenne átnézni” – összegezte.
Dimén Levente földrajztanár a Vargyas-szoros kutatástörténetéről, geológiai kialakulásáról beszélt, míg Botha Zoltán József régész egy, szintén a Vargyas-szorosban végzett ásatás eredményéről számolt be. „A Vargyas-szoros első igazolt turistája Apáczai Csere János volt 1655-ben” – tudhattuk meg Dimén Leventétől.
Végül az emlékkonferencia szervezője, Demeter Zoltán elevenítette fel Dénes Istvánhoz fűződött barátságát, valamint az Elveszett Világ baróti barlangászegyesület történetét, melynek Dénes István volt az elnöke életének utolsó hét évében. Külön kiemelte Dénes István erőfeszítéseit, hogy a Vargyas-szorost természetvédelmi területté nyilvánítsák, ami szó szerint neki köszönhetően valósult meg.
Az emlékkonferencián részt vevők végül kilátogattak a baróti temetőbe, leróva kegyeletüket Dénes István sírjánál is.