A falu reformációja az 1570-es években történt meg, 1580-ban már protestáns prédikátora volt a gyülekezetnek Csíki Lukács személyében. A település első templomáról, amely a 13. század második felében kőből épülhetett, nem maradt fenn írásos dokumentum. A 15–16. század fordulóján alapokig visszabontották és újjáépítették. Dálnok templomának középkori építkezéséből ma csak a hajó maradt fenn. A 17. században már várfal vette körül. 1791–1797 között újjáépítették a várfalban lévő tornyot, amely egy év múlva leomlott. A reformáció előtt Szent Katalinnak volt szentelve. 1806-ban a földrengés rongálta templom szentélyét kelet felé meghosszabbították, és tíz méter magas egyenes záródású, külső karzatfeljárót építettek. Ugyanekkor befalazták a déli kaput és megépítették a déli portikuszt. 1864-ben teljes tetőcserét végeztek. 1914-ben lebontották a várfalat. Az 1977. március 4-i földrengést újabb helyreállítás követte. E tatarozás során került elő a nyugati fal belső oldalán levő rovásírásos felirat, valamint a nyugati és az északi oldalon végigfutó, gót betűs latin felirat, amelynek keletkezése a 15–16. századra tehető. (…)
 

Befalazott részek

A templom déli oldalán egy csúcsíves záródású, faragott ajtókeret látható, amelyet valószínűleg akkor falaztak be, amikor a keleti oldalon néhány méterre egy kisebb épületet emeltek. Ennek a portikusznak a déli oromfalához ragasztották a harangtornyot. A templom északi oldalán egy egyenes záródású, elfalazott kőkeret található, amelynek szemöldökköve mesterjeggyel van ellátva. Eléggé vitatott, hogy mesterjegy-e vagy rovásos emlék. Az S, T, N karakterek egyértelműen felismerhetőek mind ezen, mind a déli kapu csúcsán. A templom déli oldalán, a mellékhajótól nyugatra befalazott bejárat látható. A keret fölött feketével festett magyar nyelvű felirat olvasható: „ALKODGYÁL AZ TE SZÁDDAL ÉS NE SIESSEN A TE ELMÉD VALAMIT SZÓLLNI ISTENNEK ELŐTTE.” Ez volt a templom főbejárata, mielőtt megépült volna először a szószékkel szemben lévő épületrésze a karzattal (a négyzet alakú alap arra enged következtetni, hogy eredetileg ez a rész toronyalapnak is épülhetett), majd a torony.

A szószékkorona és gótikus falfelirat

A szószék és az úrasztala

A kőből készült, kehely alakú szószék a templom északi falánál, a befalazott ajtókerettől keletre helyezkedik el. (…) A faragott, nyolcszögű szószékkorona fehér, aranyozott, zöld és piros színekkel díszített. A nyolcszögű hangvetőt pirosra festett, néhol aranyozott, nyalábszerű hullámos vonalak osztják egyenlő részekre, melyekbe a renoválási időpontokat megörökítő felirat és évszámok kerültek. A szószékkoronán a legkorábbi javítás időpontját – az 1779-es évet – feketével festették, akárcsak az 1821-es évszámot, valamint a RENOV feliratot, azaz a renoválás idejét. Az 1892-es évszám aranyozott, míg pirossal az 1977–78-as évszámot festették. A faragott részek plasztikus díszítésének cizelláltsága a faragó mesteri tudását dicséri, aki a kurátori számadások szerint a század második felében Háromszéken több orgonát, karzatot és egyéb templomi faberendezést készítő Szendrei József sepsiszentgyörgyi mester volt. (…) 

Az 1765-ben készült, festett, tizenkét szögű fa úrasztalát a dálnoki Miklós Péter adományozta az egyházközségnek. Készítette Rösler György (Georgius Rosler) asztalosmester, aki a híres erdélyi festő-asztalos dinasztia egyik tagja volt, és aki a Kőhalom melletti Szászbudáról (Bodendorf) származott. A magas, profilozott talapzatra növényi motívumokkal díszített tíz darab faragott láb került, amelyekre az asztal koronáját helyezte. Az asztallap alatt a lábakat egy szintén 12 szögűre alakított öv fogja össze. Az övpántra feliratot festett, kék alapon fehérrel: „EZT AZ URVATSORÁJA AZTALŐT ISTEN DITSÉSÉGERE KÉSZÍTETTE DÁLNOKI MIKLOS PETER ANNO DOMIN(i) 1765.” (…)

Rovásírásos emlék

Gót betűs latin feliratok és rovásírás

A templom belsejében több 16. és 17. századi felirat látható. Közülük legjelentősebb a gót nagybetűkkel írt latin nyelvű felirat, amely a templom átépítésére utal, és a hajó déli, nyugati és északi oldalán, a falak felső részén, az egykori hálóboltozathoz csatlakozó ívmezőkben található. A szövegben szereplő 1526-os évszám valószínűleg a templom gótikus építésének időpontját jelzi. A latin nyelvű szöveg magyar fordításban: „Az Úr 1526-dik esztendejében Szent Katalin templomának fedele és boltozata megkezdetett, felépíttetett és befejeztetett... Omelh(N) vezető kőműves által.” 

Az 1977-es földrengés után szám szerint hét feliratos mező került elő a vakolat alól. Az elsőt a sokszögzáródású nyugati hajószakasz délnyugati falán találták, melyet a nyugati és északnyugati hajófalon előkerült feliratok követtek, a sort az északi falon felfedezett négy felirat zárja le. Az első tábla felirata ritka emlék: a maga korában rovásírással készült. Az egyetlen, eredeti formájában fennmaradt háromszéki rovásírásos felirat a templom igen jól látható és jól is olvasható részére, a boltcikkelyek közötti falmező síkjára került. A betűk formája az eredeti rovásírás jellegét őrzi, a vonalvezetés alapján gyakorlott íróról tanúskodik. Betűit a vakolatra háromféle módszerrel rögzítették: bekarcolva, karcolva-festve, nagyobbrészt festve. A frissen vakolt falba vésték bele a betűket, és a vájatot okkersárga festékkel töltötték ki. A rovásírásos feliratot tartalmazó fal kibontását az akkori lelkész, Mike Bálint és fia, Mike József kezdte meg, majd később Kónya Ádám is bekapcsolódott a munkálatokba, fényképei­vel dokumentálva próbálta menteni a menthetőt.

A déli oldalfalon a mellékhajótól nyugatra egy szürkével, feketével és fehérrel festett virágmotívum, valamint egy pirossal festett, ötszirmos, tulipánhoz hasonló virág alakja körvonalazódik. A déli karzat feljárójának egyik deszkáján átfestett felirat látható: „ÚJÍTtATOTt ANNO 1821-BEN.” Alatta egy korábbi festés időpontját megörökítő évszám sötétkékkel festve „17(75?)”.

Gótikus ajtókeret

Karzatok és orgonák

Mindhárom karzat mellvédje fából készült, és színesre festett kazettákkal, széles világoskék keretekbe van foglalva. A 20. század végén készült kazettákat virágmintás motívumokkal ékesítették. Az eredeti, régi, helyi ornamentikát felújító festett pad- és karzatmellvédek Mike József és Hervai Katalin munkáját dicsérik (1978–79). A keleti karzatot négy erős kőpillér támasztja alá – ez a régi orgonának ad helyet.

A templom régi orgonáját 1800-ban földrengés pusztította el. A nyolcregiszteres mai orgona a brassói születésű Nagy József (1849–1920) orgonaépítő munkája. (…) Felavatására ünnepi istentisztelet keretében 1893. január 22-én került sor. Felújították 1974-ben a gyülekezet adományaiból, amikor Mesnyi János (1911–1990) marosvásárhelyi orgonaépítő a hiányzó homlokzatsípokat pótolta. Az orgona nincs működőképes állapotban. (…) A dálnoki önkormányzat anyagi támogatásával a régi, hibás orgonát kicserélte a gyülekezet a legutóbbi felújítás alkalmával. Az új, pozitív orgonát, melyet a nyugati karzatra szereltek fel, Po­zsár Róbert kolozsvári orgonista és orgonakészítő építette 2021-ben. (…)
 

A harangok

A templomnak három harangja van, kettő a toronyban, egy, a legrégebbi, használaton kívüli, közepes méretű pedig a templomban. Átmérője 77,2 cm, magassága 72 cm. Az 1530-ban öntött, 1799-ben a brassói Andraschofsky mester műhelyében újraöntött, ma használaton kívül lévő harang két sorban lévő felirata: „EZERÖTSZÁZHARMINTZBAN ÚJ S RITKA VOLTAM. EZERHÉTSZÁZKILENCVENNYOLTZIG SZOLG(Á)LTAM DÁLNOKNAK S TORNYOSTOL AKKOR (EL? LE?)RO - (MOL) TA(M), BRASSÓBA(N) UYULTAM EZERHÉTSZÁZKILENTZVEN KILENTZBEN ÖNTTÖT ANDRASCHOFSKI ANDRÁS.”

Az egyházközség 1926-ban a türingiai Schilling és Latterman gyárban öntetett egy 768 kg-os új harangot, melynek két sorban a felirata: „ELŐDÖMÖT HARCBA VILLÉK, ÉN A BÉKÉT HIRDETEM, AZ ÉLÖKÖT ÉLNI HIVOM, A HALOTTAKAT ELSIRATOM. ÖNTETETT A DÁLNOKI REF. EGYHÁZ HÍVEINEK ADOMÁNYÁBÓL 1926-BAN.” A Marosvásárhelyen öntött kisebb, legfiatalabb, búzakalásszal és szőlőgerezddel díszített harang felirata bibliai idézet: „ROM. 8:31. HA ISTEN VELÜNK, KICSODA ELLENÜNK. DÁLNOK 1995. ÖNTÖTTE RÁCZ SÁNDOR ÉS FIAI M.VÁSÁRHELY.” Magassága 80, átmérője 82,5 cm.

Bartos Lóránt és Iochom István