A magyarországi választási rendszer nagyban eltér a romániaitól, ezért nagyon fontos, hogy a magyar állampolgársággal rendelkező erdélyi magyarok tájékozódjanak jogaikról, ha szükséges, kérjenek segítséget annak érdekében, hogy részt tudjanak venni, illetve érvényes szavazatot tudjanak leadni a jövő év tavaszán esedékes országgyűlési választásokon. Egyebek mellett ez hangzott el azon a pénteki sajtóbeszélgetésen, melynek meghívottja Zsigmond Barna Pál miniszterhelyettes, a Fidesz országgyűlési képviselője, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára volt. Mint elhangzott: a külhoni magyar állampolgárok egyéni döntése, hogy részt vesznek-e a választásokon, ám az RMDSZ is arra biztat, éljenek ezzel a jogukkal.
Zsigmond Barna Pál miniszterhelyettes Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ stratégiai igazgatója és Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács, az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének elnöke társaságában osztotta meg a tudnivalókat az országgyűlési választásokról. Mindhárom politikus felhívta a figyelmet, hogy az anyaországi választási rendszer nagyban eltér a környező országokétól, részben bonyolultabb, bürokratikusabb, s szigorúbb feltételekhez kötött a levélben leadott szavazat, mely előzetes regisztrációt igényel: csak az szavazhat, aki ezt megteszi. A regisztráció tíz évig érvényes, ennek letelte után ismét el kell végezni, továbbá, ha valakinek, aki korábban már regisztrált, megváltoztak a személyi adatai – név, lakcím vagy bármi más idevágó információ –, akkor megint csak végig kell mennie a folyamaton.
Lényeges ugyanakkor, és visszatérő hiba, hogy sokan a román személyi igazolvánnyal regisztrálnak, ami nem helyes, a magyar okmányokon szereplő adatokat kell megadni, ugyanis a magyarországi nyilvántartás alapján történik a szavazási levélcsomagok kézbesítése. Ha ezek az adatok pontatlanok, a csomag nem érkezik meg, és az illető nem tud élni szavazati jogával.
Az is elhangzott, hogy kiemelt figyelemmel kell kezelni a szavazási csomagot is, a szavazólapot a megfelelő borítékba kell elhelyezni, továbbá az azonosító nyilatkozatot is a magyar okmányok szerint kell kitölteni. Továbbra is javasolják – ahogy a korábbi választásokkor is –, hogy a levelet ne bízzák a román postára, mert előfordulhat, hogy későn érkezik meg, inkább a külképviseleteken keresztül juttassák el azokat.
Zsigmond Barna Pál külön kitért azokra a külhoni magyar állampolgárokra, akik rendelkeznek magyarországi lakcímmel, esetükben ugyanis más szabályok érvényesek. A lakcímmel nem rendelkező állampolgárok csak levében adhatják le a voksukat, illetve kizárólag a pártlistákra, míg a lakcímmel rendelkezők az egyéni választókerületekben induló jelöltekre is szavazhatnak, de csak személyesen. Erre két lehetőségük van: vagy elutaznak Magyarországra és ott szavaznak, vagy kérelmezik, hogy Magyarország külképviseletein (konzulátusok vagy a nagykövetség) adhassák le szavazatukat. Erre mindkét esetben személyesen, a választás napján van lehetőségük.
A politikusok azt is kiemelték, mindenképp érdemes segítséget kérni – többek között az Eurotrans Alapítványtól – mind a regisztráció, mind a szavazási eljárás kapcsán, ugyanis elég magas az érvénytelen voksok aránya (2022-ben 16 százalék volt, de korábban elérte a 20 százalékot is), illetve már a regisztrációnál megtörténhet, hogy egy kisebb hiba miatt végül nem tudnak majd szavazni.
Folytatni a nemzeti összekapaszkodást
Zsigmond Barna Pál, Antal Árpád és Tamás Sándor is felidézte: az elmúlt választások során a külhoni (ezen belül az erdélyi) magyarság elsöprő többsége a Fidesz–KDNP pártszövetséget támogatta, azaz a nemzeti kormányt, reményeik szerint most is így lesz, és a részvételi arány is magas lesz.
A miniszterhelyettes szerint a külhoni magyarok a továbbiakban is számíthatnak a nemzeti kormányra, és áprilisban ők is számítanak a külhoni magyarok támogatására. Kiemelte: azt a nemzeti összekapaszkodást, nemzetegyesítést szeretnék folytatni, mely 2010-ben kezdődött a jogi keretek megteremtésével (könnyített honosítás), majd az oktatási-nevelési, gazdasági, közösségi támogatások formájában öltött testet, és melyet külső erők ismét le akarnak rombolni.
Antal Árpád szerint a magyar állampolgárság lehetőség, de egyben felelősség is. Aki rendelkezik vele, eldöntheti, hogy regisztrál-e a választásra, részt vesz-e a voksoláson – ők arra bátorítják, hogy tegye meg, éljen ezzel a jogával. Antal Árpád hangsúlyozta, 2010 óta az történt, amit az erdélyi magyarok kértek: a magyar kormány segítsen abban, hogy itthon, a szülőföldön tudjunk boldogulni. Ezt a célt szolgálták a támogatások, fejlesztések, amelyek nélkül sokkal szegényebb lenne a közösség, és most az erdélyi magyar közösségen a sor, hogy visszafelé is megtegye a szükségeset.
Tamás Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a támogatások Budapesten költségvetési tételek, de az erdélyi magyarok számára létkérdés: legyen szó oktatási-nevelési, gazdaságfejlesztési vagy más programokról. Állítását több adattal is alátámasztva, az elnök meggyőződésének adott hangot, hogy a Fidesz–KNDP jövő év tavaszától folytathatja a kormányzást. Újságírói kérdésre Zsigmond Barna Pál is úgy fogalmazott, szerinte jól állnak a támogatottság terén és nyertesen kerülnek ki a megmérettetésből.
