Székelyföldön és Erdélyben „népirtás zajlik” a magyar közösség ellen, a hatóságok szinte semmit sem tesznek ez ellen, a román politikai alakulatok pedig sorozatosan hátat fordítanak a magyar ügyekben a párbeszédnek, ezért Nicușor Dan államfőhöz fordult Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Erő ügyvivő elnöke, az RMDSZ színeiben parlamenti mandátumot nyert képviselő. A honatya azt reméli, az államfő nyitott lesz a magyar közösség problémáinak átbeszélésére, lehetőséget biztosít számára, hogy a sérelmeket ismertesse. A képviselő ugyanakkor jelezte, a magyar közösséget olyan támadások érték az elmúlt időszakban, amelyeket nem lehet szó nélkül hagyni, ezért a tisztségéből fakadóan a rendelkezésére álló minden eszközzel megpróbálja ezeket orvosolni.
A honatya beszámolt arról, hogy többszöri próbálkozásra sem sikerült eredményt elérni a képviselőház emberi jogi bizottságánál a korábban már létezett magyar albizottság létrehozására. Három megkeresése közül egyre sem érkezett válasz. Emlékeztetett, az albizottság egykoron az ő kezdeményezésére jött létre, és a testületben egyebek mellett olyan kérdésekről tárgyaltak, mint a szimbólum- és az anyanyelvhasználat vagy éppen a Beke–Szőcs-ügy. Emellett az albizottság képviseletében a nemzetközi fórumokon ismertethette a magyar közösség sérelmeit. Felháborítónak nevezte, hogy akadályozzák e testület létrehozását, mely a párbeszéd egyik tere lehetne. Kulcsár-Terza József tudomásul vette, hogy a román pártok nem hajlanak a párbeszédre, a háttérhatalommal karöltve a saját véleményüket akarják hangoztatni, fenntartani, mely szerint a nemzeti kisebbségek jogai kapcsán nincs semmilyen probléma (ami nem igaz), és erről nem akarnak vitát nyitni. Erre utal az albizottság létrehozásával kapcsolatos elzárkózásuk is.
A politikum viszonyulását szem előtt tartva döntött úgy, hogy Nicușor Dan államfőhöz fordul, levelet is küldött neki, melyben arra kéri, hogy fogadja őt, és adjon lehetőséget arra, hogy a magyar közösség sérelmeit ismertesse. Kulcsár-Terza József felidézte, hogy az államelnök a roma holokauszt napján azt nyilatkozta: orvosolni kell a kisebbségek problémáit, a diszkriminációnak véget kell vetni. A romák mellett a magyarságnak is bőven akadnak gondjai, erre szeretné az államfő figyelmét felhívni. „Elfogadhatatlan, hogy a gyermekeinket üldözik az utcákon, hogy a szimbólumainkat letépik, hogy egy sporteseményen a himnuszainkat kifütyülik, vagy azért állítanak ki egy játékost, mert magyarul beszél. Ezek olyan súlyos esetek, melyekkel nem tudok tovább várni” – sorolta a képviselő. Kifogásolta a hatóságok hozzáállását, példaként hozva fel, hogy a Sepsi OSK–Dinamo futballmérkőzés kapcsán történtek miatt két évvel ezelőtt benyújtott panasza csak most jutott el az ügyészségig, más esetekben pedig már a rendőrség szintjén leáll a vizsgálat, vagy el sem kezdődik.
Kulcsár-Terza József megismételte korábbi véleményét, miszerint „az igazságszolgáltatás nem igazságot szolgáltat, nem feltétlenül azért, mert korrupt, hanem mert a háttérhatalom irányítja”. Ez a hatalom arra játszik, hogy fenntartsa a látszatot, hogy kisebbségi kérdésekben nincs semmi gond, miközben pont ennek az ellenkezője az igaz. Ezért is minden parlamenti eszközével – a házelnökök, hatósági vezetők, kormánytagok megkeresése, felszólalások, politikai nyilatkozatok – azon lesz, hogy a kisebbségek problémáit napirenden tartsa, próbálja orvosolni azokat.
Újságírói kérdésre a képviselő rámutatott: az erdélyi magyar politikai alakulatoknak tanulniuk kellene a román pártoktól, melyek, ha „magyar ügy” van, összefognak. A magyar nemzeti ügyekben közös erővel, összefogva kellene fellépni, de jelenleg inkább a széthúzás a jellemző. Közösen erősebb nyomást lehetne gyakorolni, és ezáltal az igazságszolgáltatás is jobban tenné a dolgát, illetve továbbra is nagyon fontos, hogy a nemzetközi fórumok elé kell tárni a magyar közösség problémáit. „Ha nem állunk ki közösen, el fognak tiporni” – fogalmazott.
