Mózes László
A tűzzel játszanak, gyújtogatnak, de mégsem égetik meg magukat, inkább melegednek. Ők a közveszélyes piromániások, mindazok, akik rezzenéstelen arccal uszítanak nemzeti kisebbségek ellen, szélsőséges, xenofób eszmékkel és eszközökkel félelmet keltve.
Nehezen kimagyarázható, ami egy olyan eseménysorozaton történt, amelyre éppen tömegek figyelnek, egyházi, vallásos jellegű és ezáltal a társadalom tekintélyes részének kiemelten fontos. Az ünnepélyesen átadott román Nemzeti Székesegyház szentképekkel díszített falai ugyanis a napokban a fasiszta legionárius mozgalom költőjének versét visszahangozták: a világ legnagyobb ortodox keresztény templomának tartott bukaresti székesegyházban múlt csütörtökön, a katonalelkészek napja alkalmából megrendezett eseményen a fasiszta, legionárius mozgalom propagandistájának tartott Radu Gyr versének sorait énekelte az ortodox patriarchátus gyermekkórusa.
A történtekre reagált mind a román holokausztkutató intézet, mind a magyar közösség parlamenti képviselője. Alexandru Florian, a bukaresti Elie Wiesel Holokausztkutató Intézet igazgatója elvárja, hogy a román hatóságok hivatalból indítsanak bűnvádi eljárást a fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését előíró jogszabály alapján. Nézete szerint a védelmi miniszternek, a királyi családnak és a román ortodox egyháznak egyaránt el kellene határolódnia a történtektől, mert tagjaik is részt vettek az eseményen. Továbbá közösségi oldalán kemény szavakkal tiltakozott Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője is, hangsúlyozva, hogy Radu Gyr a legionárius, vasgárdista mozgalom propagandistája, a Vasgárda pedig „fasiszta szekta, gyilkos ideológia volt”. „Most a múlt sötét hangja kapott szót a katedrálisban, méghozzá a gyermeki ártatlanság mögé rejtve.” „Ez nem botlás, hanem morális összeomlás, amikor a szent hely és az ártatlanság válik a múlt bűneinek díszletévé” – nyomatékosított Csoma Botond. E vádakat a román ortodox egyház cáfolta, szerintük az elhangzott Van egy országunk című verset tévesen tulajdonítják az utóbbi években Radu Gyrnek, mi több, az ortodox egyház „határozottan elhatárolódik minden olyan mozgalomtól, amely a gyűlöletet és erőszakot, az idegengyűlöletet és rasszizmust népszerűsíti, melyek ellentétesek a keresztény tanítással és hittel”.
Vitatható ellenérvek, azért is, mert 2018-ban az egyház tévécsatornáján maguk is e szerzőnek tulajdonították a művet, a vers pedig az irodalmi portálokon is Gyr költeményeként jelenik meg. Emellett jól ismert a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) álláspontja: Radu Gyr a fasiszta legionárius mozgalom költője és rövid időre parancsnoka is volt, 1945-ben háborús bűnökért ítélték el, 1956-ban szabadon engedték, de 1958-ban újra börtönbe került legionárius tevékenység miatt.
Aggasztó e jelenség, azonnal és határozottan elítélendő. Annál is inkább, mert, miként sajtóbeszámolók is rámutatnak, az ortodox egyház több rendezvényén is megtörtént, hogy a Vasgárda vezéralakjaitól idéztek, vagy éppen rájuk emlékeztek. Márpedig az efféle, a törvény által is tiltott, veszélyes eszméknek nincs helye a közéletben. Eme axióma a jelek szerint állandó ismétlésre szorul, mert feledésre hajlamos e társadalom, és mintha túl sokan lennének azok, akik cinkos módon össze-összekacsingatnak a múlt sötét erőivel. Pedig nincs más lehetőség, mint hatóságilag, törvényesen is szembefordulni a piromániások hangadóival – legyenek akár politikusok, elnökjelöltek, avagy az ortodox egyház képviselői –, mert a múlt sötét eszméinek nincs helye e tétova jelenben.
A bukaresti Nemzeti Székesegyház mozaik szentképeit október 26-án szentelték fel. Képünk illusztráció. Fotó: gov.ro
