Ilie Bolojan csütörtökön és vasárnap esti tévényilatkozataiban is megismételte, hogy nem kíván mindenáron kormányfő lenni. „Számomra nem az a tét, hogy kormányfő legyek bármilyen körülmények között. Számomra az a tét, hogy amíg Románia miniszterelnöke vagyok, azt tegyem, amit kell. Ha a koalícióhoz tartozó pártoknak, a politikusoknak jobb megoldásai vannak, mondják el, ha pedig nem tetszik nekik a kormány, kezdeményezhetnek a parlamentben bizalmatlansági indítványt, létrehozhatnak egy nekik tetsző többséget, és akkor a kormányfő távozik tisztségéből” – jelentette ki vasárnap a Digi24 televíziónak. Megjegyezte, hogy ellenzőinek nem most, hanem már az elején tiltakozniuk kellett volna, hiszen a kormányfő kinevezésekor nem volt nagy tülekedés a tisztségért, végül azonban békülékenyebb hangot ütött meg: „Én nem szítok konfliktusokat; igyekszem párbeszédet folytatni minden kollégámmal, hogy megoldhassuk országunk problémáit. Ez a tét számunkra” – nyilatkozta. A bizalmatlansági indítványt csütörtökön is említette, miután Sorin Grindeanu – aki már teljes jogú pártelnöknek érzi magát, mert a PSD november 7-ére kitűzött tisztújító kongresszusán nincs ellenjelöltje – azt javasolta, hogy mondjon le tisztségéről, ha az alkotmánybíróság ismét elkaszálja a bírói és ügyészi nyugdíjakról szóló törvényt.

A tervezetet egyébként a PSD hajlandó módosítani, e célból Grindeanu már külön tárgyalásokat kezdett az érintettekkel, és kitart a munkacsoport létrehozására vonatkozó javaslata mellett, amit a koalíció már egyszer elutasított. Tegnapi nyilatkozata szerint a koalíció jelenleg „csak az időt pazarolja”, márpedig gyorsan kell lépni az ügyben, mert ha november 28-ig nem fogadják el az új törvényt, Románia jelentős uniós alapoktól eshet el. Azt is elmondta, hogy az igazságügyi rendszer képviselőivel folytatott múlt heti egyeztetésen sem a különnyugdíjak összegéről, sem a nyugdíjkorhatárról nem tárgyaltak, a kezdeményezéssel inkább az volt a célja, hogy kiderítse, van-e nyitottság részükről a párbeszédre. „Beigazolódott, hogy van” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a 65 éves nyugdíjkorhatárra vonatkozó elv ezután sem lehet alku tárgya, mint ahogyan az sem, hogy a nyugdíjnak alacsonyabbnak kell lennie a fizetésnél. „Ez jóérzés kérdése, nincs amit tárgyalni róla” – szögezte le. Ugyanakkor vissza is vágott Bolojannak: kijelentette, hogy a koalícióban senki nem várja el a Szociáldemokrata Párttól, hogy „talp­nyalók és az egyhangúság szektája” legyen, és ingerült hangon megerősítette, hogy nem készülnek az AUR-ral többséget alkotni.

Grindeanu a minimálbér emeléséről is beszélt: elmondta, hogy egyeztetett Ilie Bolojan miniszterelnökkel, és jelentést vár a munkaügyi és a pénzügyminisztériumtól arról, hogy milyen költségvetési hatása lenne a minimálbér befagyasztásának, illetve hogy milyen következményekkel járna egy esetleges kötelezettségszegési eljárás, amelyet az Európai Bizottság indíthat emiatt Románia ellen. Emlékeztetett, hogy a két héttel ezelőtti koalíciós egyeztetésen valóban abban állapodtak meg, hogy nem nő a minimálbér jövő év elejétől, ám „közbejött néhány változás”, Roxana Mânzatu uniós biztos felhívta a kormány figyelmét, hogy kötelezettségszegési eljárás indulhat Románia ellen, ha nem növeli a minimálbért a vonatkozó uniós irányelvben előírtaknak megfelelően.

A harmadik égető kérdés a koalíció számára a központi és helyi közigazgatási reform, amelyet Ilie Bolojan kormányfő vasárnap este sürgősnek nevezett. Rámutatott: az igazi reformot nem lehet úgy megvalósítani, hogy taps kövesse, és nyomatékosította: amennyiben nem fogadják el novemberben a törvényt a közigazgatás reformjáról, akkor a jövő évi költségvetés előtt már nem tudják gyakorlatba ültetni. Arra a kérdésre, hogy amennyiben nem sikerül meghozni a reformintézkedést, akkor a 2026-os állami költségvetést esetleg magasabb áfára és megnövelt adókra építik-e, Bolojan így válaszolt: „novemberben megtesszük, amit kell, más megoldás nincs”. Hangsúlyozta: bárki lenne a kormányfő, bármiféle koalícióval a háta mögött, „falhoz szorítják”, ha nem hozzák meg mindazokat az intézkedéseket, amelyeket ő és kabinetje is javasolt. A PSD azonban nem ért egyet a közigazgatásban dolgozók létszámcsökkentésével, Sorin Grindeanu többször is elmondta, hogy csak költségcsökkentést szeretnének; emiatt már kezdeményezték az 52-es kormányrendelet módosítását.