Szarvasmarhák veszettsége

A Vaslui megyei állategészségügyi hatóság riasztást adott ki a veszettség terjedésének fokozott kockázata miatt, a megyében rövid idő alatt hét esetet jegyeztek. A könyörtelen vírussal való fertőzés hosszú idő után jelentkezett ismét, a megyében eddig nem találkoztak szarvasmarháknál ezzel a megbetegedéssel. A Vaslui megyei állategészségügyi hatóság igazgatója közölte, hogy a nyilvánvaló klinikai idegrendszeri tüneteket mutató elhullt tehenek fejét laboratóriumi vizsgálatra küldték. Mivel a törvény szerint a szarvasmarhák beoltása nem kötelező, a helyzet fokozott aggodalomra ad okot. 

Iași megyében már majdnem húsz esetet regisztráltak, legutóbbit a napokban. Az állatorvosok szerint a veszettséget egy veszett róka harapása okozta. A vírus gyors terjedésének megakadályozására az állategészségügyi igazgatóság radikális intézkedéseket javasol, nevezetesen a megyében tartott 40 000 szarvasmarha beoltását veszettség ellen. Az állategészségügyi hatóság a megyei járványügyi bizottság számára dokumentációt készít elő az eljárás megindításához. A becsült költségek körülbelül 700 000 lejre rúgnának, és a finanszírozást az állami költségvetésből kérnék. 

A tervezett intézkedésre a példát Suceava megye szolgáltatja, ahol sikerült megállítani a betegség terjedését. „Két évvel ezelőtt Suceava támogatást kapott Németországtól, és beoltatta az egész szarvasmarha-állományát. Ott nem jelentettek egyetlen esetet sem, pedig ők vannak a legközelebb a moldovai és ukrán határhoz” – magyarázta Mihai Ponea, a Vaslui megyei állategészségügyi hatóság vezetője, aki reméli, hogy a védőoltással meg tudják állítani a fertőzés terjedését.

Több tucat új fertőzési góc

Más megyékben az afrikai sertéspestis okoz jelentős gazdasági károkat. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) jelentése szerint a vírus jelenleg az Európai Unió 13 tagállamában terjed, Románia Olaszország után a második leginkább érintett ország az elhullott állatok számát tekintve. Az afrikai sertéspestis miatt 2024-ben Románia az érintett megyékben sertésállományának 3,8 százalékát vesztette el: 77 062 állat hullott el vagy le kellett ölni, míg a vírus 2017-es megjelenése óta összesen 1,7 millió sertés fertőződött meg. Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) adatai szerint 2025-ben Romániában több mint 260 új járványgóc jelent meg és 100 000 állatot kellett leölni. 

A sertéspestissel súlyosan fertőződött állatoknál magas láz, bágyadtság jelentkezése után 48 órával beáll a halál. A betegség valamivel enyhébb lefolyása szintén magas, 42 fokos lázzal jelentkezik, s van, hogy az első pár napban egyéb tünet nem figyelhető meg, az állatok csak ezt követően veszítik el fokozatosan az étvágyukat, s válnak bágyadttá, erőtlenné. A fehér bőrű fajtáknál látható jel, hogy az orrvég, a fül és a farok kékeslilássá színeződik el, a fülön és a hason bevérzések keletkeznek. Az állat remeg, abnormálisan veszi a levegőt, orra vérezhet, véres hasmenése lehet, néha köhög; a többedmagukkal tartott sertések összebújnak, ha felállítják, bizonytalanul állnak a lábaikon. Néhány napon belül kómás állapotba kerülnek, majd elpusztulnak. A vemhes kocák el is vetélhetnek. A mortalitás ebben az esetben is 90 százalékos. A sertések a betegség enyhébb lefolyása esetén is lefogynak, felléphet tüdőgyulladás, a bőrön fekélyek keletkezhetnek, az ízületek megduzzadnak. 

Az Arad megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (DSVSA) igazgatója szerint az elmúlt 30 napban már három megerősített esetig jutottak a megyében. Egy hat sertéssel rendelkező siklói háztartásban négy állat már elhullott, mire az afrikai sertéspestis kitörését megerősítették, a maradék kettőt is le kellett vágni, hogy megakadályozzák a járvány terjedését. Sikló külterületén található egy 8000-es állománnyal működő sertésfarm is, ezt vesztegzár alá helyezték, a következő 30 napban egyetlen állat sem léphet be a telepre, és onnan sem vihetnek ki állatokat – közölte az igazgató, hozzátéve: értesítették a helyi önkormányzatokat és más helyi hatóságokat is, hogy hozzanak hasonló intézkedéseket tíz kilométeres körzetben minden sertéstenyésztő esetében. A lakosságot arra intették, hogy legyenek különösen óvatosak: ne vásároljanak húst vagy élő állatokat nem engedélyezett vagy nem ellenőrzött helyekről, a sertést tartó háztartásoknak pedig biztonsági intézkedéseket kell hozniuk, hogy megakadályozzák az állatok megbetegedését. A napokban még két esetet erősítettek meg Arad megyében, összesen 133 sertés érintett. A hivatalos adatok szerint Arad megyében 22 nagy sertéstelep működik, összesen több mint 60 000 állattal.

Háromszéken is megjelent

Amint már lapunkban hírül adtuk, a sertéspestis megjelent Kovászna megyében is. Dr. Őrsi Csaba, a Kovászna megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője megkeresésünkre elmondta: egy bitai gazda november 4-én jelezte a hatósági állatorvosnak, hogy négy sertésénél betegségre utaló tünetek jelentkeztek. A labormintákat azonnal elküldték Brassóba, ahol igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. A bitai gazdaságban két állat elpusztult, további kettőt levágtak, a tetemeket megsemmisítették, a gazda udvarán és környezetében teljes körű fertőtlenítést végeznek. 

Őrsi doktor szerencsének tartja, hogy az érintett területen nincsenek nagyüzemi telepek, így csak a háztáji gazdaságok érintettek. Az igazgató tájékoztatása szerint az afrikai sertéspestis terjedésének megakadályozására az állategészségügyi hatóság védelmi intézkedéseket rendelt el a térségben, kétszintű ellenőrzési rendszert vezettek be. Egyrészt a fertőzött gazdaság 3 kilométeres térségében védelmi körzetet hoztak létre, amely Bita, Réty, Egerpatak, Nagyborosnyó és Lécfalva, Várhegy övezetét érinti, másrészt a fertőzés 10 kilométeres körzetében megfigyelési zónát jelöltek ki, amely több mint húsz falut érint, köztük Szacsva, Komolló, Kispatak, Kisborosnyó, Feldoboly, Cófalva, Lécfalva, Nagypatak, Barátos, Orbaitelek, Szörcse, Dálnok, Maksa, Besenyő, Angyalos, Szentivánlaborfalva, Uzon, Lisznyó és Sepsimagyarós települést. 

Ebben az időszakban igen nagy a kockázata annak, hogy a vírus a mezőkről vagy az erdőről is bekerüljön a háztartásokba: a fő fertőzéshordozók ugyanis a vaddisznók, melyek szabadon kóborolnak – mutatott rá Őrsi doktor, aki beszélt a védekezés módozatairól is. A legjobb megoldás természetesen a gazdaságok bekerítése lenne, meggátolva ezzel a vaddisznók behatolását a gazdaságok területére. Hatékony megelőzési intézkedés az is, ha a sertéstenyésztők nem engednek be idegeneket a gazdaságukba, a vírus ugyanis autógumin, cipőn, gumicsizma talpán is behurcolható. Ezen szempontok mentén indokolt az az intézkedés is, hogy az ólakba, kifutókba, istállókba való belépéskor a gondozó cserélje le a kinti ruhát, lábbelijét. Úgyszintén fontos az is, hogy az állattartók csak állatorvosi bizonyítványok birtokában, a megfelelő helyről vásároljanak sertést.

Támogatnák a védekezést

A Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség (AFIR) nemrégiben nyilvánosságra hozott pályáztatási ütemterve szerint az afrikai sertéspestis terjedésének megelőzésére a sertéstartók jövő év február 13-tól pályázhatnak támogatásra a DR 21-es intézkedés keretében. 

Az intézkedésre magánszemélyként nem lehet pályázni, engedélyes magánszemély (PFA), egyéni vagy családi vállalkozás, illetve mezőgazdasági cég kérhet támogatást. Az elnyert pénzből berendezéseket és felszereléseket lehet beszerezni a közlekedési eszközök, a személyzet, a felületek és a levegő fertőtlenítésére. Ugyanakkor elszámolható állategészségügyi szűrő javítását szolgáló berendezések és eszközök beszerzése, védőkerítések építése állattartó épületek, istállók vagy elhatárolt területek köré, tetemégető berendezések és felszerelések vásárlása, boncoló és tárolási helyszínek építése, rakodórámpák építése vagy javítása, berendezések beszerzése a takarmányáramlási rendszer javítására. 

A nyertes pályázatok kifizetésére 10 millió euró áll rendelkezésre. A támogatás pályázónként legtöbb 50 000 euró lehet. Az intézkedés önrészes, a 80 százalékos támogatáshoz 20 százalék saját tőke szükséges.