A mezőgazdasági biztos programja kétoldalú találkozókat tartalmazott tisztviselőkkel, a romániai gazdák és mezőgazdasági termelők képviselőivel, tárgyalt Ilie Bolojan miniszterelnökkel, meglátogatta az egyik legnagyobb fejőstehénfarmot,  az Afiliu Trans gazdaságot Buzău megyében és megnézte az európai alapokból finanszírozott OUAI Protect Agro Prahova megyei öntözési rendszert. 

Október 9-én az európai biztos jelen volt az Agri4Future Romania – Objective 2035 nemzeti mezőgazdasági konferencián, amelyen több mint 700 vállalkozó vett részt, köztük a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, a kiskereskedelem, a pénzügyi szektor, az akadémiai körök és a közigazgatás képviselői, valamint nemzeti és európai döntéshozók, hogy megvitassák és megoldásokat keressenek a közös agrárpolitika (KAP) 2028–2034-es időszakára és a román mezőgazdaság fejlesztésének jelenlegi és jövőbeli stratégiájára. 

Az említett időszak uniós pénzügyi költségtervezetét Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nemrég mutatta be, és máris rengeteg vitát váltott ki a tagországokban, főleg a mezőgazdaságnak juttatott pénzalapok csökkentése miatt. „A gazdáknak kiszámíthatóságra és konkrét támogatásra van szükségük” – mondta Christophe Hansen a konferencián, ahol ismertette a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó reformjavaslatok főbb elemeit. Eszerint a KAP teljes költségvetése 293,7 milliárd euró, ami a jelenlegi pénzügyi évhez (386 milliárd euró) képest csaknem 20 százalékos csökkenést jelent. A pénzügyi szakemberek véleménye szerint, figyelembe véve az inflációt és egyéb elemeket, ez a csökkenés valójában 30 százalékos lenne. 

Christophe Hansen hangsúlyozta a gazdákkal folytatott közvetlen párbeszéd fontosságát, kiemelve, hogy a romániai megbeszélések világos képet adtak neki a helyszíni problémákról: „Lehetőségem volt beszélgetni a gazdákkal aggodalmaikról és elvárásaikról. Elengedhetetlen, hogy megismerjük a mezőgazdaság valódi kihívásait, és azt, hogy miként tudunk koherens és fenntartható politikákkal reagálni rájuk” – mondta a biztos. A jövőbeli közös agrárpolitikáról szóló tárgyalások még csak most kezdődnek. Christophe Hansen figyelmeztetett, a tárgyalások előrehaladása a tagállamok hajlandóságától függ, hogy biztosítsák a szükséges finanszírozást: „Minden a költségvetéstől függ. Alkalmazkodnunk kell a jelenlegi körülményekhez, megvalósítható megoldásokat kell találnunk, és biztosítanunk kell a források méltányos elosztását az EU-n belül” – jelentette ki. A mezőgazdasági termelők számára döntő fontosságú kérdésnek nevezte a kiszámíthatóságot, „tudniuk kell, mire számíthatnak az elkövetkező években, különösen a pénzügyi támogatás tekintetében”.

Az európai biztos megerősítette a Bizottság szándékát, hogy egyszerűsítsék az eljárásokat a kisgazdák, különösen a tíz hektárnál kisebb területű gazdaságok számára. Ugyanakkor elmondta, hogy a költségvetési tervezet szerint legtöbb 200 000 euró lenne a nagy gazdaságoknak járó támogatás. Az öntözés és a szükséges infrastruktúra kérdését a Bizottság prioritásként kezeli: „az öntözés elengedhetetlen, és továbbra is egyértelmű finanszírozási tétel marad a KAP keretében” – mondta. Hozzátette: az éghajlatváltozás kapcsán a Bizottság már 11,5 millió eurót juttatott Romániának az aszály és a fagy által érintett gazdák kártalanítására, ő pedig javasolta, hogy a következő többéves pénzügyi tervben az agrárválságalap összegét 50 millió euróról 100 millió euróra emeljék. 

Végül Christophe Hansen elismerőleg szólt a romániai gazdákról, akik a többszörös válság ellenére sem adták fel, „a COVID-járvány idején sikeresen megbirkóztak a helyzettel, és most a geopolitikai kérdésekkel és a belső feszültségekkel küzdenek. Szeretném elmondani, hogy hálásnak kell lennünk a gazdáknak, mert ők biztosítják az élelmezésbiztonságot. Hálásnak kell lennünk a romániai gazdáknak és az Európai Unió összes gazdájának” – jelentette ki. 

A KAP részesedése az Európai Unió tervezett költségvetésében 14,5 százalékra csökkenne a jelenlegi 38 százalékról, ami jelentős visszaesést jelent az európai mezőgazdaságnak juttatott forrásoknál – sérelmezték a Román Gazdák Klubjának képviselői. Rámutattak, hogy az új javaslatok súlyosan befolyásolnák az európai gazdaságok verseny- és életképességét, és Románia körülbelül 5 milliárd eurót veszítene a jelenleg leosztott pénzalapokhoz képest. 

A fórumon részt vevő agrárminiszter, Florin Barbu biztosította Christophe Hansent, hogy Románia továbbra is hűséges partner marad az európai mezőgazdaság jövőjének építésében, és hogy az ország álláspontja az AgriFish Tanácsban a román gazdák érdekeit tükrözi. A miniszter szerint 2028-tól a közös agrárpolitikát el kell választani a kohéziós alapoktól, a közvetlen kifizetésekkel és a vidékfejlesztéssel kapcsolatos döntéseket a mezőgazdasági és halászati tanácsban (Agrifish) a mezőgazdasági minisztereknek kell meghozniuk, ugyanakkor a mezőgazdaságnak elegendő és megfelelő költségvetésben kell részesülnie. Kiemelte, fő cél a közös agrárpolitika I. pillérének (a közvetlen kifizetéseknek) és II. pillérének (a vidékfejlesztésnek) a fenntartása, hangsúlyozva az Európai Bizottsággal való szoros együttműködés fontosságát annak érdekében, hogy az új KAP megfeleljen a gazdák valós igényeinek. 

A hozzászólók között Adrian-Ionuț Chesnoiu, a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség (AFIR) főigazgatója hangsúlyozta, hogy meg kell őrizni a közös agrárpolitika jelenlegi felépítését, a Garancia Alapot, melyből az APIA-s támogatásokat, és a Vidékfejlesztési Alapot, melyből a vidékfejlesztésre irányuló pályázatokat fizetik ki. Chesnoiu megerősítette, hogy az Európai Bizottság új, hétéves időszakra vonatkozó költségvetési javaslata a jelenlegi formájában elfogadhatatlan. Emlékeztetett arra, hogy Romániának folyamatos beruházásokra van szüksége a modernizáció, az infrastruktúra és a hatékonyság terén, nem pedig olyan reformra, amely csökkentené a gazdák fejlődési esélyeit. Az európai alapok közel 99 százalékos felhasználási arányával Románia bebizonyította, hogy a jelenlegi modell működik és konkrét eredményeket hoz a mezőgazdasági termelők, a feldolgozók és a vidéki közösségek számára. „Ha valami működik, ne változtassunk rajta” – zárta beszédét a vezérigazgató.