Vasárnap emléktáblát avattak Zalánpatakon a település két pap szülötte, ft. Asztalos (Tischler) György és ft. Bíró Sándor emlékére. A jeles alkalomra ft. Bíró Sándor nyugalmazott plébános születésének 148. évfordulója kapcsán került sor.
Zalánpatak Háromszék egyik legeldugottabb és mára egyik legkisebb települése. A Csukjon és Nyír-oldal közt szerényen megbúvó, ma már alig száz lelket számláló kis falu szűk 300 éves történelme során számos jeles embert adott a nemzetnek.
A Morvaországból, Sziléziából ide telepített német ajkú mesteremberek, a Belső-Erdélyből telepített magyar és az Óromániából bevándorolt oláh zsellérek Orbán Balázs szavával élve igencsak hamar „elszékelyesedtek”. A patakiak katolikus templomának külső falán álló három emléktábla hosszú lajstromából pedig azt olvashatjuk le, hogy a Blégák, Tischlerek, Kasléderek, Prédák stb. nem csupán magyarul beszéltek, hanem magyarul is éreztek.
Így aztán a kis falu számos hőst, kitüntetett katonatisztet adott a nemzetnek, békeidőben pedig neves szakembereket és két papot is az egyháznak. A település első pap szülötte, Asztalos György még Tischlerként látta meg a napvilágot. A római katolikus anyakönyv szerint Tischler György Zalánpatakon (ahogy akkor jegyezték: Zalány Üvegcsűrön) jött a világra 1851. november 8-án a zalánpataki Tischler György és a felsőrákosi Pánczél Judit gyermekeként Drágamérné bábasszony segítségével. Ft. Ferenczi Sándor A Gyulafehérvári (Erdélyi) Főegyházmegye történeti papi névtára című kötete szerint a gimnáziumot Brassóban és Kolozsváron, teológiai tanulmányait Egerben, majd Bécsben az éppen 400 esztendővel ezelőtt megnyílt híres Pázmáneum növendékeként végezte. 1876. július 16-án szentelték pappá. Ezt követően Gyulafehérváron szolgált gimnáziumi tanárként. 1878-tól Brassóban káplán és gimnáziumi tanár. 1886-tól Verestoronyban plébános. Nagyszebenben hunyt el 1887. július 3-án, mindössze 36 évesen.
Az emléktábla. A szerző felvétele
Zalánpatak második pap szülötte, ft. Bíró Sándor ugyanebből a családból származik. Apját, Bíró Zsigmond kántortanítót Karácsony János (Bótoska) emlékiratai szerint 1865-ben helyezték Brassóból Zalánpatakra. Ő lett a település első okleveles tanítója. Itt vette el Asztalos György lánytestvérét, Tischler Erzsébetet. Házasságukból két gyermek született, Lujza és Sándor. Sándor a papi pályát választotta, Lujza pedig, hajadon lévén, hűségesen kísérte pap öccsét és vezette annak háztartását.
Ft. Bíró Sándor plébános 1877. október 25-én született. Középiskolai tanulmányait Brassóban, Csíksomlyón és Gyulafehérváron folytatta. Teológiai tanulmányait szintén Gyulafehérváron végezte, itt szentelték pappá 1914. június 26-án. Káplánként Kézdiszentléleken kezdte meg papi szolgálatát, majd Futásfalván volt segédlelkész. Plébánosként Görgényüvegcsűrön, Gyimesközéplokon, Csíkmenaságon és végül Csíkszentléleken szolgált. A Gyimesközéplokiak 1855-ben bűnbánó Mária Magdolna tiszteletére emelt gyönyörű templomát 1927-ben az ő szolgálatának idején bővítették két oldalhajóval. Nyugdíjas éveit testvéreivel szülei későbbi második otthonában, Sepsikőröspatakon töltötte. Itt adta vissza lelkét teremtőjének 1940. február 19-én. A Gyulafehérvári Érseki Levéltár anyaga szerint haláláról és temetéséről 1940-ben a brassói főesperes írt jelentést nagyméltóságú és főtisztelendő Márton Áron püspök úrnak. Ebből csupán néhány gondolatot idéznék: „Szalay esperes látta el a haldoklók szentségével, miket buzgó lélekkel vett fel. Szalay esperes kérdésére, vajon megnyugszik-e Isten szent akaratában, nagy odaadással válaszolta: »De még mennyire!« Hívek közül igen sokan jelentek meg temetésén, köztük Szentkereszty Béla báró is.”
Ft. Bíró Sándor plébános. Fotó: Gyulafehérvári Érseki Levéltár
Tischler Erzsébet testvérének, Józsefnek a fia, Tischler Endre szintén a Gyulafehérvári Római Katolikus Főgimnáziumban végezte tanulmányait. 1913-ban jelesre érettségizett, majd papi pályára készülve ugyanott, a papnevelő intézetben folytatta tanulmányait. Kitűnő eredményeire való tekintettel a papnevelő intézet vezetősége gróf Majláth Gusztáv Károly püspök jóváhagyásával 1914-ben Bécsbe küldte továbbtanulni, azonban egy különös, veleszületett betegségből adódóan nem tudta befejezni teológiai tanulmányait. Sepsiszentgyörgyön lett pénzügyőrtanácsos, családjával pedig Sepsikőröspatakon telepedett le. A zalánpataki idős emberek még emlékeznek a különös öregúrra, aki minden év szeptember 8-án hazalátogatott Zalánpatakra és részt vett a Kisasszony-napi búcsún.
A Tischlerek ősapjának, Györgynek nevét Zalánpatakon még ma is őrzi egy mestergerenda, azonban Asztalos Ferenc tudományos pontossággal összeállított családfája szerint az 1880-as években gyermekeivel együtt Sepsikőröspatakra költözött. A család később Tischlerről Asztalosra magyarosította nevét, továbbra is számos kiváló szakembert adva a nemzetnek.
Zalánpatak két pap szülöttének a Zalánpatak Falumúzeumért Egyesület állíttatott örök emléket, melyet október 26-án a szentmisét követően ft. Boldizsár Ferenc mikóújfalusi plébános áldott meg.
Préda Barna
