Sok alkalommal és változatos dolgok miatt látogattam meg Sepsiszentkirályt, lelkészeiből is többet ismertem. Többször földtani felépítése, kagylókövületei miatt, avagy éppen kőhidas régi országútja, széntelepe okán kerestem. Mesélő barátaim is voltak, de velük nem helyben, hanem Köpecen és Baróton volt alkalmam emléket váltani. Pontosabban néhai Kósa Bálint vegyész-biológus, művészimetszet-készítő és Olaszteleken élő felesége, a sepsiszentkirályi Komán Rózsika mesélt a falu feletti Kálma-hegyről, melynek oldalában futkároztak-szórakoztak gyerekként.
A család Komán nevű utódai most is élnek a településen, szemben a művelődési otthonnal és a szentkirályi római katolikus kápolnával. A családi házban most is Komán nevűek élnek, Komán László földrajz szakos tanár és családja, a jelenlegi illyefalvi László Lukács Általános Iskola igazgatója. A család neve fülbemászó volt, így megtudtam, hogy több más családdal együtt bukovinai székelyekként telepedtek le itt, nem folytatták útjukat Déva, a Bácska felé, majd onnan Tolna megye környékére. Említett Komán László a 2015-ben kiadott Sepsiszentkirály földrajzi monográfiájában a következőket írta: „1923-ban beköltözött Bukovinából Andrásfalva településről néhány katolikus család (Német, Sebestyén, Kásler stb). Idetelepülésük után temetőhelyet vásároltak, majd kápolnát is teremtettek maguknak a rendszerváltozás után. Ma is a bukovinai leszármazottak teszik ki a katolikusok zömét.”
Benkő Árpád Jenő polgármester
Szentkirály közelebbről
A településnek van több épített öröksége, mely érdekes és maradandó. A falu neve mindennél jobban bizonyítja, hogy legelső templomának, mely a jelenlegi restaurált műemlék unitárius templomnak a helyén állt, Szent István volt a védőszentje. Ez, a Templomdombon trónoló egykori régi katolikus templom volt a legrégebbi, amelyet a reformáció után az unitáriusok örököltek. Ősi temetőkert és kőfal veszi körül, melyet nagyon megviseltek az évszázadok. A helyi unitárius vallású közösség lélekszámának állandó apadása miatt saját erejéből nem tudta fenntartani műemlék templomát, pályázati támogatásokra pedig csak az utóbbi évtizedekben lehetett számítani.
Az adódó lehetőséget kihasználta az unitárius egyházi főhatóság, az egyházközség keblitanácsa és az állandó jellegű lelkészi szolgálat: igényelték Kovászna Megye Tanácsa segítségét és más jellegű helyi támogatásokat is. Pénzalapokkal segítette az A besorlású műemlékegyüttes felújítását a magyar kormány a Rómer Flóris Alapból, majd a romániai művelődési minisztérium is. Főhatósági rendelkezésre a szentkirályi egyházközség bővült a botfalusi cukorgyári telep mintegy negyventagú leányegyházközséggel, és így összlétszáma mára elérte a 130 lelket.
Szilágyi Szilamér unitárius lelkész
Közösségépítés, kultúrcsűr, tábor
Ide kívánkozik, hogy meséljünk arról az egész települést átfogó hasznos és szórakoztató közösségépítő tevékenységről, amelyet Szilágyi Szilamér unitárius lelkész kezdeményezett, aki Kiss Áron gondnokkal közösen azon dolgozik, hogy ez a kis létszámú gyülekezet megmaradjon és gyarapodjon. Nem könnyű feladat napjainkban gyülekezetet építeni. Ehhez térre, helyre és megfelelő körülményekre van szükség. Templomra, épületekre, amelyek biztosítják a feltételeket, hogy az érdeklődők jöjjenek és jól érezzék magukat. Nem kimondottan új dolgokat találtak ki itt, hanem inkább a régit igyekeztek megőrizni, fenntartani. Céljuk, hogy a paplak udvarán található régi csűrt is a gyülekezet és a falu szolgálatába állítsák.
– Idén nyáron megint csűrfelújító tábort szerveztünk – tájékoztatott Szilágyi Szilamér –, a harmadikat. Fontos helyszínné lépett elő a kultúrcsűr. A szentkirályi napok alatt itt lépett fel a népdalkör, István Ildikó és zenész barátai, Luiza Zan és a Jazzpar Trió, valamint a PressTones Sajtózenekar. Az 500 éves templomban pedig bemutatták a Tamási Áron Színház Valóság nagybátyám című koncertszínházi előadását, melyet Gajzágó Zsuzsa színésznő készített Cseh Tamás dalai alapján Szőcs Botond, Ráduly Zsófia és Gerebenes Ede zenészek, valamint Pál-Ferenczi Gyöngyi színész közreműködésével. Havonta egyszer közösségépítő alkalmakat szervezünk a csűrben, ami kiváló lehetőség arra, hogy akik itt laknak Szentkirályban, jobban megismerjék egymást. Általában hétvégén vannak az események és közös istentisztelettel zárjuk őket. Így volt itt Henning János dupla fotókiállítása a templomban és a csűrben szeptember közepén. Volt közös zakuszkafőzés is a csűrben, ahol együtt, közösen készítettünk több mint 250 liter zakuszkát. A következő nagyobb eseményünk egy szoborkiállítás lesz, Vetró András szobrászművész hozza majd el a templomba az alkotásait október 26-án.
Kozma Csaba református számadó gondnok
Sepsiszentkirály közössége jó és tartalmas nyarat tudhat magáénak. A faluban lassan alakul egy csapat, akik értik és tudják, hogy mit jelent közösséget építeni. A három felekezet – katolikus, református, unitárius – összedolgozik, és ennek a munkának jó eredményei vannak. Ezt segíti és támogatja a község polgármestere, Benkő Árpád Jenő is. Három alkalommal képviselték Szentkirályt a határon túl is. Kétszer Magyarországon (Királyfiakarcsán és Bonyhádon) és egyszer Szlovákiában. Királyfiakarcsán a Szent Király Szövetség találkozóján vettek részt, Bonyhádon a Népdalkörrel jártak, amelyet István Ildikó és Mihály Pál vezet.
– Rendkívüli esemény lesz számunkra az is, hogy 2027-ben nálunk kerül sor a Szent Király Szövetség évi találkozójára. Az 1990-es évek közepén az augusztus 20-i központi budapesti állami ünnepségre meghívást kaptak a Szent István nevét, illetve a „szentkirály” elemet nevükben hordozó települések polgármesterei is. Ekkor fogalmazódott meg a települések elöljáróiban, hogy ne csak e helységek vezetői találkozzanak egymással évente egyszer, hanem szervezzenek találkozót a településeken élők számára is. Az erdélyi Csíkszentkirály ajánlkozott elsőként, ahol a következő év őszén összegyűltek, szándéknyilatkozatot fogalmaztak meg, miszerint szövetségbe szeretnék tömöríteni mindazon falvakat és városokat, amelyek nevükben is őrzik szent királyaink emlékét. Egy évvel később, az első találkozó alkalmával Szentkirályszabadján írták alá az alapító okiratot. Így alakult meg tehát 1997. augusztus 15-én, Szent István fejedelemmé választásának 1000. évfordulója alkalmából a Szent Király Szövetség, melyhez eddig több mint huszonkét Kárpát-medencei település csatlakozott Magyarországról, Erdélyből és a Felvidékről, többek között a mi Sepsiszentkirályunk is. Segítsen meg a Fennvaló, hogy megérhessük a jeles eseményt – mondotta a sepsiszentkirályi Sándor Csaba, a Kőhíd Egyesület elnöke.
Sándor Csaba, a Kőhíd Egyesület elnöke
A sepsiszentkirályi római katolikus filiának alig félszáz tagja van. Beszolgáló plébánosuk Sánta Pál illyefalvi lelkész, gondnok pedig Kozma György.
– Vannak még más jellegű gondjaink is. Átjáró székely kaput állítanánk a két szomszédos, református és katolikus temető bejáratához (az unitárius temető máshol van – szerk. megj.), amelyet önerőnkből és tanácsi támogatással szeretnénk kivitelezni – mondta el Kozma Csaba, a református egyházközség számadó gondnoka, a munkálat ötletgazdája.
Változó évek, változó település
Ha lassan is, de javára változik Sepsiszentkirály. Benkő Árpád Jenő polgármestertől megtudtuk, hogy a már régebb megépült, de több javításra szoruló ivóvízhálózat kibővítése van soron a település felső részein, Szalamájban. Ezt követné a szennyvízhálózat kiépítése, amire a Saligny-programban pályáztak, s az illyefalvi hálózattal közösen csatlakozik majd Sepsiszentgyörgy városi derítőállomására. Látogatásunk idején felújítási munkálatokat végeztek a szentkirályi kultúrotthonban, folyamatban volt a padlózat cseréje.
