A Salrom múlt héten menesztett vezetősége többszöri megkeresés után pénteken válaszolt a lap kérdéseire. A sajtóorgánum helyi forrásoktól származó információinak megerősítését vagy cáfolatát kérte az állami vállalat vezetőségétől, miszerint a településen munkálatok kezdődtek egy újabb bányászati szint nyitására.

A Constantin-Dan Dobrea korábbi vezérigazgató által aláírt válaszok szerint a vállalat műszaki és gazdasági tanácsa jóváhagyta, hogy az Erzsébet-táró bejáratánál üledékkotrási és megerősítési munkálatokat végezzenek, illetve befogják a bányavizet annak érdekében, hogy megnyissák a galériához vezető utat. „Ez a galéria a vízzel elárasztott bányaüregek szintjénél magasabban, a sótest északkeleti részén, a Telegdy-bánya övezetében, a korábbi bányászati csarnokoktól távol lenne. Ezzel kapcsolatban megkezdődtek a felmérési-tervezési szerződés megkötéséhez szükséges procedúrák” – írták.

A Hargita népe október elején számolt be arról, hogy a bányászok ismét utat nyitottak a nyolcvan éve lezárt Erzsébet-kutatótáró irányába. Többhetes megfeszített munka árán szabaddá tették a tárnához vezető, részlegesen beomlott járatot a hatalmas mennyiségű lerakódott iszaptól és üledéktől, elvezették belőle a bányavizet, majd aládúcolták, hogy biztonságos legyen. A munkálatokat azzal a céllal végezték, hogy további mérések által kiderüljön: statikai szempontból és más technikai paraméterek alapján milyen állapotban van a bejárat mögött rejtőző, tíz méter magas, tíz méter széles és száz méter hosszú föld alatti járat. A helyszíni tapasztalatok szerint az Erzsébet-táró régi galériája alkalmas lenne egy új kezelőszint kialakítására. A bányavállalat helyi vezetőségének kötelékébe tartozó forrása úgy nyilatkozott a lapnak, hogy a sóvállalat parajdi vezetősége már benyújtotta az Erzsébet-bánya jelenlegi állapotáról készült jelentést a Salrom vezérigazgatóságához, de ez hosszabb folyamat lenne, mert geológiai, statikai felméréseket, szakvéleményezéseket kellene készíttetni, ki kellene építeni egy új szellőzőrendszert, egy vészkijáratot, és be kell szerezni a szükséges engedélyeket.

A sóipari társaság által a lapnak küldött válasz arra is kitér, hogy jelenleg nem lehet számításba venni a bányában lévő víz kiszivattyúzását és egy felszíni tóban való tárolását, mivel a sós víz eltávolítása meggyengíthetné a bányaüregek még létező strukturális tartóelemeit, ugyanis a sóval teljesen telített víz hidraulikus támpillérként működik. A Hargita Népe cikkében „az ügy szépséghibájának” nevezte, hogy a válaszokat az állami vállalat korábbi, azóta már leváltott vezetősége szignálta.

A bánya fölött csövekbe zárták a patakot, de ez csak ideiglenes megoldás 

Kis talajmozgást észleltek

A Székelyhon portál arról számolt be, hogy tizenhat milliméteres talajmozgást észleltek Parajdon a Dózsa-bányánál, és néhány kisebb felszíni hasadás is megjelent, ezért hétfő délelőtt figyelmeztetést küldtek erről a lakóknak; aggodalomra egyelőre nincs ok, az elmozdulás nem számít jelentősnek. Ez az első figyelmeztető üzenet a veszélyzónában lakók számára a megfigyelőrendszer telepítése, illetve a biztonsági kilakoltatást követő visszaköltözés óta. A felhívásban hangsúlyozták, hogy pánikra semmi ok, ezek a mozgások nem tekinthetők jelentősnek, és a szakemberek folyamatosan figyelemmel kísérik a helyzetet. A terület megfigyelése és az adatok elemzése folytatódik, a további változásokról is értesíteni fogják a lakókat – jegyzik meg, hozzátéve, hogy a mostani tájékoztatást a hivatalos eljárási rend részeként küldték ki. A biztonsági okokból felszerelt mérőműszerek folyamatosan továbbítják az adatokat a Salromnak, ahol ezeket rendszeresen összesítik – közölte Adrian Pănescu, a Hargita megyei prefektusi hivatal szóvivője. Mint mondta, a korábban elfogadott biztonsági protokoll szerint minden változásról értesítik a lakókat, és ez történt most. Sárga besorolású (elsőfokú) figyelmeztetésről van szó (amelynek néhány napos érvényességét a Salrom javasolta), ami csak óvatosságra inti a lakókat, ugyanakkor nyomatékosítja, hogy kerüljék el a veszélyes bányarészt. A narancssárga jelzés jelentené azt, hogy a veszélyzóna közelében élőknek fel kell készülniük a kiköltöztetésre, amit vörös kód esetén azonnal alkalmaznak.

Késik a Korond-patak elterelése

Létezik konkrét terv a Korond-patak elterelésére, de a finanszírozás még nem biztosított – közölte tegnap a Maszol hírportál a környezetvédelmi minisztérium tájékoztatása alapján. A parajdi sóbánya védelmét szolgáló beruházás előrehaladott engedélyezési fázisban van, ám a munkálatok megkezdéséhez még nincs pénz.

A Maros vízügyi igazgatóság által saját forrásokból elkészített dokumentáció szerint a patak felső szakaszán ideiglenes tározókat hoznak létre, az alsó szakaszt a sóhegy peremén kívülre terelik. A jelenlegi, bordázott csöveken keresztüli elterelés ideiglenes sürgősségi munkálatot jelent, amelyet a Salrom közvetlenül szerződött le, az országos vízügyi hatóság jóváhagyásával és felügyelete alatt – tudatja a minisztérium. A terv Dicsőszentmárton, Gyulakuta és Küküllőszéplak ivóvízellátásának munkálatait is tartalmazza, ezek értéke a becslések szerint 17–21 millió euró között mozog majd. A Kis-Küküllő vizének sótartalma továbbra is magas.

A sóbányát a végleges megoldás megvalósításáig a Korond-patak becsövezése védi a beázástól. Ennek hatékonyságát folyamatosan ellenőrzi a vízügyi hatóság és a katasztrófavédelem. A bányában lévő sólé kezelése és eltávolítása nem tartozik a vízügy hatáskörébe, erről a Salromnak kell gondoskodnia, a vízügy kizárólag a felszíni vízfolyásokra vonatkozó hatáskörrel rendelkezik.

A víz bányából való kiszivattyúzása kapcsán korábban a Salrom közölte a Maszollal, hogy szerződést kötöttek egy németországi céggel, amely kockázatelemzéssel, földtani és kőzettani vizsgálatok elvégzésével foglalkozik. A környezetvédelmi minisztérium szerint a legnagyobb veszélyt továbbra is az jelenti, hogy a víz beszivárog a sóhegybe, illetve hogy a sószint időszakosan megemelkedik, főként heves esőzések után.

A parajdi sóbánya tavaly ilyenkor még sokaknak nyújtott gyógyulást és kikapcsolódást

Be fog omlani a bánya

A miniszterelnök ellenőrző testületének vizsgálata és a Salrom vezetőségének menesztése nem oldja meg a kialakult helyzetet – nyilatkozta a Maszolnak dr. Deák György, az Országos Környezetvédelmi Kutató és Fejlesztő Intézet vezetője, aki szerint „a vizsgálat arra jó, hogy a jövőben elkerüljünk hasonló katasztrófát. Most az a fontos, hogy felkészüljünk: ha a bánya beszakad, mi történik a sólével”. Deák György szerint műszaki bizottságot kellene létrehozni, amely felméri a bánya állapotát, azonosítja a veszélyeket és javaslatot tesz a kockázatok csökkentésére. Szerinte a Korond-patak elvezetése kulcsfontosságú, mert két problémát is megoldana: megakadályozná, hogy a sós lé a Kis-Küküllőbe jusson, és hogy a patak vize visszafolyjon a bányába. „A bánya feltelt, így most nincs hová folynia, de ha kiszivattyúzzák, a Korond vize újra befolyhat. Tehát nem csináltunk semmit” – magyarázta.

A kutató szerint a bánya fölötti terület összeomlása csak idő kérdése, és ha pontos becslés készülne arról, hogy mennyi idő van hátra addig, a hatóságok is fel tudnának készülni. Most nem tudjuk, mikor történik meg, de ha beomlik a sóhát, egymillió köbméter telített sólé jön ki, belefolyik a Marosba, onnan a Tiszába, a Dunába, majd a Fekete-tengerbe, azaz határokon átívelő katasztrófa elé nézünk – figyelmeztetett. „Nem azt mondom, hogy így lesz, de ha nem számoljuk ki és nem készülünk fel, abból nagy baj lesz” – tette hozzá; átlátható és jól működő monitoring rendszer nélkül nem lehet felkészülni a veszélyekre. Deák György emlékeztetett, hogy Bíró Barna Botond Hargita megyei tanács­elnök korábban rendkívüli állapot kihirdetését sürgette Parajdon, hogy felgyorsítsák a szükséges beavatkozásokat, ez még most is időszerű.

Elmondta azt is: korábban elküldött egy vázlatos javaslatot a vízügyi hatóságnak, de választ nem kapott. Ha bekövetkezik a katasztrófa, a felelősséget nem lehet csak a gazdasági minisztériumra hárítani, „ugyanúgy hibás lesz a környezetvédelmi tárca is” – vélekedett. A kutató szerint nem lehet hosszú távon tervezni a térségben, ha a problémákat továbbra is szőnyeg alá söprik, de ha sikerül megoldani a helyzetet, Parajd előtt új lehetőségek nyílhatnak: „Meg lehetne vizsgálni az Erzsébet-bánya újranyitásának lehetőségét, mesterséges tavak kialakítását, amelyek nemcsak Parajd, de egész Hargita megye javát is szolgálnák. De amíg ez a helyzet fennáll, hosszú távú fejlesztésről nem beszélhetünk” – mondta Deák György.