A legfelsőbb bíróság érvei szerint a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény szembemegy „nem kevesebb mint 37” korábbi alkotmánybírósági határozattal, ugyanakkor sérti többek között a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét, a jogbiztonság elvét, valamint a visszaható hatály tilalmának elvét is. A bírák azt is felróják, hogy a döntéshozók elmulasztották kikérni a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) kötelező véleményezését a jogszabály végleges formájáról, és figyelmen kívül hagyták a parlamenti felelősségvállalás eljárásával kapcsolatos alkotmányos rendelkezéseket.

A jogszabály parlamenti elfogadásakor tartott felszólalásában Ilie Bolojan miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a romániai bírák és ügyészek jelenleg 48–49 évesen vonulnak nyugdíjba, és az átlagnyugdíjuk meghaladja a 24 ezer lejt. A vezetői tisztséget betöltött bírák juttatása a 35–40 ezer lejt is eléri. A kormány által előterjesztett törvénytervezet megszab egy tízéves átmeneti időszakot, amelynek a végére 65 évre nő a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára, a nyugdíjra jogosító szolgálati idő pedig a jelenlegi 25 évről 35 évre emelkedik. Emellett a nyugdíjuk az utolsó nettó fizetésük 70 százaléka lesz a jelenlegi 100 százalék helyett – sorolta a reform fő elemeit a miniszterelnök, aki szerint így is „jelentős összegű” lesz a bírák és ügyészek nyugdíja.

Továbbra is prioritás

A bírák és ügyészek nyugdíjának reformja továbbra is prioritás – jelentette ki Nicuşor Dan államfő az alkotmánybíróság döntése után. Facebook-bejegyzésében az elnök leszögezte, a törvénymódosítási javaslat nem a bírák és ügyészek ellen irányul, hanem azt az „abnormális előírást” hivatott kijavítani, amely lehetővé teszi, hogy a nyugdíj összege megegyezzen a fizetésével. A koalíciót alkotó mindegyik párt felvállalta a bírák és ügyészek különnyugdíjának reformját, így az alkotmánybírósági határozat közzétételét követően megszövegeznek egy újabb törvénytervezetet, szem előtt tartva a testület döntését – jelentette ki Nicuşor Dan.

Az alkotmánybíróság indoklásának ismeretében reagál csak a miniszterelnök az igazságszolgáltatási nyugdíjreform elgáncsolására – közölte Ioana Dogioiu kormányszóvivő. A kormánypártok azonban már most úgy vélik, újra be kell nyújtani a törvénytervezetet. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) szerint az alkotmánybírósági döntés indoklásában foglaltak függvényében a kormány ismét a parlament elé terjesztheti a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeiről szóló törvénytervezetet, sőt, akár újból felelősséget vállalhat érte a parlamentben – nyilatkozta Mircea Abrudean, a szenátus PNL-s elnöke. A politikus szerint a további lépésekről a koalícióban döntenek. Sorin Grindeanu szintén a koalícióbeli döntéshozatalt tartja megfelelőnek, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke kijelentette, javasolni fogja egy munkacsoport gyors megalakítását, amely új törvénytervezetet dolgozna ki a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról. Grindeanu szerint a koalíciónak mielőbb az alkotmánybíróság döntéséhez kell igazítania az új törvénytervezetet, akárcsak az adóügyi intézkedésekről szóló jogszabályt, amelynek egyik rendelkezését szintén alaptörvény-ellenesnek ítéltek a bírák. „Ha valóban a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács véleményezésének hiánya miatt utasították el a tervezetet, akkor a teljes szöveg alkotmányellenes, és újra kell indítani a jogalkotási eljárást” – tette hozzá Grindeanu.

Végső megoldás: népszavazás

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz Facebook-oldalán leszögezte, hogy alaposan el kell olvasni az alkotmánybíróság indoklását, és ha csak formai okokra hivatkoznak benne, újra be kell nyújtani a tervezetet. Ha azonban tartalmi okokból utasították el, akkor az USR javasolni fogja egy alkotmánymódosító népszavazás kiírását. Dominic Fritz hangsúlyozta, a kormánynak nem szabad megtorpannia, folytatnia kell a kiváltságok felszámolását, tovább kell vinnie a különnyugdíjak eltörlésére irányuló kezdeményezését. „A romániaiak többsége követeli ennek az igazságtalanságnak a megszüntetését, és nekünk, a pártoknak kötelességünk megoldást találni erre” – szögezte le az USR elnöke.

Hasonlóképp foglalt állást Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is, aki az Agerpresnek nyilatkozva elmondta, tudomása szerint az alkotmánybírák nem tartalmi, hanem formai okokra hivatkozva hozták meg a döntésüket. Kifogásuk szerint a kormány nem biztosított harminc napot a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak (CSM) a tervezet véleményezésére. Kelemen szerint, ha ezt a határozat indoklása is megerősíti, a kormánynak újra kell indítania az eljárást. Ki kell kérnie a CSM véleményét, meg kell várnia a harminc napot, majd a már elfogadott formában, felelősségvállalással ismét a parlament elé kell terjesztenie a törvényt – magyarázta. Az RMDSZ elnöke szerint egy népszavazással végleg le lehet zárni ezt a témát, a referendumon pedig a polgároknak a következő kérdésre kellene válaszolniuk: „Egyetért azzal, hogy a nyugdíjkorhatár mindenki számára azonos legyen?” Kelemen hozzátette: meggyőződése, hogy a polgárok 90 százaléka igennel válaszolna a kérdésre.

Ami a CSM véleményezését illeti, Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette, hogy a törvénytervezet kezdeményezői voltak kötelesek véleményeztetni a csomagban foglalt jogszabályjavaslatokat. „Mi, a pénzügyminisztérium, az általunk javasolt adócsomagot véleményeztettük mindazokkal, akiknek ezt véleményezniük kellett” – magyarázta Nazare. Hozzátette, a tervezet előírásainak „nincs túl nagy költségvetési vonzata”, de ez nem jelenti azt, hogy nem befolyásolják az uniós helyreállítási források kifizetését – utalt a tárcavezető arra, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeinek módosítása az országos helyreállítási terv egyik mérföldköve.

*

A kormány az alkotmány több előírását is megszegte azzal, hogy nem biztosított 30 napot a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak (CSM) a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító törvénytervezet véleményezésére, és a testület álláspontjának hiányában vállalt felelősséget a parlamentben a jogszabályjavaslatért. Így indokolta meg tegnap esti közleményében az alkotmánybíróság azt, hogy miért fogadta el aznapi ülésén a legfelsőbb bíróság beadványát.