Nem szabadna tisztán matematikai szempontok szerint dönteni a településszintű közigazgatási átszervezés (községek, városok felszámolása, összeolvasztása) tekintetében, nem kizárólag a lakosságszám, illetve az önfenntartási mutatók kellene meghatározóak legyenek – véli Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ stratégiai igazgatója szerint nem a valóságot kell a törvényekhez igazítani, hanem fordítva, nem általános elvek mentén felszámolni, hanem figyelembe venni az egyes településtípusok sajátosságait, illetve olyan jogszabály-módosításokat elvégezni, melyek lehetővé teszik, hogy önfenntartók legyenek.
Antal Árpád a múlt héten napvilágot látott, a fejlődési és közigazgatási minisztériumnál végzett számvevőszéki vizsgálat nyomán összeállított, több ajánlást is megfogalmazó jelentés kapcsán osztotta meg nézeteit. Az elöljáró szerint az ajánlásoknak több olvasata lehet, ezek egyike, hogy a számvevőszék előkészíti a talajt a politikumnak, hogy községeket, városokat szüntessenek meg, vonjanak össze.
Nem lehet egy kalap alá venni a településeket
A jelentés két fő szempontot hoz előtérbe. Az első, hogy sok közigazgatási egységben megváltozott a lakosságszám, és ahol ez megtörtént, ott meg kell változtatni a besorolásukat, azaz vagy magasabb rangúvá tenni, vagy leminősíteni (városból községgé), vagy felszámolni a közigazgatási önállóságot és településeket összevonni. Antal Árpád szerint lehet erről beszélni, de nem matematikai szempontból kellene megközelíteni. Tény, hogy az elmúlt évtizedekben az ország, a városok, falvak lakosainak száma csökkent, a nagyvárosok körüli települések lakossága pedig nőtt: már nem számít ritkaságnak a több tízezres lélekszámú község. Lényeges ugyanakkor: ha egy ilyen közigazgatási egység úgy dönt, hogy nem akar város lenni, arra megvan a törvényes lehetősége.
Antal Árpád szerint feltételezhetően e döntések hátterében két fő ok állhat, ezek sem általános érvényűek. Az egyik az adórendszer: községek esetében alacsonyabb az ingatlanadó – ez most nagy valószínűséggel megváltozik, hiszen amennyiben a reálérték szerint vetik ki az adót, egy községi ingatlan ugyanannyit ér majd, mint egy városi. A másik, hogy lehetnek olyan községek, ahol az urbanisztikai vagy más szabályok betartása szempontjából lazább a helyzet.
Antal Árpád szerint nem szabadna, hogy csak a lakosságszám legyen a szempont a települések esetleges újrarangsorolásában, mivel az azonos lélekszámú települések között is hatalmas eltérések lehetnek. Nem vehető egy kalap alá egy húszezres város helyzete, mely regionális központ, és a településnél sokkal nagyobb térséget szolgál ki (ilyen például Kézdivásárhely), illetve egy ugyanakkora városé, mely egy nagyváros közelében fekszik. Utóbbi gyakorlatilag egy alvóváros, önmagát sem szolgálja ki, sok tekintetben a nagyvárostól függ a léte, szatellittelepülés. Az elöljáró egy másik példaként a fürdővárosokat említette. Borszéknek, Kovásznának, Szovátának, Tusnádfürdőnek, ha csak a lakosságszámra alapuló elvet veszik figyelembe, kivétel nélkül el kellene veszítenie városi rangját, miközben az ott élők számához képest sokkal több embert szolgálnak ki. Kovásznán tavaly 75 ezer turista fordult meg, azaz közel hétszerese a város lakosságának – ismertette a polgármester.
Kiegyensúlyozni az önkormányzatok bevételeit
A másik szempont, ami a számvevőszéki jelentésben megjelenik, az önfenntartás kérdése, vagyis hogy sok közigazgatási egység (elsősorban község) a saját működési költségeit sem képes kitermelni. Antal Árpád szerint erre a helyzetre nem az önállóság felszámolása a megoldás, hanem a jogszabályok módosítása: nem lenne ez a helyzet, ha több pénzügyi forrás maradhatna helyben. A polgármester néhány korábban már hangoztatott meglátását is elismételte, melyek forrása ugyanaz a megállapítás: ideje lenne, hogy az országnak legyen fővárosa, nem a fővárosnak országa. Antal Árpád szerint nem a községek hibája, hogy több adóügyi döntés, szabály miatt alacsonyak a bevételeik, sokkal inkább arról van szó, hogy Bukarest továbbra is rengeteg forrást elvon, egyebek mellett a személyi jövedelemadóból. Példaként felhozta: egy községben az adott állami intézmények (így például a posta) alkalmazottainak az adója nem a helyi költségvetésbe folyik be, ahogy a nagyvállalatok sem helyben adóznak. Ott van továbbá az a tény is, hogy ezen szegény községek lakói közvetett módon hozzájárulnak az állami forrásokból fenntartott bukaresti metró, illetve más fővárosi közszolgáltatások működtetéséhez. Az elöljáró szerint nem igazságos csak azért felszámolni a községek közigazgatási önállóságát, mert nem elegendőek a bevételeik, miközben rendszerszintű problémák akadályozzák pénzügyi gazdálkodásukat.
Antal Árpád rámutatott: az RMDSZ a községek, a városok és a megyék felszámolását nem támogatja, a metropoliszövezet-jellegű települési agglomerációk létrehozása sem az ország, sem Erdély vagy Székelyföld érdekeit nem szolgálják, ráadásul ezen egységekben a magyarság alulreprezentált lenne, ami további problémákat hozna magával. A községek, városok rangsorolásának megváltoztatása egyelőre még nem öltött végső formát, de fel kell készülni, hiszen rendszeresen felüti a fejét valami újabb elképzelés ezen a téren – jelezte a polgármester.
