Beszélgetés Tamás Sándorral, Kovászna Megye Tanácsának elnökévelBiztos pontok válságos időkben

2025. november 12., szerda, Közélet

Háromszéken folyamatos építkezés zajlik, még úgy is, hogy egyre több a nehézség és a Bukarestből érkező kiszámíthatatlan döntés. Egy éve alakult meg Kovászna Megye Tanácsának jelenlegi testülete, ennek apropóján Tamás Sándor tanácselnökkel arról beszélgettünk, hogyan telt ez az év és az elmúlt 17, amióta a megyei önkormányzatot vezeti. Az interjúból kiderül: lehet építkezni nehéz időkben is, de ehhez előrelátó lépesek szükségesek. 

  • Tamás Sándor: Nehéz időszak áll előttünk. Fotók: Kovászna Megye Tanácsának sajtóirodája
    Tamás Sándor: Nehéz időszak áll előttünk. Fotók: Kovászna Megye Tanácsának sajtóirodája

– Elnök úr, egy éve, október 23-án alakult meg a jelenlegi megyei tanács. Hogyan értékelné ezt az elmúlt, kihívásokkal teli évet?
– Az elmúlt évet két vonalon kell és érdemes értékelni: egyrészt politikai, másrészt a konkrét fejlesztések szempontjából. Politikai szempontból nagyon nehéz évet hagyunk magunk mögött, hiszen lebonyolítottunk egy első fordulós államelnök-választást, utána egy parlamentit, majd ezt követően még egy első fordulós és egy második fordulós államelnök-választást is. Ez a folyamat nemcsak a magyar közösséget, hanem az egész országot megviselte, és egyre mélyebb politikai, majd gazdasági válságba sodorta Romániát. Egy évvel ezelőtt azt mondtam: nem lesz könnyebb, csak másként lesz nehéz. Ez a mondás nem csak beigazolódott, hanem azt tapasztaltuk, hogy a helyzet a vártnál is sokkal nehezebb és bonyolultabb lett.

– Említette a politikai nehézségeket. Milyen konkrét kihívásokkal kellett szembenézniük Bukarest irányából, és ez hogyan befolyásolta a munkájukat?
– Folyamatosan szembesülünk a bukaresti átszervezési szándékokkal. A községek, kisvárosok megszüntetése, a megyék összevonása újra és újra terítékre kerül. Ezen fe­lül komoly pénzügyi nehézségeket okoznak a költségvetési megszorítások, amelyekkel egyetértünk, hiszen ahol szükséges, bizony meg kell húzni a derékszíjat. De a „kiszámíthatóság” és a „tervezhetőség” ismeretlen fogalmak Bukarestben. A központi kormányzat sokszor rossz politikai döntéseket hozott, vagy épp határozatlanságával el­odázta a problémát, és ezek az egész ország lakosságát, ezen belül az erdélyi magyarságot is sújtják. 

 

Elkészült az új tüdőkórház Sepsiszentgyörgyön. A fejlesztési minisztérium az épületet átadta a megyei önkormányzatnak. Jelenleg az engedélyeztetés zajlik, hamarosan működőképessé válik a megye új tüdőkórháza

 

– Sokan feltehetik a kérdést: ilyen körülmények között miért van szükség az RMDSZ kormányzati szerepvállalására?
– A kérdés jogos, de én visszakérdeznék: ha nem ott, akkor hol? Látjuk, hogy a parlament másik oldalán közel 40 százalékon a fasiszták, a magyargyűlölők állnak – és népszerűségük az országban valószínűleg ennél sokkal nagyobb. Mi nem lehetünk velük. Nekünk, magyaroknak ott kell lennünk, ahol a döntéseket hozzák, mert eredményt nem lehet ellenzékből elérni. Azt is tudni kell, hogy a román kormányban a döntéshozatal egyszemélyes: a miniszterelnök vagy meghallgatja a miniszterek véleményét, vagy nem, de a végső döntést ő hozza meg. Ilyen körülmények között harcolnak Tánczos Barna, Cseke Attila és Demeter András, az RMDSZ miniszterei nap mint nap nemcsak azért, hogy valami jót közösségként elérjünk, hanem azért, hogy megakadályozzunk rosszabbnál rosszabb döntéseket. Hangsúlyozom: Bukarestben nemcsak az a fontos, hogy mit értünk el, hanem az is, hogy mit sikerült megakadályozni! A döntéshozatalban a súlyunk arányos a képviseletünkkel: míg itt helyben, Háromszéken akár 75–100 százalékos támogatottsággal tudunk dönteni, Bukarestben ez csupán 6,5 százalék. Na mármost, lehet, hogy vannak az emberek életét könnyítő, kiváló ötleteink, de számolnunk kell azzal, hogy vannak mások, akik másként képzelik el az élet vezetését, és sok esetben az ellentétes a mi elképzelésünkkel. Jelenleg a legfontosabb célunk, hogy megakadályozzuk a községeink összevonását és a megyéink felszámolását.

– Térjünk át a megyei fejlesztésekre. Melyek voltak a főbb beruházási területek?
– A megyei önkormányzat munkájára két alapelv érvényes. Egyrészt a folytonosság, hiszen a nagy munkákat nem lehet egy év alatt elkezdeni és befejezni, szükség van a stratégiai gondolkodáson alapuló, folyamatos építkezésre. Másrészt a megújulás is jellemző, hiszen az RMDSZ-frakció 50 százalékban, a teljes megyei tanács pedig több mint 60 százalékban új tagokból áll. Rendhagyó volt az év abból a szempontból is, hogy egyik alelnökünk, Kondor Ágota év végén szenátori mandátumot nyert, ezért Gáj Nándor vette át az alelnöki teendőket, akivel gördülékenyen, hatékonyan tudtuk folytatni a munkát az év hátralévő részében, kiemelten a gyerekek évére összpontosítva. Henning László alelnökkel és Kovács Ödön megyemenedzserrel a folytonosság jegyében folytatjuk a munkát. A fő beruházási területeink továbbra is az út, híd, kórház hármasa, de ezek mellett kiemelt szerepet kap az oktatási rendszer fejlesztése és a székely identitás megerősítése is. Ez utóbbi az oka annak, hogy ha választhatok az eredményeink közül, a szívemhez legközelebb a 150 éves Székely Nemzeti Múzeum teljes körű felújítása áll. Ez nemcsak egy épület vagy egy intézmény, hanem a székelység nemzeti múzeuma. A háromszéki családok körében kétségtelenül a legnépszerűbb programunk a 13 éve töretlen sikerrel működő Iskolatáska program. Az elmúlt 13 évben közel 30 ezer előkészítős diáknak tudtunk iskolatáskát és tanfelszerelést biztosítani.

 

A felújított Székely Nemzeti Múzeumban megtekinthető a Székelyek – örökölt vonások című tárlat, amely épp a székely identitást és kulturális örökséget helyezi a középpontba

 

– Az út, híd, kórház hármasa mindig is központi szerepet játszott. Milyen konkrét eredményeket tudnak felmutatni ezeken a területeken az elmúlt évben?
– Valóban az út, híd, kórház hármas fonata jelenti számunkra a fejlődés alapját. Júniusban írtuk alá a megye eddigi legnagyobb értékű, 37 millió eurós finanszírozási szerződését. Ennek keretében öt község kilenc településén – Kézdiszentlélek, Kézdiszentkereszt, Bélafalva, Kurtapatak, Esztelnek, Csomortán, Kézdialmás, Felső- és Alsólemhény – újul meg 19 kilométernyi útszakasz, amelyet több mint tízezer ember használ nap mint nap. Idén befejezzük az erdővidéki úthálózat 50 kilométeres szakaszának újjáépítését. A Mikóújfalu–Hatod–Barót–Ágostonfalvi híd közötti útszakaszon a munkálatokat lezártuk. A Barót–Vargyas–Hargita megye határa közötti útszakaszon még dolgoznak, Baróton a munkálatok szándékosan maradtak a végére: megvártuk, hogy a város befejezze a víz- és csatornarendszer kiépítését az út alatt, mert csak így lehetett tisztességes, hosszú távú munkát végezni. A két nagyberuházás értéke közel 150 millió lej. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának köszönhetően megyeszerte zajlottak a beruházások az Anghel Saligny-programban. A megyei önkormányzat részéről a sepsibükszádi Olt-híd újjáépítése, az angyalosi és a kőröspataki utak teljes körű korszerűsítése megtörtént. Az elmúlt 12 évben 13 új hidat építettünk és 16 régit újítottunk fel. Ez összesen 29 hidat jelent a megyei önkormányzat által fenntartott 60-ból, ami komoly előrelépés, hiszen egy híd megépítése sokkal összetettebb feladat, mint az aszfaltozás.

– Bár a kórházi beruházások is elsősorban építkezésekről, korszerűsítésről szólnak, végső soron mindannyiunk életét befolyásolják. Miben lesz kézzelfogható a fejlődés a háromszékiek számára?
– Cseke Attila fejlesztési miniszternek köszönhetően több mint 40 millió lejes kormányzati finanszírozásból egy teljesen új tüdőkórház épült Sepsiszentgyörgyön. Ezen a nyáron üzemeltük be az új sürgősségi osztályt, nagy szükség volt rá, háromszorosára növeltük az osztály területét, sikerült szétválasztani a felnőtt- és gyerekellátást, röntgen- és CT-vizsgálatokra, újraélesztésre, ortopédiai ellátásra alkalmas helyiségeket alakítottunk ki. A munkálatok a kórházban nem állnak le, hiszen jelenleg is zajlik a főépület C szárnya, a fertőzőosztály, valamint a konyha épületének hőszigetelése, ebben az esetben is már jól látható a haladás. A kórházfejlesztés folyamatos munkát igényel, erre sosem lehet végérvényesen pontot tenni.

 

Barót központjában is zajlik a munka. Hamarosan befejezik az Erdővidék úthálózatát érintő útépítést

 

– Az infrastruktúra mellett az oktatás is kiemelt figyelmet kapott. Milyen lépéseket tettek a háromszéki oktatási hálózat fejlesztése érdekében?
– A megyei tanácshoz tartozó Speciális Általános Iskola sepsiszentgyörgyi épületét teljesen újjáépítettük és kibővítettük. Olyan modern és jól felszerelt intézményt hoztunk létre, amely szerintem példaértékű Romániában. Iskolánk 350 speciális oktatást igénylő gyereket szolgál ki, sajnos azt látjuk, hogy egyre nagyobb rá az igény. Az oktatási infrastruktúra összességében helyi önkormányzati hatáskörnek számít, de ott segítünk, ahol szükség van, ezért összefogva 35 helyi önkormányzattal 556 osztálytermet szereltünk fel modern IT-eszközökkel és új bútorokkal, 30 informatikai és 23 természettudományi laboratóriumot alakítottunk ki, elektromos iskolabuszokat biztosítottunk. A következő nagyobb tervünk oktatáshoz, ifjúsághoz kötődően a zabolai Csipkés-tábor teljes körű újjáépítése.

– Mire számít a jövőben?
– Egy dologban biztos vagyok: nehéz időszak van mögöttünk – és nehéz időszak lesz előttünk. Nekünk az az érdekünk, hogy a kormányon belül maradjunk, és kihozzuk a maximumot a közösségünk javára. Hogy lesznek gondok, abban is biztos vagyok, hiszen olyan szintű gazdasági-társadalmi-politikai válság közepette vagyunk, amely a közelmúltra tekintve példa nélkülinek mondható. De van, amiből nem engedünk: az RMDSZ a jövőben is biztos pont és cselekvő erő – olyan politikai tényező, amely nélkül nem lehet dönteni sem a magyar közösség, sem Románia jövőjéről.

Gy. Turoczki Emese
(X)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint ki volt a legrosszabb miniszterelnöke Romániának az elmúlt években?
















eredmények
szavazatok száma 845
szavazógép
2025-11-12: Szabadidő - :

A nap fotója

2025-11-12: Közélet - Fekete Réka:

Árapatak, a népművészet ragyogó múltú települése (Lőrinczi Vencelné Dénes Etelka könyvének bemutatója)

Tanítói munkája mellett Lőrinczi Vencelné Dénes Etelka (1927–2012) egész életét faluja népművészete megismerésének, kutatásai eredménye átadásának szentelte, és arra is törekedett, hogy faluja népművészetét a felnövő nemzedékek is megismerhessék – mondta köszöntőjében Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója az Árapataki élő népművészet című kötet múlt heti bemutatóján a múzeum Bartók Béla-termében. A Lőrinczi Vencelné Dénes Etelka által 2003-ban jegyzett, több száz árapataki varrottas és írott-tojás-mintát tartalmazó kiadványt Dávid Gyula irodalomtörténész, a kötet szerkesztője és Szőcsné Gazda Enikő néprajzkutató, a kiadvány lektora mutatta be.