Előadásából kiviláglott, hogy a Székely Nemzeti Múzeum a székelység, az itt élők büszkesége, az erdővidékiek számára pedig külön is az, hiszen alapítója egy erdővidéki asszony volt, az olaszteleki születésű Csereyné Zathureczky Emília. Olaszteleki büszkeség ugyanakkor, hogy Nagy György díszműkovács révén a falu ma is jelen van a múzeumban. Mint elhangzott, napjainkban az olaszteleki kovács számos munkája képezi a múzeum valódi díszét, járul hozzá ékességéhez.

Az igazgató részletezte a múzeum 2019 és 2023 között lezajlott nagyszabású felújítását, melyre az alagsor és a tetőzet bajai miatt kellett sort keríteni. Hangsúlyozta, hogy az ötmillió euró értékű munkálatra az Európai Unió támogatása nélkül soha nem kerülhetett volna sor, s bár ezek voltak pályafutásának legnehezebb évei, a felújítás jól sikerült, a múzeum megújult, korszerűsödött. Kifejtette, a múzeum tartalmának megújításakor külön figyeltek arra, hogy a gyermekek számára is vonzó legyen, és a fiatal látogatókat szolgálják a multimédiás eszközök, az érintőképernyős animációk is. „Nagyon fontos, hogy felkeltsük a fiatalok érdeklődését a múzeum iránt, hiszen ők a jövő múzeumlátogatói” – emelte ki, hozzáfűzve: a turistaszezonon kívül a múzeum látogatóinak 65 százalékát ma is a gyermekek teszik ki. Úgy vélte, a múzeum épületét tervező Kós Károly is ezt szerette volna, hogy haladjanak a korral, hiszen ő, bár ragaszkodott a hagyományokhoz, egy nagyon avantgárd ember volt. „Fontos volt neki a hagyomány, de a kor lenyomata is” – mondta róla az igazgató.

Vargha Mihály beszélt arról is, hogy a múzeum kertje az Erdővidéken a népi feredők felújítása kapcsán ismert Herczeg Ágnesnek köszönhetően dendrológiai parkká alakult, melyben 1600 őshonos fa, bokor és cserje kapott helyet. Másrészt pedig nőtt a román ajkú látogatók száma, így a múzeum a népek, kultúrák közötti kapocs szerepét is betölti. „Míg régebb gyakori volt, hogy a románok inkább csak gyalázkodtak a múzeum kapcsán, mára megfordult a helyzet, csodálják és gratulálnak kiállításainkhoz” – mondta el.

Összességében úgy vélte, hogy az 53 alkalmazottal működő Székely Nemzeti Múzeumnál mindig van feladat, de a kreatív munka elégtétel számukra, hiszen sok embernek szereznek örömet általa. A jövőről szót ejtve kifejtette, hogy az épület tornyában egy Kós Károly-emlékszobát kívánnak berendezni, ugyanakkor megvásároltak egy szomszédos telket is, ahol ajándékbolt, kávézó, könyvesbolt kapna helyet, ezek által is bővítve a múzeum kínálatát.

Az előadás után szó esett a Székely Nemzeti Múzeum baróti alegységéről, Erdővidék Múzeumáról is. Mint kiderült, Sepsiszentgyörggyel ellentétben Baróton a dolgok egy kicsit „megrekedtek”, hiszen a 2006-ban megnyílt múzeum rég tervezett bővítését azóta sem tudták megejteni. A jelen levő Demeter László igazgató azt mondta: „ezért Erdővidék értékeit nem áll módunkban Erdővidék Múzeumában bemutatni”, de reményét fejezte ki, hogy a dolgok változni fognak. Mint részletezte, Erdővidék Múzeumának bővítésére több elgondolás is van, többek között, hogy egy teljesen új épületet emeljenek a város végén, ahol rendelkezésre áll egy terület, ezért a jövő év elején beszélgetést kezdeményez az illetékesekkel a hogyan továbbot illetően.

Vargha Mihály úgy vélte, a sikerhez mindenekelőtt az kell, hogy az önkormányzatok álljanak az ügy mellé, jelen esetben a baróti önkormányzat is mérje fel egy múzeum létének fontosságát és támogassa a fejlesztéseket.

Az előadás végén a baróti hallgatóság részéről nemcsak Vargha Mihály igazgatónak, de a Székely Nemzeti Múzeum felújítását kivitelezőknek is szólt a taps, az előadás szervezője, Demeter Zoltán pedig egy Kós Károly-plakettet kapott ajándékba Vargha Mihálytól.