A jubileumi rendezvényre idén öt országból – Romániából, Magyarországról, Franciaországból, Írországból és Spanyolországból – érkeztek előadók és résztvevők Székelyudvarhelyre, hogy közösen gondolkodjanak a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és a technológiai fejlődés jövőjéről. A kétnapos eseményen 64 előadó osztotta meg tudását és tapasztalatait a politikai, vállalati, akadémiai és civil szférából, a konferencián pedig az előadókon és meghívottakon kívül közel 170 regisztrált résztvevő volt jelen.

Mesterséges intelligencia 

A program középpontjában idén a mesterséges intelligencia állt. Több nézőpontból megközelítve a témát: szó esett az AI megbízhatóságáról, biztonsági és jogi kérdéseiről, az önkormányzati és orvosi alkalmazások lehetőségeiről, valamint a magyarázhatóság kihívásairól. Emellett kiemelt szerepet kapott az oktatás és az innovációs környezet, az IT-biztonság, a digitális termékfejlesztés, valamint az ember és technológia kapcsolata is a folyamatos tanulás, az adaptáció és a jövőkutatás nézőpontjából. A program színességét tovább növelték az agrárdigitalizációról, digitális gyártási folyamatokról, valamint az e-kereskedelemről szóló előadások és panelbeszélgetések.

A szakmai paletta sokszínűségét jól mutatja, hogy az előadók között adattudósok, kutatók, egészségügyi szakemberek, jogászok, egyetemi vezetők, oktatók, kereskedelmi és gyártási szakemberek, agrárszakértők, marketingesek, dizájnerek, szociológusok, közgazdászok és kulturális szereplők egyaránt jelen voltak.

Kiemelt előadók

A jubileumi esemény kiemelt előadói között szerepelt Kiss Dániel (Arm Hungary), aki az ARM architektúrájú processzorok biztonsági megoldásairól beszélt, betekintést adva a globális technológiai fejlesztések kulisszái mögé; Palkovics László, Magyarország mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztosa, aki a Magyar Mesterséges Inteligencia Stratégia tapasztalatait és jövőbeli irányait ismertette; Süket Csaba Attila (emotii, Neominds.Tech), aki a termékfejlesztés innovációs kulcsait osztotta meg; illetve Láng Máté (binhatch.com), aki kritikus szemmel elemezte a romániai IT-ökoszisztéma jelenlegi működési modelljét, és lehetséges kitörési irányokat vázolt fel.

A digitális jövő alakítója

Az idei év egyik legfontosabb újítása az volt, hogy a plenáris előadóterem történéseit minden érdeklődő online is követhette. Minden előadást rögzítettek, feldolgozás után ezek elérhetőek lesznek. A technológiai tartalmak mellett a konferencia szellemiségéhez illően egy „hardver-olajozó” reggeli futás is helyet kapott a programban. A jubileumi év legfontosabb üzenete, hogy valós szinergiák alakultak ki a konferencia szereplői között. Már most több olyan új projekt körvonalazódik, amelynek ötlete éppen itt, a Digitális Székelyföld Konferencián született meg. A szervezők a jövőben is azzal a céllal folytatják, hogy összekapcsolják az innováció, az oktatás, a kutatás és a vállalkozásfejlesztés szereplőit, és elősegítsék, hogy Székelyföld ne csak a digitális jövő részese, hanem annak alakítója is legyen.

A konferencia célcsoportjai IT-szakemberek, vállalkozók, kutatók, közigazgatási döntéshozók és diákok voltak, mellettük pedig azok az érdeklődők, akiket foglalkoztatnak a digitalizáció gyakorlati és stratégiai kérdései. 

A konferenciát idén is az IT Plus Cluster szervezte, az Explorer Consulting főtámogatásával, és számos erdélyi, országos és határon túli intézmény, szakmai szervezet és vállalat anyagi hozzájárulásával.