A Hargita, Kovászna és Maros megyei vadászok legfontosabb seregszemléjének, az immár tizenharmadik alkalommal megrendezett Székelyföldi Vadásznapoknak Sepsiszentgyörgy és Zágon adott otthont október 17–18-án. A vándorrendezvény pénteken Sepsiszentgyörgyön a Székelyföldi Vadászati Közgyűjtemény épületében vette kezdetét, majd szombaton Zágonban, a Mikes–Szentkereszty-kastély udvarán folytatódott.
A vadászkürt hangja szombaton egybegyűjtötte a vadászokat, családokat, természetbarátokat és érdeklődőket – a zágoni Mikes–Szentkereszty-kastély udvara igazi közösségi találkozóhellyé vált. A nap elején elindult a főzőverseny, megnyílt a vadászkellék- és kézművesvásár, majd díszes rendben a színpad elé vonultak a vadászegyesületek.
Ahogyan vadászunk, olyan emberek vagyunk
Az ünnep Szent Imre-áldással és köszöntőkkel kezdődött. A nyitóbeszédek középpontjában a hagyomány és a közösség állt. Kiss Augustin, Zágon polgármestere hangsúlyozta: a község gazdag hagyományai és élő közösségi élete méltó keretet ad az ünnepnek: a természet szeretetét, a hagyomány tiszteletét és az emberi közösség erejét egyesíti.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a vadászatot kulturális fokmérőnek, életmódnak és világszemléletnek nevezte: ahogyan vadászunk, olyan emberek vagyunk – felelősen a természet iránt, tisztelettel a vad felé, alázattal a hagyományokhoz.
Sárkány Árpád, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke a trófeaszemle minőségét emelte ki mint bizonyítékot arra, hogy a székelyföldi vadállomány jó kezekben van; szerinte a vad sorsa a terepen dől el, a felelős döntések a vadászok kezében vannak.
Csibi Attila Zoltán, Maros Megye Tanácsának alelnöke a vadászat erkölcsi tartalmát – felelősség, alázat, szépség – emelte ki, és úgy fogalmazott: a vadászat tükör, amely az embert mutatja meg.
Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke a három megye egységét hangsúlyozta: a határok nem választanak el, inkább „varratként” tartanak össze.
Percze László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja az anyaország és Erdély közötti hídépítésről beszélt, s arról, hogy a vadászat a természettel való harmonikus együttélés gyakorlata, amely rendet és önfegyelmet is jelent.
Rotyog az üstben a sok finom falat. Fotó: Bodor János
Érdemrendek és vándorzászló
Az ünnepi ceremónia végén átadták a Venator Terra Siculorum – Székelyföldi Vadászati Érdemrendeket. Az elismerésben azok a vadászok részesülnek, akik munkájukkal és hivatástudatukkal kiemelkedőt alkottak a szakterületen, a vadászati hagyományok megőrzésében, a vad és élőhelye védelmében. Tevékenységükkel nemcsak a székelyföldi és romániai vadászati közösséget erősítik, hanem példát mutatnak, hogyan lehet tisztelettel, tudással és alázattal szolgálni a természetet.
A Demeter János igazgató által vezetett Vadon Egyesület révén 2014-ben létrehozott elismerésben Zágonban a következők részesültek: a zágoni származású Kiss Attila, a Katrosa Vadászegyesület igazgatója, János Zsolt, az Országos Erdőőrség tanácsosa, dr. Sárkány-Kiss Endre egyetemi tanár, prof. dr. ing. Ovidiu Ionescu, a brassói Transilvania Egyetem Erdőmérnöki és Erdőgazdálkodási Karának dékánhelyettese, a magyarországi Vadászkamara Kürtegyüttes, a vadászkürtös Európa-bajnokság háromszoros győztese, a Kovászna megyei Székely Vadászkürt Egyesület, valamint Zambó Péter, aki az elismerést a Sopronban megszervezett Országos Vadásznapon vette át.
A díjazást követően Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök átadta a vándorzászlót Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnöknek, a Székelyföldi Vadásznapok jövő évi házigazdájának.
Szól a vadászkürt. Fotó: Csulak Zoltán
Szakmai programok
A kastély udvarán kiállított több tucat szarvasagancs-trófeát dr. Náhlik András, a sepsiszentgyörgyi Sapientia EMTE dékánja mutatta be: közérthetően ismertette a bírálati és pontozási szempontokat és elkalauzolta a közönséget a gímszarvas agancsképzésének anatómiájába, életmódjába, viselkedésébe és párzási rítusaiba.
A szakmai programok a modern vadgazdálkodás műhelyeibe is betekintést nyújtottak: dr. Ovidiu Ionescu a genetikai alapú medveállomány-becslés előzetes eredményeit mutatta be; Dan-Cornel Popovici a dámszarvas (Dama dama) romániai szerepéről és a jelenlegi gazdálkodási gyakorlatokról tartott előadást; dr. Benke József erdőmérnök pedig a romániai vadászatot ismertette vadgazdálkodási nézőpontból.
A gyakorlati tudás látványos bemutatókban is testet öltött: a Sebzett vad nyomában program a vérebek munkáját és az utánkeresés lépéseit hozta közel a közönséghez, a kastély melletti futballpályán pedig az Országos Magyar Agarász Egyesület tartott igen látványos bemutatót, felidézve a hagyományos vadászati módokat.
A természet hangját Erdélyi Tamás fővadász, többszörös szarvasbőgő-bajnok hozta el, aki a bőgő szarvasbika üzenő hangját utánozta különböző eszközökkel. Bemutatóját a szarvasbőgő verseny követte, amelyen szoros küzdelemben Sánta Ferenc lett az első helyezett (felnőtt kategória), a második helyen – egy ponttal lemaradva – Kis Máté, a harmadikon pedig Victor Olariu végzett. A közönségdíjat és a legtehetségesebb ifi versenyző címet az ötéves Sánta Abba Márk kapta. A díjátadó tapsviharral és „őszi bőgéssel” zárult.
Tizenharmadik alkalommal szervezték meg a rendezvényt. Fotó: Csulak Zotán
Vadból készült finomságok – közösség és kultúra
A nap nemcsak a szakmáról szólt, hanem kultúráról, gasztronómiáról és közösségről.
A hagyományokhoz híven idén is nagy érdeklődés kísérte a főzőversenyt: 25 csapat nevezett, a klasszikus fogások mellett több újszerű receptet is kipróbáltak. A zsűri sorra kóstolta és értékelte a bográcsban készülő ételeket, a díjazottak pedig a székely ízek jó hírét vitték tovább.
Első helyen a málnásfürdői székhelyű Pro Silva Vadászegyesület végzett vörösáfonyás Wellington-szarvashátszínnel; a második díjat a Gyergyói Vadászegyesület kapta szarvas steak menüjéért; harmadik lett a Kovászna megyei Sportvadászok és -horgászok Egyesületének csapata.
A szakmai zsűrit Veres István Michelin-csillagos séf elnökölte; tagja volt Pásztori István, a 2024-es Konyhafőnök nyertese, és a Csülökkirály néven ismert Kovács Mihály. A zsűri arra biztatta a csapatokat, hogy minőségi, helyi alapanyagokból dolgozzanak – ettől lesz igazán egyedi a vadból készült étel.
A nap folyamán a Székely Vadászkürt Egyesület és a Vadászkamara Kürtegyüttes többször is megszólalt; a Zágoni Rezesbanda, a Zágoni Református Férfidalárda, majd a Szivárvány és a Gyöngyszemek táncosai vitték tovább a lendületet. Új színt hozott a rendezvénybe Prihoda Judit képzőművész élő performansza, este pedig a Pittyes 2es és Gyufa koncertje szórakoztatta a közönséget.
A kastély falai között Bede Erika természetfotó-kiállítása egész nap látogatható volt; a gyerekeket játszóház várta, a „virtuális vadászat” pedig a kíváncsiaknak kínált kockázatmentes, mégis izgalmas próbát.
Mindez együtt mutatta meg, hogy a Székelyföldi Vadásznapok nemcsak a szakma éves seregszemléje, hanem élő, nyitott közösségi ünnep: tudomány és hagyomány, kutatás és terepi bölcsesség, muzsika és bográcsos jókedv állt össze egyetlen zágoni napba.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
