Továbbra sincs egyetértés az Európai Unió tagállamai között, hogy felhasználják-e az EU területén zárolt orosz vagyonokat Ukrajna támogatására, ugyanis a leginkább érintett Belgium azt továbbra is ellenzi, ahogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök is nyilvánosan elutasította a javaslatot. Pedig a tagállamok vezetőit szorítja az idő: Ukrajna akár már márciusban pénz nélkül maradhat, az immobilizált orosz vagyonok felhasználását lehetővé tevő ún. jóvátételi hitellel szembeni alternatívákat pedig még több tagállam ellenzi, mint az eredeti konstrukciót.
Legutóbb október 23-án találkoztak az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői, akkor António Costa, az Európai Tanács elnöke abban reménykedett, hogy a tagállamok vezetői zöld utat adnak az Ukrajnának szánt, összesen 140 milliárd eurós ún. jóvátételi hitelnek.
A csúcs előtt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tartott rövid sajtótájékoztatóján is utalt az Európai Unió területén immobilizált orosz vagyonok felhasználásával folyósított jóvátételi hitelre, amikor kijelentette, hogy a tagállamok vezetői és az EU készen áll, hogy meghozza a politikai döntést Ukrajna pénzügyi támogatásáról.
Ugyanakkor ez végül nem sikerült, mivel a belga miniszterelnök, Bart De Wever ellenezte a javaslatot – ahogy a csúcsról az október 23-i ünnepségek miatt távol maradó Orbán Viktor magyar miniszterelnök is –, így a jóvátételi hitel helyett mindössze egy rendkívül tágan értelmezhető szövegben állapodtak meg a csúcsot lezáró konklúzióban.
Ahelyett, hogy felszólították volna az Európai Bizottságot, vizsgálja meg és dolgozzon ki egy javaslatot arra, hogyan lehetne felhasználni az EU területén immobilizált orosz vagyonokat Ukrajna segítésére a nemzetközi jog betartásával, csak megkérték az Ursula von der Leyen vezette intézményt – a jóvátételi hitel konkrét említése nélkül –, hogy dolgozzon ki javaslatokat Ukrajna további pénzügyi támogatására minél hamarabb.
Ukrajna pénzügyi léte a tét
Az október 23-i találkozón a tagállamok mindössze abban állapodtak meg, hogy majd a következő, december 18–19-ére tervezett EU-csúcson térnek vissza a témára. Reményeik szerint addigra már sikerülhet meggyőzni a belga (és lehetségesen a magyar) kormányt a vétótól való elállásuktól, így megállapodhatnak a jóvátételi hitelről.
A több tagállam és szakértő által is kritizált konstrukció lényege az lenne, hogy az Európai Unió területén immobilizált orosz vagyonokat, de leginkább a belga Euroclear letétkezelő által letétben lévő orosz pénzügyi eszközöket átadnák a Bizottságnak, amely ebből ezután egy 140 milliárd eurós borítékot hozna létre, és Ukrajnának bizonyos feltételek teljesítése esetén folyósítanának abból hitelként.
Ukrajnától ezután csak akkor követelnék vissza a pénzt, ha Oroszország jóvátételt fizetne Kijevnek a háborúért, majd pedig a Bizottság ezt visszafizetné az Euroclear belga letétkezelőnek, lezárva ezzel a kört és elméletben elkerülve ezen vagyonok elkobzását.
Ugyanakkor Bert De Wevert nem sikerült meggyőzni a javaslatról, mivel a belga kormányfő szerint nem kapott elég garanciát, hogy a kockázatokat az EU többi tagállama is viselné. A belga kormányfő emellett azt is kifogásolta, hogy az intézkedés nem érintené a más tagállamok területén zárolt orosz vagyonokat. Az Európai Parlament számításai szerint legtöbb immobilizált orosz vagyon a belga Euroclearnél van, összesen körülbelül 180 milliárd euró, amit Franciaország követ 19, Luxemburg pedig 10 milliárd euróval, míg a G7-országokban összesen 260–289 milliárd euró befagyasztott orosz vagyon lehet, de az EU kizárólag a saját területén zárolt eszközökkel kapcsolatosan hozhat döntéseket.
Ukrajnának nagy szüksége lenne erre vagy egy másmilyen pénzügyi támogatásra, ugyanis mintegy 60 milliárd eurós költségvetési hiánnyal néz szembe a következő két évben, és Volodimir Zelenszkij szerint akár már jövő márciusban elfogyhat az állam pénze, emiatt a csúcsra meghívott ukrán elnök is a jóvátételi hitel mellett érvelt, amiből szerinte nemcsak honvédő háborút vívó országa, hanem az EU egésze profitálhatna.
Amennyiben a jóvátételi hitelről vagy annak egy pénzügyileg gyengébb alternatívájáról nem sikerülne megegyezniük a tagállamok vezetőinek a decemberi csúcson, még szóba kerülhet egy jóval alacsonyabb összegű ideiglenes hitel, amely Ukrajna legfontosabb kiadásait fedezné rövid távon, amíg nem találnak hosszú távú megoldást. (Index.hu)
