Közölte tegnap a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), hogy nem sikerült egyezségre jutni a bírói és ügyészi különnyugdíjak kapcsán a Cotroceni-palotában folytatott előző napi tárgyalásokon.
A testület közleménye szerint az államfő által kezdeményezett egyeztetésen a CSM elnöke és alelnöke, a legfelsőbb bíróság elnöke és a legfőbb ügyész, továbbá a miniszterelnök és a koalíciós pártok vezetői vettek részt. „Bár a CSM képviselői nyitottak voltak a vizsgált problémák rendezése iránt, a megbeszélések nem vezettek egy minden fél által elfogadott megoldáshoz” – fogalmaztak.
Mint kiemelték, a CSM képviselői azt javasolták a tárgyalásokon, hogy a szolgálati nyugdíjak alig 8,35 százalékát kitevő bírói és ügyészi nyugdíjakra is ugyanaz a szabályozás legyen érvényes, mint a többi kategóriájú különnyugdíjra. Szerintük ez azt is biztosítaná, hogy a nettó nyugdíj alacsonyabb legyen a nettó fizetésnél. Azt is hangsúlyozták, hogy a CSM továbbra is „racionálisan” viszonyul a témához, sosem kértek olyan szabályozást, amely a fizetésnél magasabb összegű nyugdíjhoz vezetne. A közlemény szerint a tárgyaláson azt is leszögezték, hogy a helyreállítási terv (PNRR) 215-ös mérföldkövének teljesítése nem függ a bírói és ügyészi különnyugdíjakat szabályozó jelenlegi törvény módosításától.
Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője túlzottnak tartja a bíráknak és ügyészeknek a nyugdíjuk összegével kapcsolatos követeléseit. A sajtónak nyilatkozva Csoma tegnap elmondta: információi szerint a bírák és ügyészek azt kérték, hogy a bruttó jövedelmük 65 százalékát kapják nyugdíjként, ami az utolsó nettó jövedelmük 97–98 százalékát jelentené, „ez pedig nem méltányos”. A koalíció szerint a méltányos a nettó jövedelem 70–75 százaléka lenne.
Csoma szerint a kormánynak felelősséget kellene vállalnia a parlamentben a bírák és ügyészek nyugdíját szabályozó új törvénytervezetért, miután a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácstól (CSM) megkapja a véleményezést, de hangsúlyozta, hogy ez a személyes véleménye, nem a koalíció döntése. Szerinte azért lenne helyénvaló a felelősségvállalás, mert kényes témáról van szó, és ha parlamenti vitának vetnék alá, a módosító javaslatok nyomán esetleg megváltozhat a tervezet tartalma. Leszögezte: az ellenzéknek felelősségvállalás esetén is van lehetősége módosító javaslatokat benyújtani a kormányhoz, mielőtt még a parlamentbe kerül a tervezet.