Amikor elkezdték oktatni a szablyavívást, ez Erdélyben alig ismert sport volt, pár éve azonban hungarikumnak nyilvánították, tehát elmondható, hogy van egy olyan hungarikum, amelyet Romániában csak Sepsiszentgyörgyön lehet gyakorolni, elsajátítani – mondta Imreh István.

Két fő tevékenység

Két fő tevékenységet folytatnak: az egyik maga a szablyavívó iskola, mely tíz éve működik heti két alkalommal két-két óra edzés formájában. A másik egy rendhagyó történelemóra, melyet sokféle változatban tartanak kisiskolásoktól felnőttekig mindenféle közönségnek, a legváltozatosabb helyszíneken. Ez egy vetített képes előadás, mely során élő bemutatóra is sor kerül, ha jelen tud lenni két oktató.

Nagyon sok helyen megfordultak már szórványtól a tömbmagyarságig, Magyarországon is, huszár­akadémián és laikusoknak is tartottak előadásokat. Van az előadásnak egy 50 perces változata, melyet diákoknak szoktak ajánlani, és több pedagógus is élt már a lehetőséggel. Ezúton is biztatják a történelem vagy magyar szakos tanárokat, hogy hívják meg őket, és rendhagyó történelemórájuk után a diákok sokkal büszkébbek lesznek arra, hogy magyarnak, székelynek születtek.

Történelmi vonatkozások

A szablyavívás a honfoglalástól máig végigkísérte a magyarok történelmét, a második világháborúig a harctereken is fontos szerepe volt, aztán átment a sportba, ahol a magyarok olyan eredményeket értek el, amilyeneket a világ egyetlen másik nemzete sem tudott még felülmúlni.

Kevesen tudják, hogy Mátyás király alapította a huszárságot, melynek első írásos említése 1481-ből való, és a második világháborúban még bevetették őket a harctéren. Több száz évig működött tehát ez a könnyűlovasság, és rengeteg kultúrtörténeti vonatkozása van. Van például Bukarestnek egy Berceni nevű negyede, mely Bercsényi Miklós nevéhez fűződik, aki II. Rákóczi György generálisa volt. A fia alapította a francia huszárságot. Amikor a levert Rákóczi-szabadságharcosokat Törökországból Franciaországba hívták, járvány tombolt Bukarestben, és a karantén miatt le kellett telepedniük egy időre a város mellett, végül pedig ott ragadtak. 

Egy másik kultúrtörténeti érdekesség, hogy az amerikai könnyűlovasságot a magyar Fabriczi Kováts Mihály és lengyel barátja, Kazimierz Pułaski alapította, ezért annak zászlója az árpádsávos és a lengyel zászlóhoz hasonlóan piros-fehér színű lobogó volt. A könnyűlovasság tiszteletére 13 piros-fehér csík jelzi az alapító államokat az USA hivatalos zászlaján. És tele van a világ rengeteg hasonló példával – tette hozzá Imreh István.

Szablyavívás az Egri Vár Napján, 2023-ban. Imreh István felvétele

A szablya a művészetekben

A szablya a magyar képzőművészetben, irodalomban, zenében is megjelenik, és rendkívül gazdag a szimbolikája. Például Liszt Ferenc azután komponálta meg első magyar vonatkozású zeneművét, miután meghallotta Bihari János Hatvágás verbunkját, melyet az erdélyi népzenészeknek az a sajátos hegedűtechnikája ihletett, amikor a levegőből csapnak rá a húrokra, „szablyavágásszerűen”. Ugyanis az első dokumentált szablyamozdulat, amelyet nagyon régi szövegekben fennmaradt rajzok is illusztrálnak, és amely más nemzetek műveiben is megjelenik, valójában a híres magyar hatvágás volt. 

A képzőművészetben szintén rengeteg módon megjelenik a szablya, mely hosszú évszázadokig nemcsak harci eszköz, hanem rangot jelző tárgy is volt. Egy főúri nemesnek mindig volt olyan díszes szablyája is, amelyet nem használt a harctéren, amellyel csak reprezentálni kellett, ezért egy-egy penge vagy markolat az ötvösmunka műremeke volt. Az első ismert huszárábrázolás például egy szablya hüvelyének az alsó, koptatórészébe volt belekarcolva.

A szablya lelke

Az 1848-as szabadságharcosok úgy tartották, hogy a szablyának lelke van, ezért a magyar honvédek úgy tették le a fegyvert, hogy eltörték, nehogy mások is használhassák. Az osztrákok pedig halálbüntetéssel, később börtönévekkel büntették azt, aki megpróbálta épségben megtartani a fegyverét. Ennek is tulajdonítható, hogy kevés szablya maradt meg abból az időszakból, csak nagyon biztos helyen elásva, ajtófélfában, befalazva maradtak meg ép szablyák.

Az iskola

Többen működtetik Sepsiszentgyörgyön a szablyavívó iskolát: a négyes mesterfokozatú Ungurán Lehel, az iskola vezetője, Simon László, aki civilben evangélikus lelkész és Imreh István. A tanítványok száma változó, de általában 6–8 fiatal és néhány felnőtt jár edzésekre. Vannak fiatalabbak-idősebbek, férfiak-nők, fiúk-lányok, vegyesen. 

A mozdulatokat százszor, ezerszer elismétlik, hogy „beégjen a reflexekbe, az izom memóriájába” – mondta az oktató. A szablyával és a sportkarddal való vívást is tanítják. Előbbi sokkal nagyobb fizikai erőnlétet igényel, bár különböző méretű faszablyákat használnak, olyan is van, amelyet akár egy tízéves gyerek is tud mozgatni. Az acélszablya közel egy kiló, ezért annak forgatásához hozzá kell erősödjön az ember keze. 

Az oktató hangsúlyozta, hogy az ő gyakorlófegyvereiknek sem élük, sem hegyük nincs, és védőruhát használnak, de még így is csontot lehetne törni ezzel a fegyverrel. „Ha olyan vastag védőruhát vennénk fel, amely tényleg véd, abban már nem tudnánk mozogni, amelyben meg tudunk mozogni, ott nem a ruha véd, hanem az önkontroll, a fegyelem, a technikai tudás” – fogalmazott. Az elmúlt tíz év alatt nem történt baleset az edzőtermükben.

Vívás az edzőteremben. Imreh István felvétele

Élet-halál harc vagy sport?

Imreh István szerint az első vívóvilágversenyeket szablyával vívták, és annyira jók voltak ebben a magyarok, hogy nemzetközi nyomásra kitalálták: inkább a sportkard legyen a vívás eszköze, amely sokkal vékonyabb és könnyebb fegyver, súlya fele a szablyáénak. Az olimpiákon ma is használatos a sportkard, a tőr és a párbajtőr mellett. 

Egyetlenegyszer, a milleniumi emlékünnepségen engedték össze a két fegyvernemet, de a szablyások csúnyán alulmaradtak pontszámban. „Érhető, hogy egy könnyebb fegyvert sokkal gyorsabban lehet forgatni. De ha mondjuk 17–10-re nyer valaki, ez a csatatéren azt jelentené, hogy 10-szer meghalt az illető, amíg megnyerte a párbajt. Mert a csatatéren általában csak egy találat volt, vagy esetleg kettő, ha az első nem volt halálos” – fogalmazott Imreh István. 

A szablyával nem úgy harcolnak, ahogy a sportközvetítéseken látjuk, amikor egymás felé rohan a két vívó olyan sebességgel, hogy már a gép is alig tudja mérni, hogy ki érinti meg hamarabb a másikat. A szablyát nem pontozgatásra fejlesztették ki. „Régen a vívók nem rohantak egymásnak, hanem úgy mérkőztek meg, mint egy sakk­játszmában. Taktikáztak, felderítettek, előbb próbálták kiismerni az ellenfelet, csak azután támadtak. És persze minden támadásra van ellenlépés, védekezés, nem beszélve a cselvágásokról. Szerintem száz évig is lehetne ezt tanulni” – mondta Imreh István. Ha a tanítványaik közül valaki versenyszerűen szeretne vívni, Brassóba küldik, ahol hivatalos klubja van a hazai országos vívószövetségnek.

A hagyomány átörökítése

Nem véletlen, hogy ha a magyar fiúgyermeket a szülei kiengedik az udvarra, utcára, mezőre, csakhamar felvesz a földről egy fadarabot, és elkezd vele vívni – mondja a szakember. Szerinte ez már genetikailag belénk ivódott. Valószínűleg azért voltak olyan sikeresek a magyar vívók, mert a vívás évszázadokon át élet-halál kérdést jelentett. Az első sikeres magyar sportvívók katonák is voltak, akik szablyát is, sportkardot is használtak, és egy olyan 56 éven át tartó világsiker-sorozatot köszönhet nekik Magyarország, amit egyetlen más nemzet sem tudott még túlszárnyalni. Borsody László honvéd vívómester 18 olimpiai és világbajnokot nevelt ki. A mostani magyar vívók rangidős mestere a 90 éves Pézsa Tibor, aki még szemtanúja volt annak, hogy egykor hogyan párbajoztak első vérig, és aki a szablyás technikákat is felhasználva lett olimpiai bajnok a sportvívásban. 

A Magyar Szablyavívó Iskola 1820-ig név szerint vissza tudja vezetni a mesterek sorát, tudja, hogy ki kitől tanult vívni, ez adja a hitelességét ennek a történetnek. Imreh István ezért biztos abban, hogy a ’48-as szabadságharcot ugyanazokkal a mozdulatokkal vívták, amilyeneket ők tanítanak. Végezetül szomorúan jegyezte meg, hogy a fiatalok rég elszakadtak már ettől az örökségtől. Pár évvel ezelőtt még ismertek néhány kuruc nótát a gyerekek, de ma már sokan a kuruc szó jelentését sem tudják. Fontos kármentő munkát is végez tehát a fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő Székelyföldi Magyar Szablyavívó Iskola.