Tizenöt év magánszférában ledolgozott év után került a műemlékvédelemmel is foglalkozó Kovászna Megyei Művelődési Igazgatóság (DJC) ügyvezető igazgatói tisztségébe Maria-Corina Dumitrescu építész, aki elmondása szerint egyrészt konfliktusos helyzetet talált, másrészt rengeteg megoldandó problémával szembesült az elmúlt másfél évben, amióta a tisztséget betölti. Az intézményvezető szerint Háromszék nem áll rosszul a műemlékek számát illetően, ám azok állapota, védelme terén már nem túl rózsás a helyzet, az okok pedig sokrétűek, ráadásul az általa vezetett hivatal mozgástere is korlátozott.
Maria-Corina Dumitrescu ismertette az intézmény másfél éves tevékenységét, beleértve az általános helyzetet, a tapasztalt rendellenességeket, hiányosságokat.
Kezdésként elmondta, hogy mint más állami intézmények megyeszintű képviseleténél, esetükben is jellemző a létszámhiány, a nyolc állásból csak négy van betöltve. Ezzel a felállással az összes feladatot nem tudják elvégezni, ugyanis a hivatal feladatai közé tartozik a műemlék épületeket célzó beavatkozások láttamozása, engedélyezése, közberuházások esetében a műemlékvédelmi-régészeti összetevő felügyelete, láttamozása, de ezenkívül a műtárgyakkal kapcsolatos eljárásokban is van szerepük, illetve ellenőrzési hatáskörrel is rendelkeznek.
Jelen felállásban már a papírmunka elvégzése nagy teher, terepmunkára legtöbbször egyszerűen nincs lehetőségük, így az ellenőrzésekre sem. Emellett több adminisztratív problémával is szembesült a hivatal átvétele óta, ezeket próbálják rendezni, ám az alacsony létszám itt is gondot jelent – modta el az intézményvezető.
Óvnivalóból nem lenne hiány
Az igazgató ismertette: a legutóbbi, 2015-ben készült leltár szerint Kovászna megyében 594 műemlék, emlékmű és régészeti lelőhely található. A becslések alapján ezek mintegy 10 százaléka már nem létezik (elpusztult vagy lebontották). A listán szereplő műemlékek 52 százaléka országos jelentőségű (A kategóriás), a többi helyi jelentőségű (B kategóriás).
Emellett a megyei önkormányzat által összeállított lajstromban további 270 tétel is szerepel, ezeket még nem sorolták be véglegesen. Ugyanakkor tavaly júliusban öt háromszéki régészeti lelőhely került fel az UNESCO-világörökség listájára, ezek a Római Birodalom határvédelmi rendszerének (limes) az elemei (települések, erődítmények): az oltszemi, a nagyborosnyói, valamint a berecki egykori katonai táborok, a komollói vár, valamint a baróti római település.
Macerás és drága
A Maria-Corina Dumitrescu által ismertetett adatokból az is kiderül, hogy az általa vezetett hivatalt leggyakrabban új építmények, közművesítés, korszerűsítés miatt keresik meg láttamozás, jóváhagyás végett, elenyésző a műemlékek szakszerű restaurálását, felújítását célzó kérés. Tavaly az igénylések kevesebb mint négy százaléka, idén pedig a hat százaléka tartozott utóbbi csoportba.
A szakember szerint a gondok és az okok sokrétűek. Az intézményi oldalon az egyik gond, hogy kevés a műemlékvédelemre szakosodott szakember, a megyében összesen négy van, közülük három aktív, nagy a munkamennyiség, túlterheltek, ezért az engedélyezési folyamat évekig elhúzódhat. A szomszédos Hargita megyében valamivel jobb a helyzet, de ott is csak hatan vannak. Maria-Corina Dumitrescu szerint országos jelenségről van szó, a munka mennyisége folyamatosan nő, a szakemberszám viszont stagnál.
Egy másik ok a műemlékekre és a védelmi övezetükre vonatkozó szigorú szabályokban keresendő. Utóbbi városon 100 méter, vidéken lakott területen 200 méter, míg településen kívül 500 méter. A műemlékek korszerűsítésére, rendbetételére, valamint az ezekre az övezetekre vonatkozó szabályok, a bürokratikus eljárás, az engedélyek megszerzésének lassú folyamata alaposan megbonyolítja a tulajdonosok elképzeléseit, ezért gyakran előfordul, hogy lemondanak az egészről, és hagyják tönkremenni, elpusztulni az ingatlant.
A műemlék épületek szakszerű rendbetétele ugyanakkor komoly anyagi áldozattal jár, ezt sokan nem vállalják, de az a jelenség is megfigyelhető, hogy többen inkább amellett döntenek, hogy az ingatlanhoz nem illő megoldásokkal élnek (műanyag nyílászárók, modern burkoló- és festőanyagok), és ezzel gyakran teljesen megváltoztatják az épületek jellegét.
A megyében található műemlékek tulajdonosainak köre vegyes, magánszemélyektől (természetes és jogi) az önkormányzatokon és egyházakon keresztül az államig terjed. Az érdektelenség sajnos jellemző, de vannak ellenpéldák is az egyházak vagy egyes önkormányzatok esetében – mondotta Maria-Corina Dumitrescu. Az általa vezetett hivatal munkáját ugyanakkor nagyban nehezíti az is, hogy kevés közigazgatási egység rendelkezik friss általános településrendezési tervvel (PUG): jelenleg csak Bardoc, Csernáton, Előpatak, Szitabodza, Uzon, Zágonbárkány. Az igazgató rámutatott, az engedélyek, láttamozások kibocsátásakor ezekhez is igazodnak, ám az esetek nagy részében tíz évnél régebbi dokumentumokról van szó, a terepen pedig komoly eltérések lehetnek.
