A ködös, esős idő, a szürke táj nyomasztó, lehangoló lehet a legtöbb ember számára. A gombász sem kivétel, de csak addig, amíg gombába nem botlik, mert akkor varázscsapásra megváltozik a helyzet.
Szürke tölcsérgomba (Clitocybe nebularis)
Szürkés kalapja a ködös, őszi hangulatot idézi, ezért a legtöbb nyelvben a felhő vagy a köd szót tartalmazza a neve. Tudományos elnevezése sem kivétel, ugyanis a latin nebularis jelentése felhős. Nekem egyik spanyol népi neve tetszik legjobban: nube gris – szürke felhő.
A nagyobb termetű tölcsérgombákhoz tartozik, kalapjának átmérője olykor a 15–20 centimétert is elérheti. Kalapja többnyire domború, széle sokáig begöngyölt, neve ellenére ritkán tölcséresedik, mi több, közepe gyakran kissé púpos. Színe szürkés, szürkésbarna, de lehet fehéres is, felszíne fiatalon hamvas, deres. Lemezei sűrűek, kissé pereszkésen tönkre futók, fehéresek vagy krémszínűek, könnyedén lefejthetők a húsról. Tönkje a töve felé vastagodó, olykor gyökerező, világosabb színű. Húsa fehéres, a kalap közepén aránylag vastag, a tönkben szivacsos, fűszeres illatú és ízű. Lomb- és fenyőerdőben termő, szaprobionta gomba. Tipikus őszi, késő őszi faj, nagyon ritkán azonban tavasszal is megjelenhet, persze jóval szerényebb mennyiségben.
Sepsiszentgyörgy zöldövezeteiben nagyon ritka, ez érthető is, mert avarlakó létére nehezen talál magának itt megfelelő életteret. A lehullott levelek, termések, ágak nagy részét eltakarítják, ezért nagyon kevés az a hely, ahol háborítatlanul kialakulhat némi avarszőnyeg. Azonban a város melletti, feletti lomb- és fenyőerdők igen gyakori faja.
Mivel bőven terem, a környék egyik közkedvelt étkezési gombája, egyedi aromája viszont túl markánsnak, taszítónak tűnhet egyesek számára. Forrázással, előfőzéssel (a főzőlé leöntése mindenképp javasolt) ezen lehet némileg enyhíteni. Érzékenyebb személyeknél allergiás tüneteket, gyomorpanaszokat is kiválthat. Amíg ezt kitapasztaljuk, érdemes kis mennyiségben és nem este fogyasztani. Egyes források gyógyhatást tulajdonítanak neki. Az ez irányú kutatások antibakteriális és antioxidáns hatást mutattak ki, mindemellett jelenleg nincs elfogadott gyógyászati alkalmazása.
A Lepista (ide tartozik például a lila- és lilatönkű pereszke is) nemzetség tipikus makroszkopikus tulajdonságaival rendelkezik. Sokáig ebbe sorolták be szürke tölcsérpereszke néven, azonban újabban, főleg a szabad szemmel nem látható bélyegeinek köszönhetően, a Clitocybe génusz hosszú listáját gazdagítja. Mérgező párjaként legtöbbet a nagy döggombát (Entoloma sinuatum) emlegetik. Ez utóbbi csak lomberdőben terem, lemezei többé-kevésbé hússzínűek, húsa pedig erősen lisztszagú.
Farkas János
