Tegnap délben a kézdivásárhelyi régi református temetőben tartották az 1956-os magyar forradalomra és szabadságharcra emlékező ünnepséget a Dr. Csiha Kálmán Református Kollégium és a kézdiszentléleki Apor István Általános Iskola diákjai. A megemlékezést szavalatok és énekszámok színesítették, miközben a fiatalok és tanáraik az ’56-os eszmék máig érvényes üzenetét idézték fel.
A rendezvényen György Demeter Szabolcs lelkipásztor, a református kollégium iskolalelkésze tartott beszédet, amelyben a szabadság és a korlátok kettősségéről elmélkedett. Mint mondta, „vannak korlátok, amelyek nem elzárnak, hanem éppenséggel szabadságot adnak”, hiszen a törvények és az erkölcsi határok segítenek az embernek eligazodni az életben. Igehirdetésében Jézus tanításait idézve hangsúlyozta: „nincs nagyobb szeretet annál, mint ha valaki életét adja a társaiért” – ez a gondolat adja az 1956-os forradalom legmélyebb üzenetét is.
A lelkipásztor kiemelte, hogy a szabadság mindig áldozatok árán születik, és még a mai szabad világban is léteznek láthatatlan korlátok: félelem, közöny, önzés és irigység formájában. Zárásként arra biztatta a jelenlévőket, hogy éljenek szeretetben és felelősséggel, hiszen „a szabadság akkor válik teljessé, ha szeretetben élünk Istennel, önmagunkkal és embertársainkkal”.
A diákok nevében Opra Hunor, a kollégium XII. A osztályos tanulója mondott beszédet. Szavai szerint az ünnep mindig a közösségé, hiszen „amikor az egyéni érdek helyett a közösség javát helyezzük előtérbe, akkor születik meg az igazi ünnep”. A fiatal felszólaló a magyar történelem egyik legnemesebb pillanataként idézte fel 1956-ot, „a magyar csoda tizenkét napját”, amikor egy kis nemzet a világbirodalommal szemben is kiállt szabadságáért.
Fáklyás felvonulás
Opra Hunor hangsúlyozta: 1956 tiszta forradalom volt, mert nem a rombolás, hanem az emberi méltóság helyreállítása vezérelte. Hősei példát mutattak bátorságból, kitartásból és a nemzeti egységből. „A forradalom szelleme ma is arra tanít, hogy csak magyarként, csak összefogva védhetjük meg szabadságunkat és építhetjük jövőnket” – mondta.
A megemlékezés megható pillanatait Mikola Norbert és László Kamilla kilencedikes diákok éneke tette teljessé, majd a résztvevők elhelyezték a tisztelet koszorúit az 1956-os kopjafa tövében. Többek között a két iskola diákjai, a Történelmi Vitézi Rend képviselői, valamint Fejér László Ödön szenátor, Szilveszter Szabolcs alpolgármester és Dávid Sándor tanácstag, az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének elnöke koszorúzott. Az ünnepség Kerekes Beáta szavalatával zárult, majd a jelenlévők elénekelték nemzeti imáinkat.
Az 1956-os megemlékezés este a városközpontban folytatódott: Kézdivásárhely diákjai fáklyás felvonuláson vettek részt, majd a nap fénypontját a Vigadó Művelődési Központban előadott műsor képezte, melyen közreműködtek a református kollégium diákjai.
