Több mint húsz településen rendelték el az állatok mozgatásának, szállításának és leölésének tilalmát csütörtökön, miután egy bitai háztáji gazdaság négy sertésénél afrikaisertéspestis-fertőzést igazoltak a Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság szakemberei. A fertőzött állatokat szabályszerűen megsemmisítették, a hatóságok a szigorítások mellett az érintett településeken összeírják a sertésállományt. Amennyiben harminc napig újabb fertőzést nem tapasztalnak, feloldják a tiltásokat. A fertőzés forrása egyelőre nem ismert, ezt vizsgálat deríti ki.
Örsi Csaba, az állategészségügyi igazgatóság vezetője lapunk megkeresésére elmondta, az érintett gazda értesítése nyomán szálltak ki, mintát vettek, a brassói laboratóriumi vizsgálat igazolta, hogy afrikai sertéspestiről van szó. Ilyen esetekben a 2022-ben elfogadott országos készenléti terv szerint járnak el, egyrészt a fertőzött állatokat – ha még nem pusztultak el – leölik, majd a tetemeket megsemmisítik (ez esetben egy, a helyi önkormányzat által kijelölt helyen elásták azokat). Az érintett gazdaságban fertőtlenítették a helyszínt és az eszközöket.
Az igazgató elmondta: a bitai gazdaságban négy állatból kettő már elpusztult, amikor kollégái a helyszínre kiszálltak, a maradék kettő nagyon rossz állapotban volt, ezeket a szabály szerint leölték, majd a rétyi önkormányzat által erre a célra kijelölt helyen eltemették. Három kilométeres körzetben védelmi övezetet hoztak létre, amely Bita, Réty, Egerpatak, Nagyborosnyó, Lécfalva és Várhegy településeket érinti. Emellett egy 10 kilométeres megfigyelési övezetet is kijelöltek, ez Szacsva, Komolló, Kispatak, Kisborosnyó, Feldoboly, Cófalva, Lécfalva, Nagypatak, Barátos, Orbaitelek, Szörcse, Dálnok, Maksa, Besenyő, Angyalos, Szentivánlaborfalva, Uzon, Lisznyó és Sepsimagyarós településeket fedi le. A három kilométeres körzetben a hatósági és a körzeti állatorvos összeírja a sertésállományt. A tiltások mindkét körzetben harminc napig fennállnak, és ha ez idő alatt nem jelenik meg újabb eset, fel lehet számolni a járványhelyzeti rendelkezéseket. A körzetekben a járványhelyzeti korlátozások idején tilos hatósági engedély nélkül a haszonállatok mozgatása, szállítása, továbbá sertéshús, takarmány és a tenyésztéssel kapcsolatos eszközök szállítása, házi disznóvágást pedig csak állatorvosi (hatósági) engedéllyel lehet végezni.
Bita környékén további közel húsz településen léptek életbe a haszonállatokra vonatkozó tiltások. Fotó: Demeter Virág Katalin
Egyelőre nem tudni, honnan jött
Lapunk kérdésére, hogy a tiltásokat mennyire tartják be, mennyire lehet elejét venni a kór terjedésének, az igazgató elmondta: általában a gazdák ilyen esetben megijednek, és elkezdik levágni a sertéseket. Örsi Csaba szerint jelenleg nem kell olyan helyzetre számítani, mint pár éve Sepsiszentgyörgyön az Őrkő negyedben, ahol ellenőrző pontokat kellett felállítani, hogy a sertéseket ne vigyék ki a karantén alá helyezett körzetből. A mostani érintett területen nincs jelentős állatmozgatás, a környéken nem működnek nagy farmok, ahol 40–50 sertést tartanának értékesítési céllal, így kisebb az esélye, hogy „széthordozzák” a vírust. Teljesen kizárni viszont nem lehet, hiszen nem csak maga az állat képes a fertőzést továbbvinni, például a ruházaton is megmaradhat. Elmondta azt is: egyelőre nem tudnak egyértelmű választ adni arra, hogy a kór hogyan került a gazdaságba, folyamatban egy járványügyi vizsgálat, ennek eredménye alapján tudnak pontosabbat. Voltak korábbi esetek, amikor a betegség olyan gazdaságokban jelent meg, melyek közelebb voltak az erdőhöz – ilyen helyzetekben vaddisznókról tud az állományba bekerülni a betegség, de a bitai esetre ez nem jelenthető ki bizonyosan.
Örsi Csaba megjegyezte, hogy Kovászna megye eddig viszonylag jól állt, más megyékben 50–60 sertéspestisgócpont is létezik. Országos szinten csak pár megye volt mentes a fertőzéstől, és várható volt, hogy előbb-utóbb itt is megjelenik. Háromszéken három év és nyolc hónapja nem volt eset, az utolsót 2022 februárjában jegyezték. Az igazgató kiemelte: gond ezzel a betegséggel, hogy nem létezik kezelés rá, oltóanyag lenne, de az az Európai Unióban nem engedélyezett, ezért csak a fertőzött állatok leölése, megsemmisítése, illetve a fertőtlenítés az alkalmazható módszer hasonló esetben. Az állategészségügyi hatóság mindenképp azt kéri a gazdáktól, hogy amennyiben elhullott vagy beteg sertést találnak, jelezzék az állatorvosnak.
Örsi Csaba kitért arra is, hogy pár szabály betartásával elkerülhető lenne a járvány, ezt többször is a gazdák tudomására hozták. Tíz szabályról van szó: ne vásároljanak sertéseket ismeretlenektől; ne vásároljanak olcsón kínált, fülszám nélküli állatokat; a megvásárolt állatokat egy hónapig különítsék el a saját állománytól; rendszeresen takarítsák, fertőtlenítsék a pajtát; használjanak mindig tiszta munkaruhát és cipőt, amikor ellátják az állatokat; használjanak cipőfertőtlenítőt az istálló bejáratánál; ne adjanak és ne kérjenek kölcsön istállóban használt eszközöket, szerszámokat; ne etessék háztartási élelmiszerhulladékkal, moslékkal a sertéseket; a fertőzésgyanús állatot ne vágják le fogyasztásra, ezzel csak a betegség terjedését segítik.
Szalmával és klórmésszel földelik el a fertőzött állattetemeket. Fotó: Réty község önkormányzata
Rétyen felkészültek
Dombora Lehel, Réty község (Bita település ide tartozik) polgármestere lapunk megkeresésére elmondta, sajnos már van tapasztalatuk ezen a téren. Az önkormányzatnak kötelessége a hatóságokkal együttműködve megoldani az állatok megsemmisítését. Több mint négy évvel ezelőtt, 2021 februárjában a szacsvai vadaspark területén a teljes vaddisznóállomány (közel kétszáz egyed) elpusztult a kór miatt, ezért ismerik az eljárást. A megsemmisítésre két lehetőségük van: a tetemeket elviszik hamvasztani vagy eltemetik. Előbbivel gond, hogy a megyében csak Lemhényben van erre lehetőség, a működtetőnek viszont sertésfarmja van, ezért pestises tetemet oda nem vihetnek. Nem is ajánlott a tetemet a fél megyén keresztülhordozni, így maradt a temetés. Ezt előre kijelölt, a vízügyi és a környezetvédelmi hatósággal engedélyeztetett helyeken lehet megtenni. Ismét csak elkerülendő, hogy a disznótetemeket messze kelljen vinni, a bitai közlegelő egy félreesőbb részét jelölték ki erre a célra.
Az önkormányzat már a fertőzés visszaigazolását követően előkészítette a terepet, beszerezte a szükséges anyagokat (fólia, szalma, klórmész), így mire a hatóság megérkezett, el is tudták temetni az állatokat. A polgármester azt is elmondta, hogy a most elpusztult állatok fülszámmal ellátott, nyilvántartott sertések voltak, de sajnos kerül anélküli is, és a maga részéről nem érti, egyesek miért választják még mindig ezt az utat. Nem jár többletköltséggel a nyilvántartásba vétel, mégis még mindig akadnak, akik szabálytalanul tartják, adják-veszik az állatokat. Dombora Lehel szerint a kór terjedésének egyik oka lehet ez, illetve az, hogy sokan az állattartással kapcsolatos ajánlásokat sem tartják be. Ami a kór terjedésének megakadályozását illeti, a polgármester hozzátette: papíron sok kötelezettséget az önkormányzatra hárítanak, de ezek egy részét hatásköri okok miatt nem tudják betartani: útzárat például csak a rendőrség tud felállítani, a gazdaságok ellenőrzését is külön hatóság végzi. Az előírt műszaki támogatást megadták a hatóságoknak, azaz a fertőzött állattetemek megsemmisítését megoldották, illetve tájékoztatják az embereket, hogy jelezzék, ha beteg vagy elhullott sertés van a gazdaságukban, és vegyék komolyan a korlátozásokat.
