Farkas Réka
Bevallom töredelmesen, tudtomon és akaratomon kívül én is adócsaló lettem. Lekvárt és zakuszkát főzök, savanyúságot teszek el, nem azzal a szándékkal, hogy megkárosítsam a román államot, hanem megszokásból, no meg, mert sokkal jobb és olcsóbb, mint ami a kereskedelemben kapható.
Sokak kezében megállhatott a zakuszka- vagy szilvaíz-kavargató fakanál az Országos Adóhatóság (ANAF) elnökének múlt heti nyilatkozata hallatán. Adrian Nica a pincéinkben, kamráinkban kezdett kutakodni. Kiderült, hogy a háztáji állattenyésztés, az udvaron kapirgáló tyúk tojása, a konyhakertben termesztett zöldség, gyümölcsfáink adománya, de még az otthon főzött ebéd és vacsora is mind-mind a román államot károsítja, nem adóztatható, így akár „ellopott” bevételnek is tekinthető. Nica szerencsétlen elszólása tulajdonképpen nem a lekvárfőző nagymamák megrovása akart lenni, hanem arra a visszásságra kívánt rámutatni, ahogyan az Európai Bizottság a romániai áfarést („GAP-ul de TVA”) méri. Ez az EU-ban elfogadott mutató az elvileg beszedhető áfa és a tényleges bevétel közti különbséget tükrözi, ahol Románia évtizedek óta vezeti a listát: míg a tagállamokban az áfarés átlagosan 5–7 százalék között mozog, nálunk még 2022-ben is 30,6 százalékos volt, egy évvel korábban pedig 6 százalékkal nagyobb. Eurómilliárdokat veszít így az állam, de az ANAF elnöke szerint az a baj, hogy rossz a képlet, így Brüsszelben rosszul számolnak, nem veszik figyelembe a helyi sajátosságokat – például a lekvárfőzést.
Nehezen hihető, hogy a több mint 25 százalékos áfaréskülönbség a mi házunk táján tűnik el, a fő adóbehajtónak talán jobb lenne máshol keresgélnie. Egy tavalyi jelentés szerint Románia több mint 70 milliárd lejtől esett el a be nem hajtott adók miatt, a szándékos adócsalás okozta kár évente 40 milliárd lejt tehet ki. Országos áfafizetés-elkerülő hálózatok alakultak ki, se szeri, se száma a „védett” cégeknek, melyek csődeljárási manőverekkel vagy egyszerű ügyeskedéssel kerülik el állami illetékeik befizetését, és az állami intézmények, vállalatok, sőt, az önkormányzatok adóhátraléka is tetemes összegekre rúg. Egy nemrég közzétett listán 511 adóhátralékos közintézmény és állami cég összesen 582,9 millió lej tartozással szerepel.
Sok politikus, köztük az államelnök is mélységesen felháborodott a főfinánc otthoni befőzéseket kárhoztató kijelentésén. Pedig a vaj (és a lekvár) elsősorban az ő fejükön van. Harmincöt év törvénykezési gyakorlata, nemtörődömsége vezetett oda, hogy Románia az adóelkerülők paradicsomává vált, kiskapukkal teletűzdelt, sokféleképpen értelmezhető jogszabályok, a politikai kapcsolatok, szemhunyások tették lehetővé, hogy míg a kisemberek (cégek) számláját pár lej tartozásért is zárolják, a kiváltságosak milliókat tehetnek zsebre. Jobb lenne, ha az adóhatóság elnöke az ő házuk táján nézne szét, nem a mi kamránkban kotorászna.
Fotó: Pixabay.com