Az igazságosság és a belső ellenség

2025. október 24., péntek, Máról holnapra
Nagy D. István

Nem hazudtolta meg magát Románia legfőbb intézményeinek egyike, az elmúlt időszakban egyre kasírozottabbá silányuló alkotmánybíróság, és igazi kasztbélihez illően „megvédte” a mundér – illetve a talár – becsületét: többhetes totojázás, halasztás után elkaszálta a bírák nyugdíjazásának alapos átszabását célzó törvényt.

Azt a jogszabályt, melyet a társadalom meghatározó többsége igencsak vár, a törvényt, mely végre némi rendet vághatna a kivételek, kedvezmények országában, és amelynek lététől nem mellékesen eurómilliók függnek, pénz, amelyet Románia könnyen elveszíthet, ha nem sikerül végre hatályba helyezni. Ami talán még ennél is fontosabb: a törvényt, amelynek elbukása esetén kormányválság sem kizárható, bár ennek veszélye valamelyest csökkenni látszik. Az alkotmány betűinek alázatos papjait mindez nem igazán zavarta, és kétrendbeli halasztás után úgy látták jónak, ha alaptörvény-ellenesnek minősítik a jogszabályt. 

Józan ember számára a döntés eléggé távolról bűzlik, de nagyon. Önmagában az, hogy a törvényhozók nem tartottak be valamilyen eljárási szabályt, és emiatt egy normakontrollon megbicsaklott vagy összeomlott az egész kezdeményezés, Romániában nem számít meglepetésnek. Adódik viszont a kérdés, hogy az alkotmánybíráknak egy eljárásbeli hiba megállapítására miért kellett annyi idő, amint arra is, hogy kimondják, alaptörvénybe ütköző a jogszabály, vissza az egészet. Gyanítható tehát, hogy szó sincs itt nehéz döntésről, sokkalta inkább arról, hogy a taláros testület egyes tagjai mindenképp meg akarták védeni kasztjukat és saját előjogai­kat is (hiszen a jelen nyugdíjazási rendszernek ők is busásan a kedvezményezettjei!), és miután nem sikerült tartalmi hibát találni, egy gyenge lábakon álló érvvel hozakodtak elő. Tették ezt úgy, hogy közben az ország minden polgárát megillető méltányosság és igazságosság elvét taposták laposra – az alkotmányosság és a jogállam nagyobb dicsőségére.

A taláros testület döntése ugyanakkor túlmutat önmagán. A napnál világosabban rávilágít, mennyire beágyazódott a kivételezettek, „különlegesek” rendszere, amint arra is, hogy a megbontásához, felszámolásához több fronton is támadni kell, mély és fájdalmas reformokkal. Az egyesek egyenlőbbek állapotból ugyanis nem lehet úgy kikerülni, hogy közben „házon belül” torpedózzák meg a kezdeményezéseket. Az alkotmánybíróság ez esetben pedig pont ezt tette, visszaélve azzal, hogy hatalma az elmúlt két évtizedben egészségtelen mértékben megnőtt, mintegy önálló törvényhozási ágazattá vált, mely bármikor könnyedén térdre kényszerítheti – következmények nélkül – mind a kormányt, mind a parlamentet.

Nem szükséges jósnak lenni, hogy kijelentsük: amíg ezek a belső fékek, akadályok, csapdák léteznek, nemcsak a „különlegesek”, de más kasztok megszüntetése is csak hiú ábránd, a méltányosság, igazságosság, tisztesség pedig szépen hangzó, de üres elv marad.

 

Fotó: Facebook / Curtea Constituțională a României

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint ki volt a legrosszabb miniszterelnöke Romániának az elmúlt években?
















eredmények
szavazatok száma 727
szavazógép
2025-10-24: Közélet - Hecser László:

Akik a diktatúra ellen felemelték szavukat (Megemlékezés Baróton)

Ott, annak az iskolának az udvarán vette kezdetét az október 23-i megemlékezés Baróton, ahonnan 1956. november 12-én a magyar forradalom megsegítésére indult Józsa Árpád Csaba, Bíró Benjámin, Kovács János és a később mártírhalált halt Moyses Márton. A ma már Baróti Szabó Dávid nevét viselő középiskolánál a diákság hajtott fejet a hősök előtt, majd a Petőfi Sándor utcai emlékműnél politikusaink szólaltak fel. 
2025-10-24: Belföld - :

Kelemen Hunor: Eleinknél is nagyobbat kell álmodnunk

Október 23-a az a nap, amikor egy nemzet kimondta: elég volt. Ez az a nap, amikor a magyar nép azt mondta: nem tűrjük tovább, hogy mások határozzák meg sorsunkat és mások mondják meg, hogyan kell élnünk! És ez az a nap, amelynek fénye még ma is utat mutat. Utat mutat Erdélyben is – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke Kolozsváron az október 23-i megemlékezésen.