Izsák Balázs „értelmező állásfoglalásában” úgy véli, hogy Románia alkotmányának első cikkével kapcsolatban „súlyos félreértések élnek, amelyek politikai torzulásokhoz vezetnek”. Ezek a téves értelmezések nemcsak az autonómia kérdését torzítják, hanem az állampolgári egyenlőség és „a modern román demokrácia eszméjét” is gyengítik – mutatott rá. Az SZNT-nek tehát „nem az alkotmánnyal magával” van vitája, hanem a román politikai gyakorlatban meglévő „hallgatólagos értelmezéssel”, amely torzítja az alaptörvény szellemét – állítja az elnök.

A román alaptörvény első cikkét idézve – „Románia szuverén, független, egységes, oszthatatlan nemzetállam” – kifejti: európai értelemben a „román nemzet” az állampolgárok közösségét jelenti, és nem egyetlen etnikai csoportot. „A szuverenitás tehát nem a román etnikumhoz, hanem Románia minden állampolgárához tartozik, akik egyenlő jogokkal rendelkeznek az államon belül” – írta Izsák Balázs. Nyomatékosította: a szuverenitás hordozója nem az állami apparátus, hanem az állampolgárok közössége, amely a hatalmat az alkotmány keretein belül gyakorolja. „A szuverenitás nem etnikai, hanem politikai fogalom: az állampolgári közösség egységét fejezi ki, nem pedig annak etnikai homo­genitását” – hangsúlyozta. Ezzel szemben a román politikai diskurzus a szuverenitást a központi hatalom kizárólagos jogaként értelmezi, szembeállítva a decentralizáció vagy autonómia iránti igénnyel. „Ez téves értelmezés. A modern demokráciákban a szuverenitás gyakorlása több szinten történik: a központi és a helyi hatóságok egyaránt részt vesznek benne” – jelenti ki, Olaszországot, Spanyolországot és Finnországot említve példaként. „Székelyföld területi autonómiája nem korlátozná a román állam szuverenitását, hanem tartalmában erősítené azt, minden állampolgár – köztük a magyar közösség – számára lehetőséget adva a felelős részvételre a közéletben” – húzta alá.

Izsák Balázs arra is rávilágított, hogy az „egységes állam” kifejezésben az egység nem egyformaságot, hanem koherens együttműködést jelent. Székelyföld autonómiája nem szüntetné meg az egységet, hanem európai szellemben megújítaná azt – jelenti ki.

Az „oszthatatlan állam” kifejezésben az oszthatatlanság értelmezése szerint nem a területi integritást érinti, hanem a hatáskörök merevségét. Kifejti: ez földrajzi és jogi fogalom, de a közbeszédben gyakran az autonómia elleni érvként használják, mintha az önrendelkezés az állam feldarabolásához vezetne. „Ez jogi hiba. Az autonómia nem a szuverenitás felosztását jelenti, hanem annak decentralizált módon történő gyakorlását” – írta. Hozzátette: sok európai állam rendelkezik területi autonómiával anélkül, hogy oszthatatlansága veszélybe kerülne. „Székelyföld területi autonómiája nem ellentétes Románia oszthatatlanságával, hanem megerősíti azt: növeli a polgári közösség belső stabilitását, mélyíti a demokráciát, és erősíti a kapcsolatot a román állammal” – összegzett Izsák Balázs.

Következtetésként az SZNT elnöke leszögezte: Románia alkotmánya nem akadálya, hanem alapja lehet Székelyföld területi autonómiájának. A probléma nem az alaptörvényben, hanem annak hallgatólagos, etnicista értelmezésében van – tette hozzá.