Vetró András kiállítása Sepsiszentkirályban

2025. november 11., kedd, Közélet

November végéig látogatható a sepsiszentkirályi unitárius templomban és a paplak udvarán lévő csűrben a Vetró András szobraiból, kisplasztikáiból és rajzaiból álló kiállítás, melynek megnyitóját október 26-án istentisztelet keretében tartották. A sepsiszetgyörgyi Liszt Intézet és a Székely Nemzeti Múzeum közreműködésével létrehozott kiállításról a házigazda Szilágyi Szilamér lelkészt kérdeztük.

  • A művész a templomban. Henning János felvételei
    A művész a templomban. Henning János felvételei

A templomban az anyaság, szent család témakör szobraiból nyílt tárlat, melynek címe: Reménykeltők. A csűrben a művész híres magyar személyiségeket ábrázoló plakettjeit állították ki, többek között Bartók Béláról, Farkas Árpádról, Jókai Mórról, Petőfi Sándorról, Reményik Sándorról készült plasztikákat, valamint különböző Vetró-rajzok is láthatóak.

Kérdésünkre, hogy miként sikerült Háromszék egyik legfontosabb képző­művészének munkáit kiállítani Sepsiszentkirályban, a lelkész elmondta, hogy kalandos volt a Vetró Andrással való ismeretsége. „Egy ócskapiacon vásároltam egy festményt, és kiderült, hogy annak van egy másik része is András bácsinál. Ezért felhívtam a fiát, elkértem a telefonszámát, aztán elmentem Kézdivásárhelyre a műtermébe, ahol több munkát is vásároltam, vásároltunk tőle. Akkor derült ki számomra, hogy egy nagyon vagány, különleges művészről van szó, ezért később is meglátogattam, és egyszer megkérdeztem tőle, beleegyezne-e abba, hogy ezeket a gyönyörű szobrait kiállítsuk az ötszáz éves sepsiszentkirályi unitárius templom régi oltárrészében” – mesélte Szilágyi Szilamér. Így került sor erre a kiállításra, és Vetró András szobrai annyira passzolnak az ódon templomfalak közé, hogy maga a művész is úgy fogalmazott, amikor meglátta a berendezett kiállítást, hogy szobrai hazataláltak. 

 

Vetró András és Szilágyi Szilamér

 

Szilágyi Szilamér szerint a Liszt Intézetnek a kultúrát vidéken népszerűsítő projektje nagyszerűen összeillett a sepsiszentkirályi egyházközség programjával, ahol havonta egy hétvégén kulturális eseményt szerveznek a csűrben, így alakult ki az együttműködés az intézettel. A kiállítás létrehozásának közreműködői között a lelkész Vargha Mihályt, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatóját külön kiemelte, akinek segítségével hatalmas szobortalapzatokat sikerült beszerezniük a munkák méltó bemutatásához.

A megnyitón elsőként Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetője méltatta a művészt, utána István Ildikó Magyar Arany Érdemkereszt díjas népdalénekesnő előadott egy anyasághoz kapcsolódó altatódalt, majd Ráduly Zsófia hegedűművész lépett fel. Ezután Szilágyi Szilamér igehirdetése következett, majd ugyancsak ő beszélgetett Vetró András szobrászművésszel a kiállított alkotásokról a templomban és a csűrben is.

A tíz kis szoborból és három fából készült nagy alkotásból álló Reménykeltők című kiállítás, valamint a csűrben bemutatott munkák november végéig megtekinthetőek.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint ki volt a legrosszabb miniszterelnöke Romániának az elmúlt években?
















eredmények
szavazatok száma 848
szavazógép
2025-11-11: Szabadidő - :

A nap fotója

2025-11-11: Közélet - Böjte Ferenc:

A Székely Nemzeti Múzeum 150 éve (Tortoma Önképzőkör Baróton)

Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója volt a baróti Tortoma Önképzőkör legutóbbi előadásának a meghívottja, aki az általa húsz éve vezetett intézmény másfél évszázadnyi történetét foglalta össze, kitérve a külső egységek, mint például a baróti Erdővidék Múzeuma helyzetére is.