Októberben két alkalommal, Párizsban és Strasbourgban is tüntettek a gazdák, tiltakoztak a 2028 és 2034 közötti hétéves uniós költségvetési tervezet, valamint a dél-amerikai államokkal kötendő szabadkereskedelmi egyezmény ellen. A gazdák szerint az új költségvetési tervezet, melyet nemrég mutatott be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, reálértékben közel 30 százalékkal csökkentené a mezőgazdaságnak juttatott összegeket, a Mercosur-egyezmény pedig az uniós gazdatársadalom tönkretételét vonná maga után.
Nem kell a dél-amerikai dömping
Október 14-én Párizs központjában, az Eiffel-toronynál és az Invalidusok házánál traktorokkal tüntettek a francia gazdák, tiltakozva az uniónak a Dél-amerikai Közös Piaccal (Mercado Común del Sur – Mercosur) tervezett szabadkereskedelmi megállapodása ellen.
A Mercosur alapító tagja Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay és Venezuela. Az egyezmény szerint a Dél-Amerikából behozott mezőgazdasági termékek legnagyobb részére eltörölnék a behozatali vámokat, ami ellen a tavaly számos országban szerveztek tüntetést, de az unió vezetősége nem állt el a megkötésétől.
A tüntető francia gazdák szerint az olcsó dél-amerikai agrárimport veszélyezteti a megélhetésüket. Kifogásolják, hogy a vámmentes termékekre nem alkalmazzák a szigorú uniós szabályokat, így a hús előállítási ára például Dél-Amerikában jóval alacsonyabb, a uniós piacot elárasztó olcsóbb termék miatt pedig a helyi termelők közül sokan csődbe jutnak. „Ez egy »hús autókért« megállapodás. Brazíliában és Argentínában gyártott marhahúst, baromfit és egyéb mezőgazdasági termékeket fogunk importálni, hogy autót, vegyi anyagokat és ipari cikkeket – különösen német termékeket – exportálhassunk” – mondták a tüntető francia gazdák.
Megtartani a külön támogatást
Múlt kedden, október 21-én az Európai Parlament strasbourgi épülete előtt az Európai Bizottság 2028–2034-es költségvetési javaslata ellen tiltakozott az unió gazdatársadalma. Számos EU-ország, köztük Németország, Franciaország, Románia, Olaszország és Spanyolország gazdái gyűltek össze több százan traktorokkal és egyéb géppel, s több órán át az esőben állva adtak hangot elégedetlenségüknek. Tiltakozásukat az váltotta ki, hogy az EU következő hétéves költségvetése megváltoztatná a közös agrárpolitika és a kohéziós politika keretében történő pénzelosztás módját, valamint, hogy a gazdákat hátrányos helyzetbe hozó olyan kereskedelmi megállapodásokra készül az unió, mint a dél-amerikai Mercosur-egyezmény. Számos európai parlamenti képviselő – minden politikai csoportból – részvételével is kifejezte a gazdák követeléseinek támogatását. A romániai jelenlévők ugyanakkor az EU-n belüli egyenlő elbánást is szorgalmazták. A Pro Agro elnöke szerint több mint ötven román gazda vett részt a két gazdaszövetséget tömörítő COPA-COGECA nagy mezőgazdasági szakszervezet által szervezett tüntetésen.
„A többéves pénzügyi keretről szóló javaslattal kapcsolatban kezdettől fogva egyértelmű álláspontot képviseltünk. A Bizottság javaslatait teljes egészében elutasítottuk. Az Európai Unió legrégebbi politikája, a közös agrárpolitika drasztikusan megváltozik, és teljesen más lesz, mint amit eddig ismertünk” – mondta Ionel Arion, a hazai Pro Agro Szövetség elnöke. Szerinte az Európai Bizottság javaslata tőkeelvonáshoz vezet. „Ha a jelenlegi formájában vagy felülvizsgált, de azonos szerkezettel marad, nagyon nagy a kockázata annak, hogy az Európai Unió, amely jelenleg a legnagyobb élelmiszer-feldolgozó, élelmiszer-termelő és élelmiszer-exportőr, jelentéktelenné válik a világpiacon. Vagy talán az a szándék, hogy az Európai Unióban feladjuk a mezőgazdaságot, és talán az a szándék, hogy nyersanyagokat importáljunk a Mercosurból, és már ne vásároljunk vagy termeljünk belföldön?” – sorjázta kétségeit Arion.
A legtöbb uniós gazda azt szeretné, ha a közös agrárpolitika (KAP) költségvetése maradna a mostani két pilléren (Garancia Alap és Vidékfejlesztési Alap). „Mi és európai gazdatársaink egyaránt kampányolunk azért, hogy a KAP külön politika maradjon, ahol tudjuk, hogy külön költségvetésünk van, így működik ma, így működött a közös agrárpolitika a kezdetek óta. Ma azonban teljes átalakításra törekednek. Az uniós gazdák és a legtöbb uniós ország agrárminiszterének javaslatában tükröződni fog a kétpilléres támogatás megtartása, ellenkező esetben nagyon nagy a kockázata annak, hogy üzleti tevékenységünk már nem lesz kiszámítható” – figyelmeztetett Arion.
Felülvizsgálatra van szükség
Victor Negrescu, az Európai Parlament alelnöke, a Szocialisták és Demokraták frakció tagja egyike volt azoknak a képviselőknek, akik részt vettek a tüntetésen. „Elutasítjuk az Európai Bizottság javaslatát, mivel nem biztosít elegendő támogatást az európai mezőgazdaság számára. A források csökkennek, a támogatások úgyszintén. Az európai programok konszolidációja az európai mezőgazdasági finanszírozás kiszámíthatatlanságához vezet. Mi viszont diverzifikálni szeretnénk a finanszírozást, és az öntözést is támogatni akarjuk. Egyszerűsíteni szeretnénk az eljárásokat, és több programot a fiatal gazdák számára” – mondta Victor Negrescu, aki úgy véli, hogy még van idő a változtatásra. „Az Európai Bizottságnak haladéktalanul elő kell állnia egy felülvizsgált változattal. Az Európai Parlamentben már megegyezés született a főbb politikai csoportok között, hogy nem értünk egyet a költségvetés jelenlegi formájával, ezért a dolgoknak sokkal gyorsabban kell történniük, fel kell gyorsítani az európai költségvetés felülvizsgálatának folyamatát” – érvelt Negrescu.
Siegfried Mureșan, a liberálisok európai parlamenti képviselője, az EP előadója a jövőbeli többéves pénzügyi keret ügyében, aki szintén ott volt a tüntetésen, azt mondta: jelenleg négy lehetőség van. „Első lehetőség: elutasítjuk az Európai Bizottság javaslatát; második lehetőség: az Európai Bizottság visszavonja javaslatát; harmadik lehetőség: az Európai Bizottság módosítja és javítja javaslatát; negyedik lehetőség: az Európai Bizottság politikai engedményeket tesz. Nyilvánvaló, hogy az európai parlamenti képviselők számára a negyedik lehetőség nem kielégítő, az Európai Bizottság pedig el akarja kerülni, hogy a Parlament elutasítsa a javasolt rendeletet, de nem akarja egyelőre azt visszavonni” – magyarázta Mureșan, utalva a KAP és a kohéziós politika összevonásáról szóló rendeletre. Az Európai Parlament néppárti csoportjának alelnöke meggyőződését fejezte ki, hogy ilyen körülmények között a harmadik lehetőséget lehetne követni, nevezetesen az EB javaslatának módosítását, amelyre azonban „nincs korlátlan idő”. „Az Európai Bizottság álláspontját várjuk e jogszabály módosításáról november elejéig. Ha nem, akkor a november elején tartandó első plenáris ülésen megindítjuk az eljárást az európai rendelet elutasítására, amely összevonja és gyengíti a KAP-ot és a kohéziós politikát. Nagyon örülnénk, ha elkerülhetnénk ezt az elutasítást, azonban a labda az Európai Bizottság térfelén van” – mondta Mureșan. Véleménye szerint a rendelet elutasításának elkerülése érdekében az Európai Bizottságnak olyan módosításokat kell előterjesztenie, amelyek garantálják a KAP és a kohéziós politika különválasztását.
Gheorghe Cârciu, a PSD európai parlamenti képviselője, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság (AGRI) tagja elmondta, ha a tervezet nem változik, Románia 5 milliárd eurót veszít. „A jelenlegi pénzügyi évben Románia 21,5 milliárd eurót kapott mezőgazdasági támogatásokra. A 2028-ban kezdődő pénzügyi évben csak 16,5 milliárd eurónk lesz. Tehát konkrétan 5 milliárd euró mínuszról van szó. Ezt egyáltalán nem tartom normálisnak, és a román gazdáknak joguk van haragudni, ha kevesebb pénzt kapunk” – mondta Cârciu a tüntetésen.
Daniel Buda, az EP Mezőgazdasági Bizottságának alelnöke szerint „a gazdáknak kiszámítható pénzügyi forrásokra van szükségük”. „A gazdaságok fejlesztése és modernizálása, a mezőgazdasági szektorba való befektetés, a gazdaságok folyamatos fejlesztése és modernizálása nélkül nem tudjuk biztosítani a mezőgazdasági szektor túlélését Romániában” – jelentette ki.
