A hároméves projekt összköltsége megközelíti a hárommillió eurót, ebből 1,8 milliót biztosít az Európai Unió a Horizont finanszírozási programon keresztül, a kezdeményezőkre pedig mintegy 700 ezer euró önrész előteremtése hárul – hangzott el a projektismertető tájékoztatón. 

Bihari Béla, az Egnosis vállalat vezetője szerint a cégük életében mérföldkőnek számít a Pro Vitammal zajló közös munka, noha voltak már kutatásfejlesztési kezdeményezéseik, pályáztak is, de a számítástechnika/informatika és az egészségügyi kutatást első alkalommal „vonják” össze. Az ügyvezető felidézte, hosszú éveken keresztül vállalatuk ipari informatikai megoldásokat kínált, 2019-től vettek egy erős kanyart a kutatásfejlesztés irányába, az elmúlt időszakban pedig kutatásfejlesztés és egészségügyi innováció területen erősítettek. 

Bihari Béla szerint az informatika egy igen viharos korszakot él meg, Romániában is átalakult a piac, egyre inkább a termék- és kutatásfejlesztésre áll át, illetve a mesterséges intelligencia térhódításával alapvető átalakulásokon megy keresztül, így az innovációban és a kutatásfejlesztésben komoly lehetőségek rejlenek. Öt projektben váltak partnerré az elmúlt időszakban, mesterségesintelligencia-modellek fejlesztéséről van szó, több mint 150 nemzetközi partnerrel vannak szoros kapcsolatban, a harvardi, a hamburgi, grazi, müncheni, maastrichti egyetemekkel, olyan játékosok, akik technológia és kutatásfejlesztésben élen járnak.

Adat az új arany

Bihari Béla szerint évekkel ezelőtt fogalmazták meg az elvet, miszerint az adat válik az új arannyá, és ez igaznak bizonyult a kutatásfejlesztés területén is. Az EU a Horizont egészségügyi programon keresztül sokat fektet abba, hogy etikus mesterségesintelligencia-modellek szülessenek, melyek a kutatást szolgálják, ehhez viszont strukturált, valós adatokra van szükség. Esetükben az elmúlt hat év tapasztalata az volt, hogy sokszor évek is eltelnek, amíg ezeket az adatokat sikerül összeszedni, ami hosszú idő és ezalatt hatalmas technológiai ugrások következnek be, aminek az az eredménye, hogy a különböző fejlesztési projektek túlhaladottá válnak. Bihari Béla szerint léteznek nagy biobankok, a nagy egészségügyi központok kezelési célból tárolják a páciensek adatait, mintáit, de Romániában és Kelet-Európában még nem hoztak létre olyan entitást, mely az adatokat másodlagos (kutatási) célra tárolná és tenné elérthetővé. Mivel a térségben tudomásuk szerint nincs az általuk elképzelt felépítésű minta- és adatbázis, a Biobank ilyen tekintetben egyedinek tekinthető. 

A céljuk magas minőségű biológiai minták gyűjtése (kizárólag a páciensek beleegyezésével), ezek tárolása és hozzáférés biztosítása, kizárólag kutatási céllal, európai kutatási szereplők számára. Egy olyan adathálózatot képzeltek el, amelybe további szereplők is be tudnak csatlakozni, most a Pro Vitammal indulnak, de később egy olyan szabványt, olyan standardokra épülő architektúrát képzeltek el, ahová Székelyföld, Erdély, akár egész Románia, sőt, európai partnerek elhelyezkedésüktől függetlenül be tudnak csatlakozni. Az ügyvezető rámutatott: a hálózatot a személyes adathozzáférési európai GDPR-szabályozásnak, valamint a nemrég életbe lépett AI-act, a mesterséges intelligencia etikus használatát előíró EU-s szabályzásnak megfelelően építik ki.

Szórólapokon is népszerűsítik az országban egyedi prójektet

A projekt hároméves, az elsőben körképet szeretnének készíteni a könnyen begyűjthető, de jelenleg nehezen hozzáférhető adattípusokról. A második szakaszban a szerkezet, az alulról építkező kis hálózat kialakítása következik. A záró részben mesterségesintelligencia-ágenst szeretnének építeni, mely személyre és testre szabott kis chatbot, interaktív beszélgetőpartner tud lenni, orvosoknak a másodlagos véleményformálásban, adatelemzésben is tud segíteni. 

A projekt része a vállalat Olt utcai székhelyének bővítése is, ahol a mintákat tárolják majd megfelelő körülmények között, illetve az adatok tárolására használt szerverek kapnak helyet. Nem egy hatalmas központosított adatbázist szeretnének kiépíteni, az adatgyűjtés is csak belegyezés alapján történik, míg a partnerek csak a kért, igényelt adatokhoz férnek majd hozzá, és a felhasználás szigorúan anonimizált lesz – részletezte Bihari Béla.

Minőségi „alapanyaggal” szolgálni

Egészségügyi szakpolitikát komoly adatok birtokában lenne szabad csinálni, nem megérzés alapján – jelentette ki a projekt ismertetőjén Fejér Szilárd. A Pro Vitam ügyvezetője szerint az egészségügyi kutatások esetében a bürokrácia nagyon megnehezíti a minőségi adatokhoz való hozzáférést, ezért is kiemelten fontos megtalálni a megoldást a minél egyszerűbb és szabályszerű begyűjtésre, illetve arra, hogy könnyen hozzáférhetővé tegyék azokat. Ezáltal ugyanis olyan kórok kezelésében lehetne előrelépni, amire jelenleg az akadályok miatt kevés esély van. 

A kutató szerint itthon, de külföldön is jellemző, hogy például a ritka betegségek diagnosztizálására, kezelésére, az idevágó kutatásokra nem fektetnek kellő hangsúlyt, amint az egyre gyakoribb autóimmun betegségekre sem. A biobankprojekten belül a maguk részéről ezekkel szeretnének foglalkozni. Az EU-ban kétezerből egy ember szenved ritka betegségtől, ezek nyolcvan százaléka genetikai eredetű. A legtöbb páciensnek Romániában nincs lehetősége részt venni klinikai kísérletekben, vizsgálatokban, amelyekkel esetleg az okot is tudnák kezelni, nem csak a következményt. Fejér Szilárd szerint a biobankprojekt arra is lehetőséget teremt, hogy a ritka vagy autoimmun betegségektől szenvedő páciensekkel felvegyék a kapcsolatot, beleegyezésükkel laboratóriumi és genetikai analíziseket végezzenek, és ezeket az adatokat, illetve a releváns biológiai mintákat tárolni tudják, és anonimizáltan kutatási célokra hozzáférhetővé tegyék. 

Fejér Szilárd felhívta a figyelmet: a klinikai tanulmányok, kutatások elsődleges célja nem az emberkísérlet vagy egyes készítmények, kezelések, gyógymódok kipróbálása a páciensen, hanem a mintákon olyan elemzéseket lehet végezni, melyekkel jobban értékelni lehet például egy gyógyszer hatékonyságát, de akár egy genetikai eredetű kór lehetséges kezelési útjait is fel lehet térképezni. A páciensek, akik a mintákat és adatokat biztosítják, tulajdonképpen ezekhez a folyamatokhoz járulnak hozzá.

Bihari Béla és Fejér Szilárd – hosszú távú együttműködésben gondolkodnak

A kutatásfejlesztés gyerekcipőben

Debreceni László adótanácsadó, a Cont-Exp cég vezetője, a projekt pénzügyi tanácsadója szerint hatalmas lehetőség ez a projekt a régióban, a társult kisvállalkozások egyike sem tudná ezt önerőből megvalósítani, már csak a költségeket nézve sem. Ennek a régiónak is ez lehet az esélye: hogy együtt, összefogva többek tudnak lenni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kutatásfejlesztés az a terület, amelyet az állam próbál ösztönözni komoly adókedvezményekkel, akár adómentességgel, de sajnos a háromszéki számok azt mutatják, kevesen veszik észre ezt a bátorítást. 

A meglátást Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is osztotta: egyrészt nem tudni ilyen kezdeményezésről a térségben, másrészt az adataik azt mutatják, hogy a kutatásfejlesztés elenyésző mértékben van jelen a megye gazdaságában. 

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere már azt innovációnak tekinti, hogy több vállalkozás összefogott egy cél érdekében a társulás iránt nem igazán nyitott székelyföldi közegben. Az elöljáró ugyanakkor úgy értékelte, a világon jelenleg sok ezermilliárd eurót, dollárt fordítanak arra, hogy adatokhoz jussanak, ezeket feldolgozzák és különböző gyógymódokat találjanak azokra a betegségekre, melyektől itt is szenvedünk, s ezért is fontos, hogy a régióban is elindult egy folyamat. Az új uniós költségvetési ciklusban a kutatásfejlesztés sokkal nagyobb hangsúlyt kap, és ha ez a projekt sikeresen kifut, további forrásokat lehet majd lehívni ilyen célokra – tette hozzá. Antal Árpád szerint nagyon fontos, hogy az emberek megbízzanak a kezdeményezésben, érezzék, a saját és az utódaik érdeke, hogy részt vegyenek benne, hiszen bizalommal szolgáltatott konkrét adatok nélkül nem tud működni.