A szórványmagyarság megmaradása össznemzeti érdek és a szórvány össznemzeti érték – jelentette ki a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára szombaton Aradon, az RMDSZ központi magyar szórvány napi rendezvényén.
Nacsa Lőrinc rámutatott: a magyar kormány az elmúlt 15 évben mindent megtett annak érdekében, hogy a magyar szórványközösségek számára is elérhető legyen mindaz, ami a megmaradásukhoz, anyanyelvük és kultúrájuk ápolásához elengedhetetlen a magyar nyelvű oktatás, a közösségek nemzeti öntudatának erősítése és a magyar egyházak támogatása terén.
„A magyar emberek számára a szórvány nem néprajzi fogalom, hanem küldetés, hiszen ott, ahol kevesen vagyunk, minden magyar szónak, minden magyar intézménynek, minden nemzeti ünnepnek különleges jelentősége van. A szórvány ragaszkodik szülőföldjéhez, még inkább átéli és érzi a kisebbségi sors kihívásait. Nekik a megmaradás minden nap egy döntés” – fogalmazott az államtitkár.
Rámutatott: a nemzetpolitikában a szórványközösségeknek mindig is megkülönböztetett helyük volt, hiszen ezek a közösségek a magyar nemzet végvárait jelentik, és egyetlen ilyen közösség gyengülése, vagy eltűnése az egész magyar nemzeten mély sebet ejtene, s az egész nemzet számára veszteség lenne.
Winkler Gyula EP-képviselő, az RMDSZ szórványfrakciójának vezetője szerint a magyar szórvány napja alkalmából az RMDSZ szakpolitikusai pénteki aradi találkozójukon a szórványstratégia új eszközökkel történő bővítéséről egyeztettek. Mint kifejtette: az anyanyelv és kultúra ápolásának hatékonyságát hálózatépítéssel kell javítani, és a virtuális teret is fel kell használni a közösségépítésre, a fiatal nemzedék megszólítására, elérésére.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke közösségi oldalán üzent a magyar szórvány napján, rámutatva azokra a nehézségekre és kihívásokra, amelyekkel a szórványban élő magyarok küzdenek. „Mindenkinek tudnia kell, hogy a szórványban élő magyarok nélkül nincs magyar jövő Székelyföldön, tömbben, hiszen ők a védőbástyáink” – vélekedett. Meglátása szerint az RMDSZ-nek még többet kell foglalkoznia a szórvánnyal. „Oda fordulunk a vegyes házasságban élőkhöz és gyermekeikhez is, valamint azokhoz is, akik már csak felmenőik magyarságával kötődnek hozzánk. Akik talán már alig beszélnek magyarul, de egy név, egy családtörténet, egy nagyszülő emléke miatt érzik: fontos számukra, mi lesz a magyarokkal Erdélyben. Leszögezte: azért dolgoznak, hogy a szórványban is teljes értékű tagként érezzék magukat a magyarok, az erdélyi magyar közösség pedig addig erős, amíg a szórványban élő közösségei is azok.
