A vezérigazgatót bírálják a gázai háború és a transzneműek jogairól szóló tudósítások miatt is. Az izraeli-palesztin konfliktusban egyértelműen a palesztinek mellé álltak és a Hamasz egyik miniszterének fiával illusztrálták a palesztin gyerekek sanyarú sorsát.

Trump most egymilliárd dolláros kártérítési perrel fenyegette meg a BBC-t. Ilyen alapon hányan és hányan lehetnének milliárdosok, akiknek megvágják beszédét, és az perelne!

A mindenkor független, objektív hírközlő intézményről, az angol BBC-ről is kiderült, hogy úgy ferdítik a valóságot (mint legtöbb hírcsatorna), ahogy nem szégyellik, ami nagy blamázs.

Mindig is voltak félremagyarázható, másként értelmezhető megnyilvánulások, még a magyar történelemben is. Gondoljunk csak Gertrúd királyné 1213-as meggyilkolására, amiről 30 külföldi forrás tesz említést. A gyilkosság tervébe az összeesküvők beavatták János esztergomi érseket, aki a dologban nem akart állást foglalni, ezért kétértelmű választ adott, azaz nem tette ki a vesszőket, és így kétféleképpen lehet értelmezni. Egyik változatban: „A királynét megölni nem kell félnetek, jó lesz, ha mindenki beleegyezne, én nem ellenzem”. Ha balul ütne ki a dolog, akkor: „A királynét megölni nem kell, félnetek jó lesz, ha mindenki beleegyezne, én nem, ellenzem”. 

A Trump beszédét is az eredeti ellenkezőjére alakították, és úgy vágták össze, mintha híveit erőszakra szólította volna fel.

Már nem is muszáj a BBC adásait hallgatni, nézni, mert mindenki saját kezűleg (vagy fejűleg) tud mindenféle álhíreket gyártani, amit aztán követői szentírásnak hisznek. Ráadásul a mesterséges intelligencia is besegít az ilyesfajta hírgyártásba.

Attól függően, hogy milyen irányultságú egy hírközlő, aszerint válogatja össze a számára szimpatikus vagy nem tetsző politikusok szövegét, és így jobbik esetben még egy egyensúly is kialakulhat a tömegtájékoztatásban. Bár a hírfogyasztó, néző általában csak kedvenc hírközlői adását nézi-hallgatja, aztán mások mondhatnak neki bármit, azt úgy sem hiszi el.

Ha legújabb kormányfő-helyettesünk, Oana Gheorghiu beszédét is darabokra vágják, akkor most a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács nem tett volna ellene büntetőfeljelentést. Ugyanis a hölgy a Digi 24-en úgy értékelte, hogy a bírák és ügyészek korkedvezményes nyugdíjazása és az átlagnyugdíj többszörösére rúgó juttatás kiváltsága nem folytatódhat örökre, nem engedheti meg magának Románia. Azt merte mondani, hogy az igazságügyben dolgozók „belekeveredtek egy (Caritas-szerű) piramisjátékba, ami nem tarthat örökké, és a pragmatikus, racionális embereknek ezt meg kell érteniük”. Ezt a Digi24 úgy vághatta volna össze például, hogy „az embereknek meg kell érteniük, hogy az igazságügyben dolgozók sokat dolgoznak”.

Néha jó lenne, ha megcenzúráznák, amit vezető politikusaink mondanak, mert akkor sok kellemetlenséget elkerülhetnének. Most szavai miatt a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács feljelentést tett Oana Gheorghiu ellen. A testület fel van háborodva, mert a hölgy az „éhező gyermek helyzetére hivatkozva kérdőjelezte meg a bírák és ügyészek különnyug­díjának társadalmi indokoltságát”.

A bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárának megnövelésével is mennyit vacakolnak! Tapasztalatcserére lehetne menni Magyarországra, ahol az általános nyugdíjkorhatárhoz (65 év) igazították a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát 2013-ban. Csak ott 70 év volt, amiről leszállították 65-re az ott hetvenéves korukig dolgozni akarókét! Eredetileg 62 évre akarták levinni. Az ügyet a luxemburgi Európai Bíróság sürgősséggel tárgyalta, megállapítván, hogy megkülönböztetés, és a diszkrimináció uniós tilalmába ütközik. Ott az érintett bírók „megalapozottan számítottak arra” hogy 70 éves korukig hivatalban maradhatnak. (Vajon a honi új tervezetre mit mondanának?)

Nos, a Magyarországon 65 évesen nyugdíjba küldötteket importálhatnánk, és egy kis átképzés után pótolhatnák az itt 40-es éveikben nyugdíjazottakat.

Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes. Fotó: Facebook / Guvernul României