A hazai turizmus közvetlen hozzájárulása Románia GDP-jéhez körülbelül 2,5 százalék, míg az ágazat teljes hozzájárulása csupán 5,6 százalékos. Figyelembe véve az ország természeti adottságait, ez az arány nem csupán a lehetőségektől, hanem az uniós országok teljesítményétől is messze elmarad.
A Transilvania Bank (BT) elemzése szerint az EU-ban az idegenforgalom teljes hozzájárulása a GDP-hez (közvetlen, közvetett és indukált) átlagosan körülbelül 10 százalék, és ez az arány olyan országokban, mint Görögország, Horvátország, Olaszország, vagy Bulgária, különösen magas. Ugyanakkor az unióban több mint 10 millióan dolgoznak az ágazatban.
A Cursdeguvernare.ro által idézett elemzés szerint Romániában a turizmus közvetlenül 235 ezer embert foglalkoztat, a kapcsolódó ellátási láncokon keresztül ez a szám eléri a félmilliót. Abszolút értékben a belföldi turizmus több mint 10 milliárd euró bevételt generált 2024-ben. A nemzeti össztermékhez való gyenge hozzájárulás a turisztikai szolgáltatások rossz minőségét tükrözi, amelyet az infrastruktúra, a beruházások és a promóció hiánya akadályoz. Az elemzés szerint a nagyvárosi desztinációk forgalma enyhén növekszik, a vidéki és az ökoturizmus, illetve a tematikus körutak iránt is nagy az érdeklődés, ami miatt ez a szegmens, a hatóságok támogatásával a regionális fejlődés motorjává válhatna.
A hegyvidéki területeken azonban sürgős beruházásokra van szükség a sípályák modernizálása, a közlekedési infrastruktúra javítása és az egész éves kínálat diverzifikálása érdekében. A másik fontos terület, a román tengerpart továbbra is veszteséges, mivel Görögországban és Bulgáriában jobb ár-érték arányú szolgáltatásokat kínálnak. Ezzel kapcsolatban a BT elemzői szerint „sürgős stratégiai átgondolásra”, valamint „beruházásokra, márkaépítésre és minőségi szolgáltatásokra” van szükség.
Az elemzés szerint Románia turisztikai potenciálját egy sor tényező gátolja, köztük a koherens nemzeti stratégia hiánya: a turisztikai kínálat népszerűsítése gyakran széttagolt, következetlen és alulfinanszírozott. Továbbá hátrány a gyenge infrastruktúra: modern vasúti összeköttetések hiánya, romos állomások és utak; a gyenge szakoktatás: képzett személyzet hiánya a vendéglátóiparban, a helyi idegenvezetők és utazásszervezők szakmaiságának hiánya. És nem utolsósorban a rosszul definiált turisztikai márka: ritkák a nemzetközi kampányok, és Románia külföldi imázsa továbbra is zavaros vagy alulértékelt.
Hiányt generál
Pedig a hazai turisták továbbra is jelentős szerepet játszanak a régió és az EU turizmusában. Az Eurostat adatai szerint 2024-ben rekordösszegű, 9,6 milliárd eurót költöttek külföldi nyaralásokra és üzleti turizmusra. Ez az összeg egy évvel korábban még egymilliárd euróval volt kevesebb, és kétszerese a 2019-ben, a világjárvány előtt elköltött 5,4 milliárd eurónak. Tekintettel arra, hogy a külföldi turisták csaknem 6,6 milliárd eurót költöttek Romániában, az ágazat a folyó fizetési mérleg hiányának több mint 10 százalékát teszi ki.
Ugyanakkor más EU-országokban, ahol a turisztikai és földrajzi látnivalók kevésbé változatosak, de az árakhoz viszonyítva magasabb színvonalú szolgáltatások állnak rendelkezésre, a turizmus a gazdasági növekedés egyik pillére. Erre példa Bulgária, ahol a Világ Utazási és Turisztikai Tanács (WTTC) becslései szerint a turizmus 2025-ben a GDP 8,4 százalékát fogja kitenni. A bolgár turizmus nem kizárólag a tengerparti idegenforgalomra korlátozódik, hiszen az országnak a hegyvidéki ajánlata is egyre népszerűbb, elég ha a Bansko, Pamporovo és Borovec üdülőhelyeken kínált sícsomagokra utalunk. A régióban Horvátországban a legmagasabb a turizmus hozzájárulása a gazdaság teljesítményéhez, itt GDP-arányosan körülbelül 20 százalékot hoz az idegenforgalom, de Olaszországban és Görögországban is az ágazat mintegy 13 százalékkal járul hozzá a nemzeti össztermékhez, mint ahogy Magyarországon is kétszámjegyű ez az arány.
