Tele vannak a bevásárlóközpontok a családok számára annyira szükséges ilyen jellegű alapélelmiszerekkel, ott van a krumpli, az egyre gyakrabban nagyban termelt hagyma, a murok és még a vérvörös cékla is. Népes a reggeli órákban ez a vidék, gépek és siető emberek birkóznak a reggeli bajokkal, s amikor a nap is mutatja sugarait, a kissé megkésett betakarodó magántermelőkkel tele vannak még a falvak körüli mezők.

Barabás Miklós szülőfalujában

Ottjártunkkor épp egyhetes csend honolt a kézdimárkosfalvi elemiben. 

– Két összevont osztállyal működünk, az első osztály a harmadikkal, az előkészítősök a második és a negyedik osztállyal, az óvodába tizenöten vannak beíratva, Bencze Emőke tanítja, oktatja őket. A szentkatolnai önkormányzat építtette a vadonatúj iskolánkat, folyosóján a névadó Barabás Miklós színes önarcképe tekint le ránk, s mondanunk sem kell, hogy egy évben egyszer mi is megemlékezünk róla tanulóinkkal együtt –  mondta el Néda Imola tanítónő. 

A falu nevét minden valószínűséggel Szent Márktól, régi katolikus templomának védőszentjéről kaphatta. 

Ifj. Karsai József faragómester

– A katolikus hívek száma negyven körül van – nyilatkozta kérdésünkre Dombi Elvira, a kis kápolna mindenese –, hozzánk a csernátoni plébános úr szolgál be, a reformátusok többen vannak.

A falu nevét nagy szülöttje, a festő Barabás Miklós (1810–1898) előnévként használta. Arcmását fehér márványba Hunyadi László marosvásárhelyi szobrász mintázta meg, mellszobra a központi parkban áll, nevét 1998-tól emlékkopja is őrzi.

A falu középkori temploma a jelenlegi református templom és a parókia közös telkén állt, kertjében még élnek a millenniumi fenyők, melyeket a magyar honfoglalás ezredévi ünnepségei alkalmával ültettek. Itt látható a negyvennyolcas emlékműegyüttes: a néma harang és a vesztett csatákat jelképező öt faragott emlékkopja. Alkotója Kászoni Róbert képzőművész (2006). 

Egy kézfogásra bekopogtunk Berszán István helytörténeti adatgyűjtő krónikáshoz és ifj. Karsai József székelykapu-építőhöz is, aki jelenleg a márkosfalvi temető kapuját készíti a helyi református nőszövetség megrendelésére.

A hatolykai ácsolt harangláb

Ünnep előtt Martonfalván

Látogatásunk idején már emlegették, hogy november derekán a katolikusok készülnek a Szent Márton-napi templombúcsúra, ugyanis a hagyomány szerint a falu egykori templomának is Szent Márton lehetett a védelmezője. Martonfalva 1407-ben már írott okmányban szerepel, s feltételezik, hogy hajdanában Szentmártonfalva lehetett. Vasárnap, az 1975–1977-ben épített kápolnájuk búcsúnapján Tours-i Szent Mártonra (Kr. u. 316–397) emlékeznek.

Szerettünk volna nyomába szegődni annak, hogy réges-régen létezett-e ebben a faluban Szent Márton-napi helyi székely szokás. A martonfalviak bólogattak, amikor a libákat emlegettük Szent Márton kapcsán. Adatok hiányában nem tudjuk bizonyítani, hogy estek-e áldozatul hízott libák éppen Szent Márton napján valaha is a háromszéki Felső-Mezőföldön. Ennek talán az is oka lehetett, hogy az egész megye területén csak itt és Feltorja katolikus templomában emlékeztek-emlékeznek Szent Márton püspökre. Ötvenöt éves korában Mártont püspökké választották, ő azonban tiltakozott ez ellen. A legenda szerint egy libaólban próbált elrejtőzni, de a ludak elárulták gágogásukkal. Innen Szent Márton és a liba jelképes kapcsolata. 

Martonfalvi születésű volt ellenben Martonfalvi Tóth György, aki a 17. századi erdélyi magyar művelődés kimagasló, külföldön tanult személyisége volt, és a falu nevét előnévként használta. 

Jelkép: A néma harang

Martonfalvára kissé alkalmatlan pillanatban érkeztünk. A falu református lelkipásztorával nem sikerült találkoznunk. Megtekintettük a református templom előterében összeállított ötletes őszi jelképet, M. Tóth György mellszobrát, az új református lelkészi lakást, melybe – mint mondták – az új fiatal lelkész be is költözött. 

Lencsevégre kaptuk az egyre romosodó Horváth–Lázár-kúriát, mely a falu egyik, 1848–49-cel kapcsolatos műemlék épülete. Nem mindennapos esemény helyszíne volt, ugyanis 1849. január 15-én ebben az udvarházban mondták fel a székelység számára megalázó árapataki békeszerződést, és a harc azonnali felvételéről határoztak. A ház tulajdonosa Horváth Ignác Mátyás-huszár alezredes volt. A megtartott tanácskozáson többek között a csíki Gál Sándor, az illyefalvi Gál Dániel, a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Károly és laborfalvi Berde Mózes is részt vett – írja a Kúriák Könyve. 

És mert a Felső-Mezőföld Csernáton és Szentkatolna között mai megnevezéssel „a pityóka világa”, nem tehettük, hogy egy kézfogásra fel ne keressük régi ismerősünket, Héjja Alpár termelőt, s érdeklődjünk őszi pityókás hírek felől. „Eddig itt, mifelénk nemigen jelentek meg a nagybani felvásárlók – mondta –, talán lassacskán megkezdődik. Ami az árakat illeti, még véleményt mondani is nehéz. A többszörös okokból kifolyólag gyengébbecskének mutatkozó pityóka kilóját eddig 1,2 és 1,3 lej közötti áron lehetett értékesíteni, a szebben mutató kilója 1,3 és 1,4 lej között ingadozott.”

A Horváth-Lázár kúria

Borvizes fürdő és mofetta Hatolykán

A föld mélyének áldását hasznosítják a Szentkatolna községhez tartozó katolikusok lakta településen, Hatolykán. Ott fekszik az ultramodern fürdőközpont, ahol a földkéregnek egy repedésrendszere van, s ahol a felszínre jut a gyógyerejű gáz és a szénsavas gyógyvíz. Főleg periferikus érbántalmak és mozgásszervi megbetegedések, valamint magas vérnyomás kezelésére ajánlja a meglepő háromszéki reklám. Tízkádas gyógyfürdő működik itt télen is, mofetta, szauna, masszásszalon és fizio­terápiás orvosi rendelő. Az épület emeleti szintjén kényelmes vendégszobák fogadják a látogatókat – részletezte látogatásunk idején Ráduly Zsolt tanácsadó és felügyelő. 

Hatolyka idegenforgalmi értéke a templom előterében álló, 1668-ból való ácsolt harangláb, Háromszék legrégibb ilyen jellegű építménye. Kora középkori templomát a barokk korban megújították, templombúcsúja mindenszentek napján volt. 

Ráduly Zsolt

Ebben a faluban, csodák-csodája, megmaradt és újra felélesztették a tavaszi kakasütés régi helyi népszokását. Húsvéthoz kötődött, de az utóbbi években a mindenkori falunapok kedvenc attrakciója. Évente mintegy negyedszáz gyerek és felnőtt nevez be a játékba. Az viheti haza a kakast, akinek sikerül bekötött szemmel, három próbálkozásból hosszú pálcájával megérintenie, enyhén megütnie a lábánál kikötött kakast. 

Hatolyka testvértelepülési kapcsolatot ápol a magyarországi Tardona községgel, amely ma az egyik legjelentősebb Jókai-emlékhely. Jókai Mór ugyanis a szabadságharc bukása után a feltételezett megtorlások elől Tardonán keresett és talált menedéket addig, amíg felesége, Benke Judit – művésznevén Laborfalvi Róza – nem szerzett számára menlevelet.

Szentkatolna: római katolikus templom

Szent Katalin védelmében

Hatolykával szomszédos település Szentkatolna, a községközpont, önkormányzatának vezetője Tusa Levente polgármester, aki már több cikluson át irányítja a község fejlődését.

A katolnai katolikus templomnak Alexandriai Szent Katalin vértanú a védőszentje. A legenda szerint keresztény hívőként nem vett részt a bálványimádók szertartásain, s ezzel nyíltan szembeszegült a császár parancsával. Börtönbe vetették, tanult férfiakat küldtek hozzá, hogy megnyerjék a pogányság számára. Katalin olyan bölcsességgel védelmezte hitét, hogy szavai nyomán még a meggyőzésére küldött „okosok” is keresztényekké lettek. Először kerékbe akarták törni, a kerék azonban a legenda szerint darabokra tört, végül lefejezték. Alexandriában született és ott is halt meg. Naptári ünnepe – így a nevét viselő templomok búcsúnapja is – november 25-én van. 

A hagyományos vallásos irodalom úgy tartja, hogy Szent Katalin a tudós emberek, filozófusok, nyomdászok, könyvtárosok, a tanulódiákság, a dajkák védelmezője, ám ugyanakkor a kerékgyártók védőszentje is. Milliónyi keresztény könyörög ma is segítségért hozzá. 

Néda Imola tanítónő

A 14. és a 15. század között épült fel Katolnán a Szent Katalin-templom, amely egy tatár támadás áldozata lett – írja a templomtörténet –, helyére új templomot 1542-ben építettek, amely a reformáció idején evangélikussá vált. A templomot ért nagy tűzvész ellenére sok emlék megmaradt a katolikus korból, így a délkeleti portikusz belső homlokfalán látható Fekete Madonna-falkép, amelyen a kis Jézust ölében tartó Mária alakja mellett balról láthatjuk Szent Katalint a kerék jelképpel, jobb felén pedig Szent Borbálát. Nos, itt volt alkalmam látni a vértanú régi arcmását úgy, ahogyan azt valaha alkotója megfestette. A templom kórusa alatti fülkében Szent Katalin-oltárt alakítottak ki, amely sajnos az itt levő szoborképpel együtt a reformáció első évtizedeiben eltűnt. 

Szentkatolna a pápai tizedjegyzék 1332. évi rovatában Sancta Catheri­na néven szerepel, akkor a faluban már plébániatemplom állt. Régi temploma az 1802. évi nagy földrengéskor összeomlott, helyette 1815–1823 között építettek újat a helybeliek adományaiból és a szentkatolnai születésű dr. Demény Antal (1733–1844) budapesti egyetemi tanár és rektor bőkezű támogatásával, aki oltárképet is rendelt, rajta a vértanú Szent Katalin ismert képe, Schöff József alkotása látható. Néhai Lestyán Ferenc atya adatai szerint Szent Katalin volt a titulusa a régió több közeli templomának, többek között Brassó, Gyergyóditró és Nagykászon régi templomának is.

Martonfalvi Tóth György

Szentkatolnán szól a László-harang

Érdekes fordulatot hozott az első világháború az egyházközség életébe, ugyanis a harcok áldozata lett a kézdivásárhelyi jogász, dr. Sinkovits Ottó László nevű fia. Az apa és neje, aranyospolyáni Csiszár Emília 1920-ban egy kb. 3 mázsa súlyú harangot öntetett hősi halált halt gyermekük emlékére az olaszországi Udine városában. A László-harang, ahogyan akkoron nevezte a falu népe, ma a katolnai plébánia nagyobbik harangja. Az apának az volt a kérése, hogy fia emlékére „hosszan szólaltassák meg mindig ezt a harangot Szent László napján” – tájékoztatott Fülöp Barna, a helyi katolikus egyházközség megyebírója. 

A Sinkovits család egy tagját, pontosabban dr. Sinkovits Ignác ezredorvost (említett Sinkovits Ottó apját) a felvidéki Fülek (Nógrád megye) szülötteként helyezték ezredével együtt az udvarterek városába, ahol feleségül vette a módos Cseh család lányát, Polixénát, és ahol főorvosává választotta őt a város. Sinkovits Ignác magas kort ért meg: nyolcvanévesen hunyt el 1900-ban.

Az ősz (kompozíció)

A katolnai jelesek

emlékének őrzése az önkormányzat, az iskola és az egyházak feladata. Szellemi kincsünk őrzésének fontosságát ft. Boros Lászlóval, az ide kinevezett plébánossal, Földi Lajos kántorral és Fülöp Barna gondnokkal már évekkel ezelőtt megosztottuk. Az atyának Zete­lakán öntötték fejére a keresztvizet, Gyergyószentmiklós, a szórvány, Kézdimartonos és Csikszenttamás volt szolgálati helye, nem ismeretlenként érkezett tehát a Szentföldre. A katolnai kántor pedig több mint negyven éve végzi a templomi énekvezérség megtisztelő szolgálatát. Élő, élni akaró a katolnai katolikus egyházközség, Hatolyka és Martonfalva filiáival együtt a hívek száma megközelíti az ezerötszáz lelket.

A templom előtere valóságos emlékpark. Itt áll az első világháború áldozatainak emlékműve, a polyáni Laub testvérek munkája 1936-ból. Itt vannak néhai Bakk István adományozó emlékoszlopai, az 1848–49-es magyar szabadságharc és a második világháború hősi emlékművei, külön kopjafával örökítették meg a magyar honfoglalás 1100. évfordulóját és Márton Áron mártír püspök születésének centenáriumát (1896–1996). A magyar forradalom és szabadságharc másfél százados évfordulójára itt helyezték el Rhéti József pávai faragómester domborműves emlékkopjáját (1998). És van itt egy ritka érdekesség is: egy 1709-ben készült, utóbb részben javított fakereszt.