Van helyünk a világban, és ezt meg kell mutatni, ki kell nyitni kulturális erőtereinket, és a már meglévő, minőségi kultúrát művelő intézményes hálózatra alapozva mernünk kell nagyobbra törekedni – foglalható össze Tamás Sándornak a kiállítás megnyitója előtti üzenete. Kovászna Megye Tanácsának elnöke szerint a székely néplélek megfoghatatlan, miként a szülőföld szeretete is, de mindkettő átszövi a jelenünket, amit fontos felmutatni, és úgy véli, ezt teszi a Székelyek – Örökölt vonások kiállítás is. 

Nem előzmény nélküli a székelyföldi múzeumok azon törekvése, hogy közös kiállításon mutassák be a székelység értékeit, de sok esetben a hitetlenség – hogy nem rendelkeznek elegendő alapkutatással, nincsenek felkészülve egy ilyen horderejű feladatra – késleltette a megvalósítást. Ezeknek a törekvéseknek azonban lendületet adtak a magyarországi intézményes kapcsolatok, az anyaországi muzeológiához való kötődés, és a hitetlenség hitté változott – hangsúlyozta a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. Vargha Mihály szerint a Székelyek kiállítás egyfajta mélyfúrás a székely néplélekben, amely szét kívánja törni a sztereotípiákat, ugyanakkor azt is bemutatja, milyen színes a székely nép kultúrája. 

A nagyvilágnak szól ez a kiállítás, ahol a bárhonnan érkező látogató megtudhatja, kik a székelyek, milyen hagyományok jellemzik őket, mit őriztek meg ebből, hogyan ötvözik ezeket korunk találmányaival, milyen ez a székely élő kultúra – hangsúlyozta Kinda István néprajzkutató, a kiállítás kurátora. A budapesti Néprajzi Múzeumban tavaly októberben megnyílt Székelyek – Örökség-mintázatok elnevezésű időszakos kiállítás sepsiszentgyörgyi változatáról elmondta, az ottani 700 négyzetméteres felületről költöztették haza a tárlatot, melyet három teremben, a múzeum folyosóján és lépcsőházában, összesen 360 négyzetméteren rendeztek most be. Bár a rendelkezésre álló felület csökkent, az eredeti hét téma szerint alakították ki itt is a kiállítófelületet. Megjelenik a gazdaélet, a népi építészet/fafaragás, a bútorfestés/hozomány, a céhek világa, a székely gasztronómia, a népviselet és a hitélet.

Fotó: Albert Levente

Gyarmati Zsolt társkurátor szerint a sepsiszentgyörgyi kiállítás formai szempontból más, mint a budapesti, de az itthoni előnye, hogy témáról témára vezet, és jól illusztrálja, hogy a múlt folyamatos párbeszédben van a jelennel, az archaikus a kortárssal. Az alkalomból kiadott magyar és román nyelvű katalógusokról elmondta, egyfajta tárlatvezetőnek szánták ezeket, amelyek segítenek összképet alkotni arról, amiről a kiállítás szól.

Átadják az Orbán Balázs-díjat

Tizenhat éve szervezik meg a Székelyföld Napokat, és tizenöt éve ebből az alkalomból adják át az Orbán Balázs-díjat, amelyet Maros, Hargita és Kovászna megye olyan megbecsült személyiségeinek adományoznak, akik Székelyföld értékeinek megőrzéséért, továbbörökítéséért dolgoznak. Idén a háromszéki önkormányzat által meghirdetett Gyermekek évéhez igazodva olyan pedagógusoknak, gyermekfoglalkozásokat vezető oktatóknak ítélik oda a kitüntetést, akik munkájuk révén hosszú idő óta olyan értékeket adnak át a gyermekeknek, mint amilyeneket a székely identitást felmutató Székelyek kiállítás is hordoz – hangsúlyozta Imreh István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója a tegnapi sajtótájékoztatón. A megyénként egy-egy kitüntetettnek a mai kiállításmegnyitó ünnepélyes mozzanataként adják át a díjat, amellyel azt is ki kívánják fejezni, hogy aki a gyermekekbe fektet, a jövőbe fektet.