A politikus rámutatott, hogy a népszavazás eredményét mindenképp csak alkotmánymódosítással lehet érvényre juttatni, ehhez pedig jelenleg egyik politikai tábor sem képes összegyűjteni kellő támogatást, azaz kétharmadot. Ha el is indítanák ezt a folyamatot, számos más kérdés is előkerülne az alaptörvényben foglaltakkal kapcsolatban, amelyek mögé ismét csak nem lehetne kellő támogatást felsorakoztatni. Nem mellékesen az alkotmányt közel két évtizede nem módosították, többek között épp ezen megfontolások mentén. Az elöljáró szerint noha kétségtelen, hogy a jelenlegi alaptörvény nem jó, ám a román társadalom helyzetét nézve lehetne sokkal rosszabb is. Antal Árpád rámutatott: az RMDSZ már több alkalommal is egyértelművé tette, hogy amennyiben a népszavazás eredményét nem lehet érvényesíteni az eredeti formájában, részmegoldásokat nem támogatnak. Mivel tény, hogy a parlament létszáma már nem felel meg a lakosságszámnak, ezért a szövetség javaslata az, hogy a legutóbbi népszámlálás adatait figyelembe véve számolják újra a mandátumokat. Ez 10 százalék körüli csökkenést hozna, viszont ismét csak egy hosszas és bonyolult folyamatról van szó, melynek első pénzügyi, költségvetési hatásait leghamarabb 2029-ben lehetne érezni. Antal Árpád szerint bár kétségtelen, hogy a honatyák magas száma gondot jelent, de az ország pénzügyeit alapvetően nem ez határozza meg.

A polgármester külön kitért arra is, hogy egy háromszáz tagúra csökkentett parlament esetében a nemzeti kisebbségek képviselete komoly veszélybe kerülne. Míg jelenleg a magyar képviselet 32 honatyát jelent, illetve a többi nemzeti kisebbségek esetében 20 képviselő és szenátor ül a törvényhozásban, a radikálisan lecsökkentett létszámú parlamentben ezek a számok 20-ra, illetve kettőre csökkennének. Ez gyakorlatilag a magyar képviselet eljelentéktelenedését hozná, a többi nemzeti kisebbség képviselete pedig gyakorlatilag eltűnne. Román szempontból nézve ugyanakkor egy ilyen helyzet közeledést jelentene azok elképzeléséhez, akik egy kizárólag román és ortodox országot szeretnének, a magyarok szempontjából viszont egy ilyen felállás azt is magával hozná, hogy a szórványképviseletet nem lehetne megoldani, csak pár erdélyi megyéből lehetne bejuttatni képviselőket a törvényhozásba, a Kárpátokon túli megyékből származó pár mandátum helyzete is kétségessé válna. Antal Árpád szerint az RMDSZ csak olyan változatot támogathat, amely révén a képviselet úgy marad fenn, hogy sem a parlamentben, sem Erdély-szinten nem csökken a magyarság politikai súlya. A lakosságarányos csökkentés (az említett 10 százalék körüli) esetében a szövetség is veszítene pár mandátumot, de ez nem befolyásolná a politikai súlyát. A stratégiai igazgató újságírói kérdésre azt is elmondta, hogy az alternatív parlamenti bejutási küszöb felszámolásának kérdése Sorin Grindeanu és a Szociáldemokrata Párt jóvoltából ugyan napirenden van, ez azonban csak zsarolás, ilyeneket lassan hetente hallani a szociáldemokratáktól. Az RMDSZ nem enged a zsarolásnak – szögezte le.

Mint ismert, a szenátus hétfőn hallgatólagosan elfogadta a parlament létszámát 300-ra csökkentő törvénytervezetet, melyet májusban terjesztett be a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR). A tervezet vitát váltott ki a koalíciós pártok között. A jogszabály szerint a kétkamarás parlament megmaradna, ám csak kétszáz képviselő és száz szenátor alkotná a törvényhozást. A döntő testület a képviselőház, a szenátuson azért mehetett át a tervezet, mivel a felsőház kicsúszott abból a 60 napos határidőből, amely alatt meg kellett volna vitatni a jogszabály-kezdeményezést.