Mindig is csábítóak voltak a Louvre műkincsei, de volt, amikor egy remekmű pontosan azáltal lett népszerűbb és még híresebb, mint korábban, hogy ellopták. (Jó módszer egy műalkotás népszerűsítésére!) Ilyen volt a Mona Lisa, Leonardo da Vinci festménye, amelyet 1911-ben a múzeum egyik alkalmazottja, egy olasz bevándorló, Vincenzo Peruggia egy vasárnap egyszerűen leakasztott a falról. De csak napok teltével, csütörtökön vették észre, hogy eltűnt a kép, mely aztán három év múlva került vissza a Louvre-ba. A tettest végül elkapták, és bár elítélték, sokan hősnek tartották, mert azt mondták, hogy csak vissza akarta adni Olaszországnak a festményt. Így viszonylag enyhe büntetést kapott és hamar szabadult.

De volt olyan eset is 1998-ban, hogy egy szintén híres festményt a múzeumnak egy csendesebb zugában kivágtak a keretből, meglovasították, és máig sem találták meg.
Most az el nem lopott ékszereket a Francia Nemzeti Bank páncéltermébe szállították. Nem tudni, hogy ott kiállítják-e, látogatható lesz-e. Ha valaki onnan megpróbálná ellopni, és nem sikerülne a terve, kárpótlásul vagy vigaszdíjként elvihet némi pénzt, és ugyebár a pénznek nincs szaga, így nehéz lenne annak nyomára bukkanni.

A francia belügyminiszter, Laurent Nuñez megmondta, hogy a tetteseket előbb-utóbb elfogják. (De úgy látszik, nem biztos abban, hogy a műkincseket megtalálják.) A gyanúsítottak közül kettőt le is tartóztattak első körben, de az ékszerek nincsenek meg. Az egyik gyanúsítottat a repülőtéren kapták el, amikor felszállni készült egy Algériába tartó gépre. Biztosan nem vitt magával aranyból készült koronaékszereket, mert azokat a detektorok kimutatták volna. A másik Maliba készült menekülni.

Különben nincsenek meg a holland Drents Múzeumnak kölcsönadott géta és dák kincsek sem (az aranysisak és a karkötők), amelyeket januárban loptak el. Hollandia azokért 5,7 millió eurót fizetett szeptemberben, amit, ha megkerülnek a kincsek, visszafizetünk. De lehet, hogy már aranyfogak és karikagyűrűk készültek belőlük, így azokat nehéz lesz visszaszerezni, és különben csak töredékét érnék a kincseknek.

Mindenesetre a francia rendőrség közzétette, hogy milyen tévedéseik voltak a louvre-i tolvajoknak, ami nem biztos, hogy jó, mert egy újabb kép- vagy ékszerrablás kitervelői tanulhatnak a mostani tolvajok hibáiból, és elkerülhetik azokat.

Eugenia császárnő (1853–1870 között) koronáján, amelyet a tolvajok a múzeumtól nem messze elvesztettek, 150 ujjlenyomatot találtak. Ebből az a tanulság, hogy nem jó, ha túl mohó a tolvaj, mert nem bír mindent magával vinni. Aztán egy lopott áruszállító kabinjában egy kesztyű és egy bukósisak volt, néhány hajszállal. Ebből az a tanulság, hogy akinek hull a haja, ne tegyen a fejére bukósisakot, vagy ha tesz, ne vegye le, és a kesztyűt használja, ne tartsa az autóban. Az autó kulcsa és egy gyúlékony anyagot tartalmazó üveg is volt ott, amellyel fel akarták gyújtani az autót. Ebből is lehet látni, hogy ha nem tudsz egy rendes Molotov-koktélt se készíteni, ne vágj bele egy nagy rablásba.

Aztán egy büntetett előéletűnek nem tanácsos ilyen nagy dologba belevágnia a fejszéjét, mert beletörhet a foga. Mert hát a most elfogott két gyanúsított is szerepelt a rendőrség adatbázisában betöréses lopások miatt. Ha csak ezt a nagy rablást ejtik meg, és ujjlenyomatuk nincs meg a rendőrségen, akkor nehezebben kapják el őket.

Most a két gyanúsított is védekezhet úgy, mint Peruggia, hogy csak Algéria és Mali javára akarták visszavenni törlesztésként annak egy részét, amit onnan a franciák elraboltak, amíg gyarmataik voltak.

Újabban egy harmadik gyanúsított is került, Pierre Malinowski, aki körül most nagy a csend, pedig ideális vádlott lehetne, mert orosz állampolgár, aki a Francia Idegenlégióban szolgált, közvetlen kapcsolata volt a Kremllel, és együttműködött Elizaveta Peszkovával, Putyin szóvivőjének lányával.

Fotó: Facebook / Musée du Louvre