1990 márciusának véres marosvásárhelyi konfliktusai után helyesen választottuk meg a követendő utat: az RMDSZ és a vele együttműködő román pártok rendelkeztek azzal a bölcsességgel, amellyel a békés utat, a politikai utat választották az etnikumközi problémák megoldására ― jelentette ki Markó Béla tegnap Bukarestben. Az RMDSZ elnöke a ,,fekete március" közelgő, tizenkilencedik évfordulója kapcsán elmondta, a konfliktust a volt rezsim azon képviselői provokáltak ki, akiknek érdekében állt a viszály és a gyűlölködés gerjesztése a két közösség között.
Az alternatíva a véres konfliktusok a polgárháború irányába mutatott, amelybe később a volt Jugoszlávia sodródott. Ez az alternatíva akkor több más országban is létezett. Itt azonban sikerült az ,,etnikai harcot az utcáról a parlamentbe, a politikába áthelyezni", s bár az elvek és eszmék szintjén továbbra is voltak összetűzések, de együttműködéssel és párbeszéddel sok megoldás is született. Mindezek után érthető az idei március 15-i eseményekhez köthető feszültségkeltés miatt kibontakozott aggodalom ― fejtegette, és semmiféle ürüggyel vagy technikai kifogással nem magyarázható ,,óriási baklövésnek" nevezte a magyar államfő távol tartására irányuló próbálkozást. Ez nem incidens, hanem baleset volt, amelyet minél hamarabb magunk mögött kell hagynunk" ― mondta. Az RMDSZ elnöke kitért arra a már többször hangoztatott elképzelésére is, hogy Románia és Magyarország között stratégiai partnerségi viszonyt kellene teremteni. Azt is közölte, hogy pénteki ülésén a Szövetségi Állandó Tanács meghozza az első döntéseket a európai parlamenti jelöltlista tekintetében, majd következő héten, miután az EMNT is megnevezi saját jelöltjeit, véglegesítik a közös EP-listát.
Óriás hitelt kérünk
18 milliárd eurós hitelt szándékszik felvenni Románia a Nemzetközi Valutaalaptól, amelynek küldöttsége tegnap két órán keresztül tárgyalt Traian Băsescu államfővel, Emil Boc miniszterelnökkel és Mugur Isărescuval, a jegybank kormányzójával. Ezt megelőzően Băsescu, Boc és a DLP-s miniszterek beszélték meg a tervezett kölcsönt.
A román külügy hivatalos álláspontja
A Románia területén történő magánlátogatás során a külföldi állami hivatalosságnak tiszteletben kell tartania az ország alkotmányát, amint az a külföldre látogató román hivatalosságoknak is kötelessége. Ugyanakkor a látogatás bejelentésének és megszervezési módjának tiszteletben kell tartania a törvényt és a diplomáciai etikettet ― áll a román külügyminisztérium Sólyom László magyar államfő eltanácsolásának körülményeiről kiadott hivatalos álláspontjában, amelyet tegnap küldtek el Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövetnek.
Hamis diplomák ezrei
Hét egyetemen mintegy 15 000 hamis oklevelet bocsátottak ki az elmúlt években. Az ügyet az egyik fővárosi ügyészség göngyölítette fel, a kivizsgálás során kiderült, hogy egy öt tagból álló hálózat révén jutnak hozzá felsőfokú tanulmányaikat elismerő oklevelekhez erre nem jogosult személyek. Az öt személy akkreditált egyetemeken ― a ploieşti-i Kőolaj és Földgáz Egyetemen, a târgoviştéi Valahia Egyetemen, a temesvári Nyugati Egyetemen, illetve a bukaresti Hyperion és Gheorghe Cristea Egyetemen ― íratta be államvizsgára klienseit. Az ügyletet két bukaresti, akkreditálással nem rendelkező egyetemről bonyolították. Az oklevélre áhítozóknak csak ki kellett fizetniük 3000―3500 eurós államvizsgadíjat, és megjelenniük az akkreditált egyetemeken. Azok helyett, akik erre sem voltak képesek, további 600 euróért hamis személyazonosságú egyének ,,vizsgáztak". Az ügyfelek zöme nem rendelkezett még a minimális ismeretekkel sem arról a szakterületről, amelyben diplomáját kiállították, sőt, némelyek érettségi diplomát sem tudtak felmutatni. Ez sem okozott gondot, az egyik, akkreditálással nem rendelkező egyetemen hatvan különböző középiskola hamisított bélyegzőjére, több tucat kitöltetlen érettségi diplomára, és több, a személyazonossági igazolványok hamisítására használt fóliára bukkant a rendőrség. A hamis diplomát szerzett ezrek azonosításán most dolgozik a rendőrség. A hamisítókat kizárják a tanügyből.
