Esetenként hatalmas, több ezer lejre rúgó összegekért szerezhetik be a szolgálati éveiket, illetve részletes jövedelmüket tanúsító igazolásaikat azok, akik egykori állami vállalatoknál dolgoztak: az archívumok magáncégekhez kerültek, melyek bőven megkérik az árát az efféle okiratoknak – hívja fel a figyelmet Ráduly István. Kovászna megye prefektusa szerint többen jelezték neki is ezt a tényt, ezért igyekeztek valamelyest utánajárni, mely vállalatokról van szó, hogy alkalomadtán tájékoztatni tudják az embereket. A kormányhivatal vezetője szerint a megyében több mint négyszáz olyan személy van, akinek komoly nehézséget okoz az említett adatok beszerzése.
Ráduly István szerint a nyugdíjasok érdekvédelmi szervezeteitől is érkezett jelzés, hogy tagjaik közül többen is fennakadtak, amikor a régi, többségében már a rendszerváltás előtt létező állami, majd esetleg privatizált, de hosszabb ideje megszűnt vállalatoknál eltöltött munkaéveikre vonatkozó információkat akarták összeszedni. A prefektus szerint ebbe az akadályba nemcsak azok ütköztek, akik most akarnak nyugalomba vonulni, hanem azok is, akik a járandóságuk újraszámolását kérték. Amint az általa vezetett intézmény tájékozódásából is kiderült, az 1989-es fordulatot követően felszámolt állami vállatok (gyárak, üzemek) archívumai – munkakönyvek, személyzeti adatok, könyvviteli iratok – a csődbiztosokhoz kerültek, melyeket azok archiválásra szakosodott cégeknek értékesítettek tovább. Ez utóbbi vállalatok őrzik és kezelik ezeket a dokumentumokat, és elég borsos összegekért bocsátják az érintettek rendelkezésére a kért információkat – így a szolgálati időt és a jövedelmeket bizonyító igazolásokat. Ezek a vállalkozások az országban szétszórtan működnek, és elég nehéz kideríteni, melyik cég mely archívumokat birtokolja.
A prefektusi hivatal azonosította az egyik ilyen céget, a kolozsvári Arhivatorul – Depozitul Arhivele Transilvania Kft.-hez átiratban fordultak. A vállalkozás által küldött értesítés szerint több százezer munkakönyvet és bérlistát őriznek. Háromszékről a sepsiszentgyörgyi volt malom- és pékipari üzem, a Mopaco dolgozóinak 359 munkakönyve, az Abo Farm Rt. egykori alkalmazottjainak 54 munkakönyve, illetve a szintén megszűnt kovásznai Triotro Kft. és a zabolai Benchi-Prod-Com néhány dokumentuma van a birtokukban. Az egykori dolgozók tőlük kérhetik ki a szükséges információkat, igényelhetnek igazolásokat. Ráduly István ugyanakkor elmondta, ez nem ingyenesen történik, a cég honlapján fel vannak tüntetve a díjak, egységárak, ezek egy szolgálati évre vonatkoznak, azaz ha hosszabb időszakról van szó (5–10 év), akkor annyiszor többet kell kifizetni az adatokért, legyen szó munkakönyvről, jövedelemről, munkaévekről. Ráduly István szerint olyanról is van tudomásuk, hogy a kifizetett összeg elérte az ötezer lejt, miközben a nyugdíj-újraszámítás nyomán (amihez az illető igényelte az adatokat) a javadalmazása elenyésző összeggel nőtt.
A prefektus tanácsként azt javasolta, hogy tanulva a fentiekből a még aktív munkavállalók már most szerezzék be a szolgálati évekre, jövedelemre vonatkozó igazolásaikat, mert pár évtized múlva ez sokkal nehézkesebb lesz, a munkáltatók ugyanis időközben megszűnhetnek, az archívumok sorsát pedig nem lehet előre látni. Lényeges tudnivaló, hogy a munkakönyv birtoklása önmagában nem lehet elegendő, mivel ott csak az alapbért tüntették fel, a különböző juttatásokat (például a pótlékokat) már nem, pedig a nyugdíjak kiszámításakor ezek is számítanak, bizonyításukhoz azonban külön dokumentumok szükségesek. Ráduly István továbbá jelezte, hogy nagyon sok munkakönyvet még mindig nem vettek át a birtokosaik, intézmények, vállalatok őrzik ezeket, ami később ismét csak bonyodalmat okozhat.
A prefektus továbbá azt is elmondta: mivel több ilyen egykori vállalati archívumot őrző cég is van az országban, a hivatal az elkövetkezőkben igyekszik feltérképezni azokat, melyek Kovászna megyei adatokat, dokumentumokat őriznek, s a lakosság rendelkezésére bocsátani az elérhetőségeiket, illetve más tudnivalókat.