Sok a páciens, kevés az orvos

András-Nagy Róbert azon a sajtótájékoztatón beszélt a sürgősségi osztály helyzetéről, melynek keretében a megye többi kórháza, valamint az orvoskamara vezetőjével aláírták az orvoshiány és a szakemberek elvándorlásának intézményi együttműködéssel való mérséklését célzó megállapodást.

A menedzser a szakemberhiány súlyosságát szemléltetendő ismertette: jelenleg a megyei kórházban 23 orvosi hely van a sürgősségi osztályon, ám ezekből csak ötöt tölt be szakorvos, további négy pedig üres, míg a fennmaradó helyeket rezidens (szakosodási időszakban lévő) orvosok foglalják el. Olyan osztályról van szó, ahol nagy kihívás dolgozni, nem csak fizikailag, de lelkileg is megterhelő, folyamatosan változó körülmények között kell teljesíteni, órákon át stresszhelyzetben, hiszen a döntések nem ritkán életeket mentenek – fogalmazott András-Nagy Róbert. A szakemberhiány egy ilyen osztályon még hangsúlyosabban látszik, akárcsak a túlterheltség, amire elég gyakran van példa a magas esetszám miatt.

Az intézményvezető ismertette, az esetszám egy év alatt nagyjából 10 ezerrel nőtt. 2023-ban valamivel több mint 35 ezer pácienst fogadtak, 2024-ben ez a szám megközelítette a 46 ezret. Mindezt tavaly hét szakorvossal kellett megoldaniuk (ketten idén távoztak), míg például Brassóban, ahol évi 90 ezer sürgősségi esetet fogadnak, 29 orvos dolgozik és öt ügyeleti vonaluk van. Továbbra is komoly gondot jelent, hogy igen kevesen szakosodnak sürgősségi ellátásra, így a szakemberpótlás egyre nehezebb. 

A sajtótájékoztatón részt vevő kórházvezetők megerősítették: egyre nehezebb sürgősségi szakorvost találni, és azt a kevés jelentkezőt, akik ezt a szakirányt választják, a nagy központok elviszik. A kisebb kórházakban – így Baróton is – a sürgősséget valamelyik, az osztályon ügyeletező orvos oldja meg, de ez csak alapellátásra ad lehetőséget, a súlyos eseteket tovább kell küldeniük, amivel a megyei kórházat terhelik. 

Az is elhangzott továbbá, hogy mindenhol az esetszámok növekedését tapasztalják, és a továbbiakban ez még hangsúlyosabb lehet, egyebek mellett amiatt, hogy a kormány felszámolta a társbiztosítotti rendszert, így ezek az emberek mostantól a sürgősséget fogják felkeresni, ha orvosi ellátásra van szükségük.

András-Nagy Róbert kórházmenedzser

Csak indokolt esetben

András-Nagy Róbert megismételte azon korábban már hangoztatott felhívásukat, miszerint felkérnek mindenkit, hogy amennyiben nem életet veszélyeztető vagy akut egészségügyi gondjuk van, lehetőleg ne a sürgősségre menjenek, hanem forduljanak a háziorvosukhoz vagy keressék fel a járóbeteg-rendelőket. A statisztikák már évek óta azt mutatják, hogy az osztályt felkereső páciensek nagyjából fele érkezik olyan panasszal, mely sürgősségnek minősül. Sajnos, olyan eseteket is tapasztaltak, amikor egyesek visszaéltek a helyzettel, vizsgálatok sorát végeztették el a sürgősségen keresztül, hogy végül kiderüljön, csak azért volt az egészre szükségük, hogy igazolni tudják: jártak orvosnál. 

Az ilyen esetekkel az a legnagyobb gond, hogy erőforrásokat foglalnak le (ideértve a mentőt is), melyekre előfordulhat, hogy egy valóban életveszélyes állapotban lévő páciensnél lenne szükség – részletezte a menedzser. Az intézményvezető szerint meg kell érteni, hogy a sürgősségi osztály tényleg a sürgősségekért van, illetve azt is el kell fogadni, hogy a szakemberhiány egyik hozadéka, hogy a várakozási idő is jelentősen megnőhet.

Tegyenek hivatalos panaszt

Újságírói kérdésre a kórház vezetője kitért az osztállyal kapcsolatos bírálatokra is. Mint mondta, előfordul, hogy a szolgálatot teljesítők a rájuk nehezedő nyomás, a leterheltség, valamint egyes esetek miatt (mint a fentebb említett) nem megfelelően viszonyulnak a betegekhez, ám minden ilyen alkalommal szigorúan fellépnek. 

Az ellátásra vonatkozó, gyakran a közösségi médiában közzétett, a sajtóban is nyilvánosságot kapott panaszok kapcsán kifejtette: a névtelenül érkezők esetében úgy vélik, az lenne a tisztességes, ha az illetők legalább nyíltan vállalnák a véleményüket. A névvel vállaltaknál gyakran kiderül, hogy a bírálók által felhozottak nem felelnek meg teljességgel az igazságnak, vagy pedig ők is hibásak, például nem tartották be az orvosi javaslatokat, utólag pedig úgy állították be, a sürgősségi osztályon dolgozók voltak a hibásak – mondta András-Nagy Róbert és hangsúlyozta: a tapasztalt rendellenességekről tegyenek hivatalos panaszt, mert ezeket kivizsgálják és igyekeznek orvosolni. A hivatalos panasz már csak azért is fontos, hogy az esetleges műhibákat is azonosítani tudják – tette hozzá.