Elöljáróban Farcádi Botond röviden bemutatta a háromszéki származású Pálmai Tamást, aki „civilben” háziorvosként dolgozik Békésen, majd felolvasott egy Móra Ferenc-mesét, amelynek margóján Pálmai arról vallott, hogy élete során a kisgyermek, az édesapa és a nagyapó szerepét is megélte már, utóbbiból született meg a Katica macija című mesekönyv.

Nem szokványos dolog, hogy egy orvos és közéleti személyiség ebben a „negyvenen túli” korban első könyves szerző lesz, de ez mégiscsak jobb, mint ha idős íróként kezdett volna el műteni – jegyezte meg a főszerkesztő, mire Pálmai Tamás elmesélte, hogy valójában már diákkorától incselkedik az irodalommal. Több neves mentora is volt, és bár egyesek lebeszélték az írásról, irodalmi és publicisztikai műfajokkal is próbálkozott, aztán a Békési Újság harminc évvel ezelőtti indulása után kezdett el rendszeresen jegyzeteket írni. Még Farkas Árpád korában lett a Háromszék külső munkatársa. Egy ideig közéleti szerepet vállalt, Békés alpolgármestere is volt, de már visszavonult a közélettől. Négy unokája inspirálta a verses mesekönyv megírására. Valójában egy délutáni szösszenet volt számára a könyv megírása, melynek kezdetben Macimese volt a címe. Az illusztrátornak, Horváth Hajnalkának már sokkal több időbe telt a rajzok elkészítése, és az ő ötlete nyomán vált főszereplővé Katica, mert szerették volna visszahozni a mesevilágba a mostanában gyakran negatív szerepekben feltüntetett katicabogarat – vallotta a szerző.

Inkább egy jegyzet- vagy esszékötetet nézett volna ki belőle – mondta ezután Farcádi Botond, hisz Pálmai szerinte azon íróemberek közé tartozik, akik „ritkán látott elköteleződéssel tudják elegyíteni a természetes íráskészséget a közéleti szerepvállalással egy bizonyos értékrendszerhez való szilárd ragaszkodás mentén”. Igen, többen biztatják egy esszékötet kiadására, még finanszírozást is ígértek neki – mondta a szerző –, ezért elkezdett gondolkodni egy olyan kerettörténeten, amelyben egységes egészet tudnának alkotni a Háromszékben megjelent írásai, pontosabban azoknak csupán az a része, amely nem aktuálpolitikai vonatkozású.

Farcádi kérdése nyomán arról is mesélt, hogy diákévei tüntető magyarkodása miatt, valamint amiatt, amit később is képviselt, lassan elfogyott körülötte a levegő, és a forradalmat követő események semmi jót nem ígértek, ezért telepedtek ki Magyarországra. Békés Sepsiszentgyörgyre emlékeztette őket, de ott mindaddig gyökértelennek érezték magukat, amíg megalakult a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ), melyben igazi barátokra találtak. Sokáig árulónak érezte magát azért, hogy elhagyta a szülőföldjét, aztán abban találta meg a küldetését, hogy barátaival együtt Békés polgári várossá tételén fáradozott. Azonban rendkívül szoros, szinte napi kapcsolatban áll egykori itthoni osztálytársaival, akikkel 1977-ben végeztek, és akiknek a nevét el is sorolta betűrendben. Bevallása szerint az itthon és otthon életérzése meghatározza az életét, ami a Háromszékben közölt Békési leveleiből is egyértelműen kiderül. 

A könyvről megtudhattuk, hogy egészen békési termék: illusztrátora, szerkesztője, korrektora, fényképésze, nyomdája is békési, és egy fillért sem fogadott el senki a munkájáért, csak a nyomdát kellett kifizetni. Ezért olcsón árusítják, Sepsiszentgyörgyön a LibriM-ben lehet megvásárolni.

A Mácsafej zenekar igazi meglepetést tartogatott a szerzőnek, hisz titokban megzenésítették és ezúttal először adták elő nyilvánosan a Katica macija című verses mesét. Az esemény dedikációval zárult, miközben eredeti békési termékeket: többféle vastag kolbászt házi kenyérrel, szilvalekváros papucsot, pálinkát és bort kóstolhattak a résztvevők, amiket Pálmai Tamás ismerősei adományoztak a könyvbemutatóra. Mint mondta, ugyanazok az emberek küldték ezeket a finomságokat, akik augusztus 20-án évről évre elkészítik a nemzeti összetartozás kenyerét, hogy annak bevételét Böjte Csaba gyergyószentmiklósi otthonának adományozzák.