Vasárnap emléktáblát avattak Zalánpatakon a település két pap szülötte, ft. Asztalos (Tischler) György és ft. Bíró Sándor emlékére. A jeles alkalomra ft. Bíró Sándor nyugalmazott plébános születésének 148. évfordulója kapcsán került sor.
Zalánpatak Háromszék egyik legeldugottabb és mára egyik legkisebb települése. A Csukjon és Nyír-oldal közt szerényen megbúvó, ma már alig száz lelket számláló kis falu szűk 300 éves történelme során számos jeles embert adott a nemzetnek.
A Morvaországból, Sziléziából ide telepített német ajkú mesteremberek, a Belső-Erdélyből telepített magyar és az Óromániából bevándorolt oláh zsellérek Orbán Balázs szavával élve igencsak hamar „elszékelyesedtek”. A patakiak katolikus templomának külső falán álló három emléktábla hosszú lajstromából pedig azt olvashatjuk le, hogy a Blégák, Tischlerek, Kasléderek, Prédák stb. nem csupán magyarul beszéltek, hanem magyarul is éreztek.
Így aztán a kis falu számos hőst, kitüntetett katonatisztet adott a nemzetnek, békeidőben pedig neves szakembereket és két papot is az egyháznak. A település első pap szülötte, Asztalos György még Tischlerként látta meg a napvilágot. A római katolikus anyakönyv szerint Tischler György Zalánpatakon (ahogy akkor jegyezték: Zalány Üvegcsűrön) jött a világra 1851. november 8-án a zalánpataki Tischler György és a felsőrákosi Pánczél Judit gyermekeként Drágamérné bábasszony segítségével. Ft. Ferenczi Sándor A Gyulafehérvári (Erdélyi) Főegyházmegye történeti papi névtára című kötete szerint a gimnáziumot Brassóban és Kolozsváron, teológiai tanulmányait Egerben, majd Bécsben az éppen 400 esztendővel ezelőtt megnyílt híres Pázmáneum növendékeként végezte. 1876. július 16-án szentelték pappá. Ezt követően Gyulafehérváron szolgált gimnáziumi tanárként. 1878-tól Brassóban káplán és gimnáziumi tanár. 1886-tól Verestoronyban plébános. Nagyszebenben hunyt el 1887. július 3-án, mindössze 36 évesen.
Az emléktábla. A szerző felvétele
Zalánpatak második pap szülötte, ft. Bíró Sándor ugyanebből a családból származik. Apját, Bíró Zsigmond kántortanítót Karácsony János (Bótoska) emlékiratai szerint 1865-ben helyezték Brassóból Zalánpatakra. Ő lett a település első okleveles tanítója. Itt vette el Asztalos György lánytestvérét, Tischler Erzsébetet. Házasságukból két gyermek született, Lujza és Sándor. Sándor a papi pályát választotta, Lujza pedig, hajadon lévén, hűségesen kísérte pap öccsét és vezette annak háztartását.
Ft. Bíró Sándor plébános 1877. október 25-én született. Középiskolai tanulmányait Brassóban, Csíksomlyón és Gyulafehérváron folytatta. Teológiai tanulmányait szintén Gyulafehérváron végezte, itt szentelték pappá 1914. június 26-án. Káplánként Kézdiszentléleken kezdte meg papi szolgálatát, majd Futásfalván volt segédlelkész. Plébánosként Görgényüvegcsűrön, Gyimesközéplokon, Csíkmenaságon és végül Csíkszentléleken szolgált. A Gyimesközéplokiak 1855-ben bűnbánó Mária Magdolna tiszteletére emelt gyönyörű templomát 1927-ben az ő szolgálatának idején bővítették két oldalhajóval. Nyugdíjas éveit testvéreivel szülei későbbi második otthonában, Sepsikőröspatakon töltötte. Itt adta vissza lelkét teremtőjének 1940. február 19-én. A Gyulafehérvári Érseki Levéltár anyaga szerint haláláról és temetéséről 1940-ben a brassói főesperes írt jelentést nagyméltóságú és főtisztelendő Márton Áron püspök úrnak. Ebből csupán néhány gondolatot idéznék: „Szalay esperes látta el a haldoklók szentségével, miket buzgó lélekkel vett fel. Szalay esperes kérdésére, vajon megnyugszik-e Isten szent akaratában, nagy odaadással válaszolta: »De még mennyire!« Hívek közül igen sokan jelentek meg temetésén, köztük Szentkereszty Béla báró is.”
Ft. Bíró Sándor plébános. Fotó: Gyulafehérvári Érseki Levéltár
Tischler Erzsébet testvérének, Józsefnek a fia, Tischler Endre szintén a Gyulafehérvári Római Katolikus Főgimnáziumban végezte tanulmányait. 1913-ban jelesre érettségizett, majd papi pályára készülve ugyanott, a papnevelő intézetben folytatta tanulmányait. Kitűnő eredményeire való tekintettel a papnevelő intézet vezetősége gróf Majláth Gusztáv Károly püspök jóváhagyásával 1914-ben Bécsbe küldte továbbtanulni, azonban egy különös, veleszületett betegségből adódóan nem tudta befejezni teológiai tanulmányait. Sepsiszentgyörgyön lett pénzügyőrtanácsos, családjával pedig Sepsikőröspatakon telepedett le. A zalánpataki idős emberek még emlékeznek a különös öregúrra, aki minden év szeptember 8-án hazalátogatott Zalánpatakra és részt vett a Kisasszony-napi búcsún.
A Tischlerek ősapjának, Györgynek nevét Zalánpatakon még ma is őrzi egy mestergerenda, azonban Asztalos Ferenc tudományos pontossággal összeállított családfája szerint az 1880-as években gyermekeivel együtt Sepsikőröspatakra költözött. A család később Tischlerről Asztalosra magyarosította nevét, továbbra is számos kiváló szakembert adva a nemzetnek.
Zalánpatak két pap szülöttének a Zalánpatak Falumúzeumért Egyesület állíttatott örök emléket, melyet október 26-án a szentmisét követően ft. Boldizsár Ferenc mikóújfalusi plébános áldott meg.
Préda Barna
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
